Világszerte hatalmas szakadék tátong a nők és a férfiak fizetése között. Noha néhány országban már törvény szabályozza, hogy azonos munkaáért azonos bért fizessenek a cégek, Magyarország még nagyon messze van ettől, de azért itthon is vannak már jó példák.
Magyarországon a férfiak és nők nemzetgazdasági szintű átlagos órabére közötti különbség 14%-os, ami bár kisebb a 16,2%-os uniós átlagnál, de úgy is felfogható, mintha a magyar nők még mindig csaknem két hónapig, 51 napig, ingyen dolgoznának a férfiakhoz képest - mutat rá az Egyenlő Díjazás Napja alkalmából kiadott összesítőjében az Európai Bizottság. Az erre a napra időzített Eurobarométer felmérésből továbbá kiderül, hogy a magyarok az egyik leginkább elégedetlen nemzet a munka és a magánélet egyensúlyát tekintve.
Több olyan alapkezelő is van a briteknél, ahol a nők és férfiak közötti bérkülönbségek elképesztő méreteket öltenek. A legfrissebb adatok szerint három olyan intézmény is volt, ahol a nemek közötti medián bérkülönbségek meghaladják a 40%-ot, de a bónuszoknál még ennél is hajmeresztőbb különbségeket fedtek fel.
A legnagyobb befektetési bankok közül négyen felfedték, hogy 29-35%-kal kevesebb medián bért fizetnek a nőknek, mint a férfiaknak London pénzügyi központjában, a Cityben. Ráadásul a nőknek kifizetett medián bónuszok is jócskán, 56-67%-kal alulmúlják a férfiakét - számol be a hírről a Financial Times.
Nagy-Britannia történetének legsúlyosabb béregyenlőségi ügyével nézhet szembe a Tesco és akár 4 milliárd fontos (1400 milliárd forintos) kompenzáció kifizetésére is kötelezhetik a kiskereskedelmi óriást a bíróságon. Egy jogi iroda szerint ugyanis a társaság kevesebb fizetést ad a nőknek, mint a férfiaknak.
Nemcsak a fizetésekben, hanem a nyugdíjban is sokat számít, hogy nők vagy férfiak vagyunk, de Magyarországon nincs olyan nagy különbség a nők és férfiak nyugdíjában, mint például Németországban. Ehhez képest nálunk már nagy hatása van a nyugdíjra annak, hogy ki mennyit keresett nyugdíjas évei előtt, míg az íreknél vagy briteknél a bér szinte alig számít a nyugdíjaknál
Ha a brit FTSE 100 részvényindexben szereplő vállalatok vezéreinek fizetése a következő 20 évben is olyan gyorsan emelkedik, mint ahogyan az elmúlt két évtizedben tette, akkor az átlagbér 400-szorosára fog rúgni. Ma "csak" az átlagfizetés 129-szeresét keresik a top vállalatvezetők az Egyesült Királyságban.
A briteknél végre megtörtént az áttörés, ugyanis a legnagyobb tőzsdei cégek igazgatósági üléseinek negyedében nők ülnek. David Cameron brit miniszterelnök igencsak rászállt a témára, nemrég amellett érvelt, hogy a 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak kötelezően publikálniuk kellene a női és férfi alkalmazottak bérkülönbségét. A briteknél ez a különbség jelenleg 20%, de a globális átlag is 23% - írja a Financial Times.
Huszonötszörös az eltérés a legmagasabb és a legalacsonyabb szintű munkakörök bérei között - derült ki a Trenkwalder és szakmai partnereinek szervezésében lezajlott felmérésből. A bérek az elmúlt évhez képest 3-4 százalékkal növekedtek, az alacsonyabb besorolások esetében kissé nagyobb, míg a magasabb, vezetői besorolásoknál kisebb növekedésről adtak számot a válaszadó cégek. 28-ról 43 százalékra emelkedett azon cégek aránya, amelyek az idei év egészére jó gazdasági kilátásokkal számolnak.
Válaszolnak az alapkezelők.
Ez még odavághat a földön fekvő részvényeknek.
Az árakkal kapcsolatban.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
