Fellélegezhet az EKB: megnyugtató béradatok jöttek
Jelentős mértékben esett a béremelkedés mértéke az eurózónában, ami azt jelenti, hogy az Európai Központi Bank folytathatja a kamatcsökkentéseket.
Jelentős mértékben esett a béremelkedés mértéke az eurózónában, ami azt jelenti, hogy az Európai Központi Bank folytathatja a kamatcsökkentéseket.
Németországban az inflációval kiigazított bérek az elmúlt több mint egy évtized leggyorsabb ütemben emelkednek idén – derül ki a Hans Boeckler Alapítvány Gazdasági és Társadalomtudományi Intézetének (WSI) tanulmányából.
Lengyelországnak óvatosnak az újbóli kamatcsökkentésekhez, mivel a gyors bérnövekedés nyomást gyakorol az árakra – figyelmeztetett az IMF kelet-európai vezető képviselője, Geoff Gottlieb. A Valutaalap szerint a bérnyomás arra kényszerítheti a vállalatokat, hogy a magasabb munkaerőköltségeket a fogyasztói árakra hárítsák, ami késleltetheti az infláció visszatérését a célzott szintre.
A japán munkaügyi minisztérium egyik tesztülete történelmi döntést hozott: az országos átlagos minimálbért mintegy 5%-kal, óránként 1054 jenre (6,85 dollár) emelik ebben a pénzügyi évben. Ez az eddigi legnagyobb ugrás lenne a minimálbér tekintetében - jelentette szerdán az NHK közszolgálati televízió.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke hétfőn kijelentette, hogy az infláció stabilizálódásához és a 2%-os célérték eléréséhez még több időre van szükség. A gazdasági helyzet javulása ellenére a kamatcsökkentés egyelőre nem sürgető.
Az amerikai Forter és a Talker Research legfrissebb jelentése szerint a folyamatos inflációs nyomás hatására a tengerentúli fogyasztók is egyre inkább változtatják vásárlási magatartásukat. Az élelmiszerárak emelkedése különösen érzékenyen érinti a háztartásoket, ami új stratégiák keresésére ösztönzi őket - írta meg a Retail Dive.
A brit vállalkozások jövő évi bérnövekedési várakozásai májusban 4,1%-ra csökkentek az áprilisi 4,6%-ról a Bank of England felmérése szerint. Ez enyhítheti a döntéshozók inflációs aggodalmait, és befolyásolhatja a kamatlábak jövőbeni alakulását.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerint a megélhetési költségek jelentős növekedése sok ember számára problémát jelent. A tartós infláció a novemberi választások előtt megingatja Joe Biden elnök tekintélyét a választók körében – írja a Financial Times.
Az euróövezeti kamatforduló a korábban jelzettnél hamarabb, akár még a dollárkamatok csökkentése előtt is megtörténhet az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) elnöke és az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának tagja, Robert Holzmann szerint.
Gediminas Simkus, az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának tagja jelezte annak lehetőségét, hogy az EKB már nyáron enyhíthet a monetáris szigoron, miután az euróövezeti infláció közelít a céltartományhoz. Simkus azonban továbbra is óvatos megközelítést támogatva, és azt állítja, hogy a korlátozó politikának fenn kell maradnia a robusztus béremelkedések okozta inflációs nyomással kapcsolatos tartós hatások miatt – írja a Bloomberg.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének a bérnövekedéssel kapcsolatos megjegyzései fokozott befektetői spekulációkat váltottak ki a korai kamatcsökkentéssel kapcsolatban. Lagarde arra utalt, hogy a bérnövekedés, amely az infláció dinamikájának egyik kulcstényezője, a lehűlés jeleit mutatja. A közgazdászok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a monetáris döntéshozók inkább várják meg a tényadatokat, mielőtt lépnek – számolt be a Financial Times.
A B. Braun orvostechnikai eszközöket előállító gyöngyösi gyárában legnagyobb létszámban dolgozó szerelék-összeállítók bruttó alapbére 13 százalékkal emelkedik annak a megállapodásnak köszönhetően, amelyet kedden írt alá a vállalatcsoport vezetése a szakszervezetek képviselőivel.
Az EU-n belül Magyarországon nőttek a második legnagyobb mértékben (17%-kal) a bérek 2023 második negyedében éves szinten, ugyanakkor a rekordnak számító magyarországi infláció miatt a hazai reálbérek az ötödik legnagyobb mértékben (3,7%-kal) estek vissza április és június között – derül ki az Európai Bizottság uniós bérek alakulásáról szóló idei éves jelentéséből. Az elemzés külön kitért a minimálbér vásárlóerejére is: eszerint a minimálbért alkalmazó 21 tagállam közül Magyarországon csökkent a második legnagyobb mértékben (10,5%-kal) az előírt minimális kereset reálértéke 2022 elejétől kezdve.
Az EU-n belül Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben a munkaerőköltségek 2023 második negyedében az előző év azonos időszakához képest. A mutató egyik összetevőjénél, a béreknél is Magyarországon volt kimutatható a legnagyobb mértékű emelkedés, ami nem is csoda, hiszen az infláció mértéke is nálunk volt a legmagasabb az EU tagországai között a vizsgált időszakban. Ennek hatására pedig nem meglepő, hogy a reálkeresetek nagymértékben csökkennek.
A Bank of America bejelentette, hogy októberben 23 dollárra (8315 forint) emeli a minimális órabért Amerikában, és egyben azt tűzte ki célul, hogy 2025-re elérje a 25 (9000 forint) dollárt - olvasható a bank szerdai sajtóközleményében.
Tavaly 20 602 milliárd forint adót szedett be a hatóság, az előző évinél 17,2 százalékkal, a költségvetésben előirányzottnál 2,5 milliárd forinttal többet - áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) most megjelent 2022-es Évkönyvében.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 55 százaléka kapott év elején fizetésemelést, az emelés mértéke közel felüknél nem haladta meg a 10 százalékot. 17 százalék azok aránya, akik ebben az évben egyáltalán nem számítanak fizetésemelésre – derült ki a Trenkwalder február végén elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.
Hétfőn reggel megkezdődik az Egészségügyi Államtitkárság és a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) sztrájktárgyalása, derült ki a Népszava cikkéből.
Az Európai Központi Bank egyik legmagasabb rangú tisztviselője szerint a befektetők alábecsülik az infláció intenzitását és az annak megfékezéséhez szükséges válaszlépéseket. Isabel Schnabel szerint még elhúzódó problémát jelenthet a pénzromlás.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel.
1. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években, két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk.
2. A második részben a fogalmi tisztázás után bemutattam, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte, és a bérmutatók közötti különbség példátlanul nagy volt, és így a bérstatisztika más mutatókkal, például a termelékenységgel is ellentmondásba került.
3. A harmadik részben azzal foglalkoztam, hogy valójában mekkora lehetett a nettó bérek növekedési üteme Magyarországon, eközben igazoltam, hogy a kereseti (IMS) statisztika magas bérdinamikái nem fejezhetik ki hűen a valódi gazdasági folyamatokat.
Cikksorozatom negyedik, utolsó részében a statisztikai "anomália" lehetséges okait veszem számba, illetve ajánlásokat teszek, amelyek a kereseti statisztikákat a felhasználók számára hasznosabbá tehetik.
Előtte azonban több fontos makroadat is érkezik.
Kis mértékben átalakítja idei kibocsátási szerkezetét az ÁKK.
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.
