A Nyugat-Balkánra és Moldovába látogat Annalena Baerbock német külügyminiszter, aki szerdán este kijelentette, hogy célja megakadályozni Oroszország befolyásának ottani terjedését.
Az Oroszország és Ukrajna között kialakult helyzet miatt, elővigyázatosságból az Európai Unió 500 fővel megnövelte a Bosznia-Hercegovinában állomásozó csapatainak, az EUFOR-nak a létszámát. Horvátország elnöke szerint nem alakulhat ki olyan helyzet, ami fegyveres konfliktushoz vezetne.
A szankciós politika kudarcot vallott, csak ellenségeskedést szít, ehelyett fel kell gyorsítani a Nyugat-Balkán európai integrációját, ez jelenti majd az igazi megoldást - hangsúlyozta közösségi oldalán pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután telefonon beszélt Milorad Dodikkal, Bosznia-Hercegovina Államelnökségének tagjával, a boszniai szerbek vezetőjével.
Egy belső uniós dokumentum azt javasolja az uniós külügyminisztereknek, hogy az EU vessen ki szankciókat Bosznia-Hercegovina Szerb Köztársaság nevű entitása ellen, és tartsa vissza a pénzügyi támogatást, amennyiben tovább mélyül a szerbek elszakadási törekvései miatti válság – írja a Reuters.
Saját igazságügyi rendszer bevezetéséről, egyben a szövetségi intézményrendszertől történő elszakadásról kezdődött vita a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjében szerdán, és csütörtökön már szavazhatnak is erről a képviselők.
Visszatérhetnek a boszniai szövetségi intézményekbe a szerb politikusok, de egyelőre csak azokban a döntésekben vesznek részt, amelyek közvetlenül érintik a boszniai Szerb Köztársaságot, ugyanakkor a szövetségi intézmények egyes jogköreinek átvétele folytatódik – jelentette ki Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja az N1 regionális hírtelevízió keddi beszámolója szerint.
Bosznia-Hercegovinában idén október 2-án általános választások lesznek – már ha addig nem bomlik fel az államszövetség. Az Egyesült Államok által tető alá hozott, 1995-ös daytoni megállapodás révén létrehozott törékeny békerendszer ugyanis 26 éve a legsúlyosabb válságát éli, miután az ország egyik entitása a kettő közül, a boszniai Szerb Köztársaság decemberben döntő lépést tett abba az irányba, hogy fontos jogköröket vegyen át a szövetségi kormányzattól. Ha ez bekövetkezik, megállíthatatlan folyamatok indulhatnak el a három nemzetiség lakta országban. A szerb entitás vezetője, Milarod Dodik az utóbbi időben egyre durvább retorikát folytat, a feszültség pedig folyamatosan nő Boszniában, sokasodnak a főleg muszlim bosnyákok ellen irányuló incidensek. Eközben több tízezren, főleg fiatalok vándorolnak el az országból az etnikai feszültségek és a nehéz életkörülmények miatt.
„Magyarország nem fogja adni a támogatását semmifajta szankcióhoz a boszniai szerbek vezetőjével, Milorad Dodikkal szemben. Ha lesz ilyen javaslat, meg fogjuk vétózni” az Európai Tanácsban – hangsúlyozta szombati Facebook-posztjában a magyar külügyminiszter azután, hogy német kollégája a héten szankciókat helyezett kilátásba Dodikkal szemben.
Megszavazta a boszniai szerb parlament pénteken késő este a nagyobb önállóságot, a szövetségi intézmények egyes jogköreinek átvételét, ami az országrész függetlenedésének első lépése lehet Bosznia-Hercegovinában. A képviselők arról szavaztak, hogy az országrész intézményei "átveszik" az országos igazságszolgáltatási, védelmi, biztonsági és adóügyi szervek jogköreit.
A Boszniai Szerb Köztáraság vezetője, Milorad Dodik azt mondta, Oroszország és Kína segíteni fog nekik, amennyiben a Nyugat szankciókat vetne ki a Bosznia–Hercegovina részét képező entitásra – írja a Guardian.
Szlovéniának fontos Bosznia-Hercegovina integritása és a térség biztonsága - közölte Twitter-bejegyzésében Janez Jansa szlovén kormányfő, miután vasárnap hivatalában fogadta Milorad Dodikot, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagját.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangú szavazással meghosszabbította szerdán egy évvel az Európai Unió boszniai békefenntartó misszióját, de az erről szóló dokumentumból kihagyta a nemzetközi főképviselői hivatalra való utalást, hogy a határozatot Oroszország és Kína is támogassa.
Bosznia-Hercegovina még soha nem volt olyan veszélyben, mint most, a nyugat-balkáni országot a szétesés fenyegeti - figyelmeztet Christian Schmidt, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsának írt első jelentésében, amelybe kedden tekintett bele a sajtó.
Már több mint 25 éves a boszniai háborút lezáró daytoni béke, amely rendezni kívánta Bosznia–Hercegovina sorsát, de a többnemzetiségű államot továbbra is etnikai konfliktusok feszítik. A két entitás egyikének, a Boszniai Szerb Köztársaságnak az elnöke, Milorad Dodik mostanában olyan mondatokkal és lépésekkel hívja fel magára a figyelmet, melyek mintha a szerb országrész elszakadását készítenék elő. Csakhogy az egy-egy kisebb régióban is vegyes nemzetiségi összetétel miatt lehetetlen tiszta etnikai határokat rajzolni, az egyik entitás függetlenedése ezért beláthatatlan folyamatokat indítana el. Sokan már úgy érzik, a hangulat a boszniai háború előestéjéhez hasonlítható. Az ország a nagyhatalmak játéktere is egyben, és miközben a Nyugat szerepvállalása csökken, a vucici Szerbiáé és a putyini Oroszországé folyamatosan nő.
Magyarország kiemelten fontosnak tartja az Európai Unió bővítésének folytatását és továbbra is elkötelezett támogatója a nyugat-balkáni térség mihamarabbi integrációjának - hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke hétfőn Szarajevóban, a bosznia-hercegovinai parlamenti ikerintézményi program harmadik ütemének zárásán mondott beszédében, az Országgyűlés sajtófőnökének tájékoztatása szerint.
A Nyugat-Balkán országaiban az elvárt eredmények messze elmaradnak az uniós tagsági követelményektől, Törökország pedig távolodott az Európai Uniótól, ugyanis jelentős visszaesés történt a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető jogok és az igazságszolgáltatás függetlensége területén - közölte az Európai Bizottság kedden.
Hetek óta nem látott mértéket ért el Németországban a fertőzöttek napi száma 902 esettel - közölte a Robert Koch német közegészségügyi intézet (RKI) csütörtökön. Magyarország közvetlen szomszédainál is meredeken emelkedik az új esetszám.
Horvátország csütörtöktől szigorít beutazási szabályain az új koronavírussal fertőzöttek számának növekedése miatt, így a Szerbiából, Bosznia-Hercegovinából, Koszovóból és Észak-Macedóniából érkezőknek két hét kötelező karanténba kell vonulniuk - jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Davor Bozinovic belügyminiszter, a válságstáb vezetője. Hozzátette: a szigorítások nem vonatkoznak azokra, akik csak átutazóban vannak.
Észak-Macedóniában a szakértők szerint már a koronavírus-járvány második hulláma szedi az áldozatait, a köztársasági elnök úgy véli, ezt el lehetett volna kerülni, ha az egész kormány egységesen áll ki az intézkedések mellett.
Már nemcsak a legnagyobb határátkelőkön, hanem bármelyik átkelőn be lehet lépni Észak-Macedóniába, ám az átutazóknak öt órájuk van a tranzitra, az országba érkezőknek pedig negatív koronavírus-teszttel kell rendelkezniük.
Ma életbe léptek Trump megemelt vámjai. Vámháborúval kapcsolatos híreink percről percre.
Trump tulajdonképpen előre szólt a befektetőknek.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Portfolio Vállalati Energiamenedzsment Konferencia 2025.
Folytatódik a vámháború.
Harmadszor meglepetés idén a havi inflációs szint, most pozitív irányba.
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
