Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerint a megélhetési költségek jelentős növekedése sok ember számára problémát jelent. A tartós infláció a novemberi választások előtt megingatja Joe Biden elnök tekintélyét a választók körében – írja a Financial Times.
Az euróövezeti kamatforduló a korábban jelzettnél hamarabb, akár még a dollárkamatok csökkentése előtt is megtörténhet az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) elnöke és az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának tagja, Robert Holzmann szerint.
Gediminas Simkus, az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának tagja jelezte annak lehetőségét, hogy az EKB már nyáron enyhíthet a monetáris szigoron, miután az euróövezeti infláció közelít a céltartományhoz. Simkus azonban továbbra is óvatos megközelítést támogatva, és azt állítja, hogy a korlátozó politikának fenn kell maradnia a robusztus béremelkedések okozta inflációs nyomással kapcsolatos tartós hatások miatt – írja a Bloomberg.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének a bérnövekedéssel kapcsolatos megjegyzései fokozott befektetői spekulációkat váltottak ki a korai kamatcsökkentéssel kapcsolatban. Lagarde arra utalt, hogy a bérnövekedés, amely az infláció dinamikájának egyik kulcstényezője, a lehűlés jeleit mutatja. A közgazdászok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a monetáris döntéshozók inkább várják meg a tényadatokat, mielőtt lépnek – számolt be a Financial Times.
A B. Braun orvostechnikai eszközöket előállító gyöngyösi gyárában legnagyobb létszámban dolgozó szerelék-összeállítók bruttó alapbére 13 százalékkal emelkedik annak a megállapodásnak köszönhetően, amelyet kedden írt alá a vállalatcsoport vezetése a szakszervezetek képviselőivel.
Az EU-n belül Magyarországon nőttek a második legnagyobb mértékben (17%-kal) a bérek 2023 második negyedében éves szinten, ugyanakkor a rekordnak számító magyarországi infláció miatt a hazai reálbérek az ötödik legnagyobb mértékben (3,7%-kal) estek vissza április és június között – derül ki az Európai Bizottság uniós bérek alakulásáról szóló idei éves jelentéséből. Az elemzés külön kitért a minimálbér vásárlóerejére is: eszerint a minimálbért alkalmazó 21 tagállam közül Magyarországon csökkent a második legnagyobb mértékben (10,5%-kal) az előírt minimális kereset reálértéke 2022 elejétől kezdve.
Az EU-n belül Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben a munkaerőköltségek 2023 második negyedében az előző év azonos időszakához képest. A mutató egyik összetevőjénél, a béreknél is Magyarországon volt kimutatható a legnagyobb mértékű emelkedés, ami nem is csoda, hiszen az infláció mértéke is nálunk volt a legmagasabb az EU tagországai között a vizsgált időszakban. Ennek hatására pedig nem meglepő, hogy a reálkeresetek nagymértékben csökkennek.
A Bank of America bejelentette, hogy októberben 23 dollárra (8315 forint) emeli a minimális órabért Amerikában, és egyben azt tűzte ki célul, hogy 2025-re elérje a 25 (9000 forint) dollárt - olvasható a bank szerdai sajtóközleményében.
Tavaly 20 602 milliárd forint adót szedett be a hatóság, az előző évinél 17,2 százalékkal, a költségvetésben előirányzottnál 2,5 milliárd forinttal többet - áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) most megjelent 2022-es Évkönyvében.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 55 százaléka kapott év elején fizetésemelést, az emelés mértéke közel felüknél nem haladta meg a 10 százalékot. 17 százalék azok aránya, akik ebben az évben egyáltalán nem számítanak fizetésemelésre – derült ki a Trenkwalder február végén elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.
Hétfőn reggel megkezdődik az Egészségügyi Államtitkárság és a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) sztrájktárgyalása, derült ki a Népszava cikkéből.
Az Európai Központi Bank egyik legmagasabb rangú tisztviselője szerint a befektetők alábecsülik az infláció intenzitását és az annak megfékezéséhez szükséges válaszlépéseket. Isabel Schnabel szerint még elhúzódó problémát jelenthet a pénzromlás.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel.
1. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években, két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk.
2. A második részben a fogalmi tisztázás után bemutattam, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte, és a bérmutatók közötti különbség példátlanul nagy volt, és így a bérstatisztika más mutatókkal, például a termelékenységgel is ellentmondásba került.
3. A harmadik részben azzal foglalkoztam, hogy valójában mekkora lehetett a nettó bérek növekedési üteme Magyarországon, eközben igazoltam, hogy a kereseti (IMS) statisztika magas bérdinamikái nem fejezhetik ki hűen a valódi gazdasági folyamatokat.
Cikksorozatom negyedik, utolsó részében a statisztikai "anomália" lehetséges okait veszem számba, illetve ajánlásokat teszek, amelyek a kereseti statisztikákat a felhasználók számára hasznosabbá tehetik.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel.
1. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években, két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk.
2. A második részben a fogalmi tisztázás után bemutattam, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte, és a bérmutatók közötti különbség példátlanul nagy volt, és így a bérstatisztika más mutatókkal, például a termelékenységgel is ellentmondásba került.
3. A cikksorozat mostani részében azzal foglalkozom, hogy valójában mekkora lehetett a nettó bérek növekedési üteme Magyarországon.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években – két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk. A második részben a fogalmi tisztázás után arról adok képet, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva mind a termelés és a termelékenység, mind pedig a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte. A nemzetközi összehasonlítás két hazai feszültségre hívja fel a figyelmet: egyrészt a termelékenység és a keresetstatisztika szerinti bérdinamika, másrészt ez utóbbi és a nemzeti számlák jelezte bérdinamika között a többi országban tapasztaltnál lényegesen nagyobb eltérés mutatkozik.
Néhány évvel ezelőtt számos közgazdász hívta fel a figyelmet arra, hogy a hazai bérnövekedést illetően az egyes statisztikák gyökeresen eltérő képet mutatnak. Ezt követően sokan arra számítottak, hogy a helyzet javulni fog, s az egyes bérstatisztikák közötti ellentmondás idővel egyre csökken. Ám ennek éppen az ellenkezője történt, s a helyzet ma már rosszabb, mint valaha. A reálbérek növekedésében az elmúlt tíz évre vonatkozóan az egyes statisztikák elképesztően nagy – közel háromszoros – különbséget jeleznek: 19%-ot mutat az egyik, és 58%-ot a másik statisztika.
Sakk-matt helyzetben a vezetés
Egy hétvégi jelentés alapján rossz a pénzintézetek kockázatkezelése.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Egy nap alatt 50 millió dollárt zsebelt be az elnökjelölt.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
