Nem lesz 100 ezer forintos bérkompenzáció Magyarországon a reálbérek visszaesése miatt, ugyanakkor a legkisebb bérek 2024-es emelését a munkavállalók és a munkaadók javaslata szerint előre hoznák. Az államtitkár szerint azt a kormány támogathatja.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsor első részében arról lesz szó, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának csütörtöki ülésén a feleknek sikerült megállapodniuk arról, hogy mennyi lesz 2023-ban a minimálbér és a garantált bérminimum összege, vagyis mennyivel emelkednek a legalacsonyabb bérek Magyarországon. Kérdés persze, hogy mire elég ez az emelés annak fényében, hogy a kormány már 27%-os inflációt jósol a jövő év első hónapjaira. Erről a témáról kérdeztük Csiki Gergelyt, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét, lapigazgatóját. Az adás második részében azzal foglalkoztunk, hogy idén októberben az 5 évvel ezelőtti szintre zuhant vissza az új lakáshitelek kihelyezése Magyarországon. Ráadásul a kereslet mélyrepülése nem ért véget: vannak bankok, ahol novemberben már több mint 80%-kal zuhant a hitelkérelmek befogadása. Erről Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét kérdeztük.
A MÁV-Volán-csoport érdekegyeztető tanácsa ülésén megállapodás született arról, hogy a 2022. évi 10 százalékos béremelés legkisebb mértéke – a minimálbér növekedése miatti bértorlódások elkerülése érdekében – 40 000 forint lesz. A VOLÁNBUSZ Zrt. esetében – a 10 százalékos alapbérfejlesztésen túl – a további részletszabályokról a következő hetekben születhet megállapodás. Ezzel összességében 2022-ben a bérek emelésére és a lojalitás-juttatás egységesítésére mintegy 49 milliárd forintot fordít a vállalatcsoport - derül ki a MÁV közleményéből.
Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.
A minmálbér 200 ezer forintra emelésével a szakmunkás-bérminimum mintegy 250 ezer forintra nőne - mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerda reggel az M1 aktuális csatornán a nemzeti konzultációról szólva.
Magyarországon a cégeknél minden harmadik dolgozó minimálbérre vagy garantált bérminimumra van bejelentve a Portfolio birtokába került kormányzati elemzés szerint. A legkisebb keresetűek többsége kisebb cégnél dolgozik, ami nem csoda, hiszen ezeknek a vállalatoknak a termelékenysége alacsonyabb, mint a nagyobb vállalatoké. De attól is függ, hogy mekkora eséllyel foglalkoztatnak valakit minimálbéren vagy bérminimumon, hogy hol lakik. Most sosem látott térképeken mutatjuk be a legkisebb kötelező béreken foglalkoztatottak arányát az egyes megyékben a vállalati szférában. A regionális vizsgálatunk megmutatja, hogy mekkora törés mutatkozik az ország fejlett és fejletlenebb megyéi között.
A tartósan kritikus munkaerőhelyzet miatt garantált ágazati bérminimum jöhet a turizmusban jövőre: a mindenkori szakmunkás-minimálbérnél várhatóan több tízezer forinttal magasabb alapösszeg bevezetését a munkaadók kezdeményeznék, akik ágazati kollektív szerződésben állapodnának meg az év végéig - értesült a Magyar Nemzet iparági forrásokból.
Véget vetünk a hosszú ideje tartó számháborúnak, és bemutatjuk, hogy hivatalosan hány magyar dolgozik minimálbérért! A Portfolio birtokába került, a Pénzügyminisztérium által készített anyagból kiderült, hogy a hazai vállalati szektorban a munkavállalók több mint 42%-a a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kapja. Ágazatok közül kiemelkedik a mezőgazdaság, az építőipar, a vendéglátás, a szociális ellátás, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység. Ezeket a szektorokat mélyen "beszippantotta" a feketegazdaság. Ami a területi különbségeket illeti, a keleti országrészben sokkal többen dolgoznak minimálbérért, mint a nyugati megyékben vagy Budapesten. A termelékenységi adatokat tekintve pedig nem meglepő, hogy a magyar tulajdonú cégeknél a dolgozók közel fele, míg a külföldieknél a munkavállalók negyede dolgozik a legkisebb bérekért.
A foglalkoztatottak 7%-a dolgozik minimálbérért a GKI felmérése szerint. A kisebb vállalatokra jellemzők, hogy minimálbérért vagy garantált bérminimumért foglalkoztatják az embereket. Az ágazatokat tekintve kiemelkedő a minimálbéresek aránya a kereskedelemben, illetve az üzleti szolgáltatásokban.
Hétfőnként zárva tartják boltjaik egy részét, hogy kompenzálják a munkaerőhiányt - ezt nyilatkozta az RTL Klub Híradónak az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke. A legnagyobb magyar üzletlánc sok boltja a 180 ezer forintra emelt garantált bérminimumot sem tudja kigazdálkodni, ezért engedményeket kérnek a kormánytól.
Trükköznek a vállalatok, hogy ne kelljen kifizetniük az idén is jelentősen megemelt bérminimumot. Leginkább a kisebb cégeknél kerülnék ki a bérminimummal járó kiadást - olvasható a Magyar Idők pénteki számában.
Általános diplomás bérminimumot javasol a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), javaslatukat az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácson keresztül a kormányhoz is eljuttatják.
Sokak szerint ő nyerte meg a 2020-as választást.
Németország miatt szenved a forint is, új történelmi mélypont a zlotyval szemben.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Számos törvény ad neki erre lehetőséget.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
