Az idei 32,2 százalékos emelkedés után januártól átlagosan 21,2 százalékkal tovább nő a tanárok és az óvónők bére; 2025-ban az átlagos tanárbér 844 ezer forint lesz - közölte Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Az elmúlt években Magyarországon tapasztalt jelentős bérnövekedés történelmi és régiós viszonylatban egyaránt kiemelkedő. A 2010 óta eltelt időszak gazdasági fejlődésének legnagyobb nyertesei a magyar munkavállalók, akik közel 70 százalékos reálbéremelkedést érhettek el. Felmerül azonban a kérdés: fenntartható-e ez a növekedési ütem, és milyenek a kilátások a jövőben?
A 3. negyedévben éves összehasonlításban hét százalékkal 45 412 koronára (746 119 forint) emelkedett a bruttó átlagbér Csehországban - közölte a Cseh Statisztikai Hivatal szerdán Prágában. Csehország a KKE-régió legfeljettebb országa.
A vártnál nagyobb volt a kollektív alkuval elég bérnövekedés az euróövezetben a harmadik negyedévben. Ez pedig akár az EKB-t is kényelmetlen helyzetbe hozhatja.
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint 2024-re mindössze 0,6%-os GDP-növekedés várható, miután a vártnál rosszabbul alakul az idei év. Az infláció idén 3,9%-ra mérséklődhet, de 2026-ra újra emelkedhet, elérve a 4,9%-ot. A forint gyengülő pályán marad, az euró árfolyama jövőre 410 felett, azt követően pedig 418–432 forint között várható. A munkaerőpiac feszessége enyhült, a munkanélküliség nő, míg a bérnövekedés üteme az előrejelzés szerint lassulhat.
A mai napon hangzottak el az első konkrét javaslatok a minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén. A vállalatok szerint 8%-kal lehetne növelni a minimálbért 2025-ben, míg a szakszervezetek 12%-os emelést szeretnének.
Fél évvel elhalasztotta a kormány a 2025-ös költségvetés beterjesztését, ami hétfőn vált így effektívvé. Ugyanis Varga Mihály pénzügyminiszter ma 10 órakor átadta a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Az eseményen a tárcavezető hangoztatta: jövőre is csökken a költségvetési hiány és az államaddósság. Szerinte a jövőre tervezett 3,4%-os gazdasági növekedést a legtöbb elemző reálisnak tartja.
Az amerikai jegybank mai kamatdöntő ülése ismét kiemelt figyelmet élvez, ezúttal Donald Trump választási győzelme miatt. Trump elnöki tervei között érdemi fiskális lazítás szerepel, ami alapjaiban rajzolhatja át azt a makrogazdasági pályát, amelyre az amerikai jegybanknak reagálnia kell. Az alacsonyabb adók, a magasabb vámok mind-mind inflációs hatásúak, ráadásul Trump elnök már a Fed függetlenségére is tett megjegyzéseket. Ilyen helyzetben minden befektető arra figyel, hogy vajon ezek után milyen kamatpályában gondolkodhat a jegybank.
Oláh Dániel a magyar gazdaság függőségének csökkentését sürgeti az EU-tól és Németországtól, megfizethető lakhatást javasol az Airbnb szabályozásával és alacsony kamatozású hitelekkel, valamint a minimálbér emelésével ösztönözné a termelékenységet. Véleményem szerint azonban az EU-s függőség nagyrészt adottság, a keleti nyitás politikája pedig nem hozott változást. A lakhatás kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az olcsó hitelek csak növelik az ingatlanárakat, nem csökkentik azokat. A béremelések első körben rontják a termelékenységet, mivel ezek növelik a termelési költségeket és versenyképességi problémákhoz vezetnek. A magas nyomású gazdaságpolitika a jelenlegi helyzetünkben inkább inflációt, mint növekedést eredményez, ezért inkább a termelékenység növelésére kellene koncentrálni, és nem a teljesítmény nélküli béremelésre.
A Bank of England (BoE) Monetáris Politikai Bizottságának tagja, Megan Greene óvatosságra int a kamatcsökkentések kapcsán. A szakember szerdai beszédében hangsúlyozta a hosszabb távú inflációs nyomás kockázatát.
A nyugdíjasok idén sem tudnak lekászálódni a relatív elszegényedési csúszdáról. Erre csak akkor nyílna lehetőségük, ha a 2025. március 31-i határidővel bevezetni vállalt nyugdíjreform keretében a nyugdíjemelés jelenlegi eljárásrendje érdemben változna. Magyarországon a jelenlegi szabályok szerint a nyugdíjakat az infláció mértékével kell emelni. Ennek révén a nyugdíjak vásárlóértéke elvileg nem csökkenhet, bármekkora is az infláció. A helyzet mégsem ilyen rózsás, mert a nyugdíjemelési eljárást vezérlő szabályok nem garantálják a vásárlóerő (a nyugdíj reálértéke) tényleges megőrzését.
Jelentős mértékben esett a béremelkedés mértéke az eurózónában, ami azt jelenti, hogy az Európai Központi Bank folytathatja a kamatcsökkentéseket.
Németországban az inflációval kiigazított bérek az elmúlt több mint egy évtized leggyorsabb ütemben emelkednek idén – derül ki a Hans Boeckler Alapítvány Gazdasági és Társadalomtudományi Intézetének (WSI) tanulmányából.
Lengyelországnak óvatosnak az újbóli kamatcsökkentésekhez, mivel a gyors bérnövekedés nyomást gyakorol az árakra – figyelmeztetett az IMF kelet-európai vezető képviselője, Geoff Gottlieb. A Valutaalap szerint a bérnyomás arra kényszerítheti a vállalatokat, hogy a magasabb munkaerőköltségeket a fogyasztói árakra hárítsák, ami késleltetheti az infláció visszatérését a célzott szintre.
A japán munkaügyi minisztérium egyik tesztülete történelmi döntést hozott: az országos átlagos minimálbért mintegy 5%-kal, óránként 1054 jenre (6,85 dollár) emelik ebben a pénzügyi évben. Ez az eddigi legnagyobb ugrás lenne a minimálbér tekintetében - jelentette szerdán az NHK közszolgálati televízió.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke hétfőn kijelentette, hogy az infláció stabilizálódásához és a 2%-os célérték eléréséhez még több időre van szükség. A gazdasági helyzet javulása ellenére a kamatcsökkentés egyelőre nem sürgető.
Csapkodást láthatunk a piacokon.
Felragyoghat Európa csillaga.
Történelmi pillanatok Washingtonban.
Káros gazdasági hatásokra figyelmeztet a német gyártó.
A diverzitásért felelős hivatalokat verik szét először.
Már történelmi csúcs közelében az árfolyam.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
