Megszakította az együttműködést az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság boszniai nagykövetségeivel a boszniai Szerb Köztársaság kormánya, mert indoklásuk szerint Washington és London beleavatkozott az ország belügyeibe, és a daytoni megállapodás ellen dolgozott – olvasható a Banja Luka-i közleményben.
Számos ország, így az Egyesült Államok szarajevói nagykövetsége is elítélő nyilatkozatot tett közzé hétfőn, miután a boszniai Szerb Köztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozták Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének nemzeti ünnepe alkalmából.
A boszniai Szerb Köztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének nemzeti ünnepe alkalmából annak vezetése, ez az államalakulat legmagasabb kitüntetése.
A 2022-es év legmeghatározóbb konfliktusa egyértelműen az ukrajnai háború volt, amely bár közvetlen kiterjedésében regionális háborúnak tűnik, hatása fölmérhetetlen az egész világpolitikára és a világgazdaságra, már csak azért is, mert lényegében egy Nyugat – élén az Egyesült Államokkal – és Oroszország közötti proxyháborúvá fejlődött. Azonban Ukrajnán kívül máshol is vannak súlyos konfliktusok a világban, igaz, a geopolitika nagy játékosai ezekben lényegesen kevésbé aktívan vesznek részt (például az afrikai konfliktusokban). Létezik azonban néhány robbanással fenyegető helyzet, amelyben fontos világpolitikai szereplők is vastagon érdekeltek, és ezen konfliktusok egyike-másika pedig akár már 2023-ban is eszkalálódhat.
A horvát nemzetiségű Borjana Kristót javasolta Bosznia-Hercegovina új miniszterelnökének az ország háromtagú államelnöksége csütörtökön Szarajevóban, ő lehet az első nő az ország kormányfői posztján. Letette hivatali esküjét csütörtökön Natasa Pirc Musar, az első nő Szlovénia elnöki posztján - közölte a szlovén közszolgálati televízió.
Az Európai Unió vezetői csütörtökön megállapodtak abban, hogy Bosznia-Hercegovina hivatalosan is csatlakozni kíván a 27 országot tömörítő csoporthoz – számol be a hírről a Reuters.
Az Európai Unió általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácsa azt javasolta a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsnak, hogy már a hét második felében tervezett csúcsértekezletén adja meg a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának - közölte az uniós tanács kedden.
Megerősítették az Európai Unió tagországai kedden Tiranában elkötelezettségüket aziránt, hogy az uniót kibővítsék a Nyugat-Balkán térségének országaival - derül ki az EU-tagállamok és a nyugat-balkáni országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Szerbia, Montenegró és Koszovó) állam- és kormányfői találkozója után kiadott zárónyilatkozatból.
A NATO külügyminiszterei szerdán igyekeztek megnyugtatni az Oroszország érdekszférájába tartozó országokat, amelyek attól tartanak, hogy Moszkva destabilizálhatja kormányzati rendszerüket, ha nyugatbarát retorikát folytatnak. A legnagyobb aggodalmak az Oroszországtól függő energiaellátást érintik, amit Moszkva zsarolási potenciálként használhat – írta meg a Reuters.
Amennyiben folytatódik a gyors kormányalakítási folyamat Bosznia-Hercegovinában, az Európai Tanács akár már december 15-én tagjelölti státust adhatna a nyugat-balkáni országnak - hangsúlyozta Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős uniós biztos a boszniai Szerb Köztársaság közszolgálati televíziójának (RTRS) szerda reggeli híradójában.
Folytatja munkáját a boszniai háromtagú államelnökség horvát tagja, míg a bosnyák és a szerb tag változik - erősítette meg vasárnap a boszniai választási bizottság az október 2-i általános választások eredményeit.
Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy adja meg a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának – jelentette be Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos Brüsszelben szerdán.
Nem az előzetes várakozások szerint alakultak a bosznia-hercegovinai általános választások, a választási bizottság előzetes eredményei szerint a bosnyák, a horvát és a szerb közösség voksolásai is hoztak meglepetéseket.
A Bojko Boriszov volt kormányfő vezette Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű jobbközép párt győzelmét jelzik a vasárnapi bolgár előrehozott parlamenti választás exit poll adatai. Mindeközben a választási törvény módosításáról hozott határozatot Christian Schmidt, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője vasárnap azt követően, hogy bezártak az urnák az általános választások napján Bosznia-Hercegovinában.
Vasárnap a Balkán két országában is választásokat tartanak. Az Európai Unió legszegényebb országában, Bulgáriában másfél év alatt negyedszer szólítják urnákhoz a választókat, mivel azóta egyetlen koalíciónak sem sikerült tartós kormányt létrehoznia. A listás, arányos választási rendszerben nyolc pártnak is jó esélye van átlépni a 4 százalékos küszöböt, de a felmérések alapján többségre képes koalíció ezúttal sem fog összejönni, miközben az ország egyre nagyobb gazdasági bajokkal néz szembe. Miközben Bulgáriában a káosz folytatódhat és mélyülhet el, Bosznia-Hercegovina a szétesés szélére jutott, amivel egyre fenyegetőbbé válik a XX. században már többször felrobbant lőporos hordó újbóli felizzása. A Daytonban nagy gonddal összerakott, rendkívül összetett államszerkezet minden szintjén választásokat rendeznek, és mindhárom etnikum – bosnyák, szerb, horvát – nagy eséllyel nacionalista vezetőket választ majd. Ez a szerbek és a horvátok esetén azt jelenti, hogy a szeparatista erők erősödnek meg, ami beláthatatlan következményekhez vezethet Magyarországtól határától nem is olyan messze.
Az Európai Parlament (EP) szerdán Bosznia-Hercegovinára, Szerbiára és Koszovóra vonatkozó 2021-es országjelentéseket szavazott meg, amelyekben a képviselők főként az uniós csatlakozáshoz szükséges kritériumok maradéktalan betartására szólítottak fel. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja jelezte, hogy nem támogatta a jelentéseket, mert meglátása szerint azok akadályozzák az előrelépést a bővítés terén.
Az észak-déli európai közlekedési folyosó, az úgynevezett korridor 5C horvátországi, Pélmonostor (Beli Manastir) - Dráva-híd (Eszék) közötti, 17,5 kilométer hosszú autópálya-szakaszát októberben átadják, a fennmaradó, a magyar határig húzódó rész pedig 2024-ben készül el - jelentette be hétfőn Oleg Butkovic tengerészeti, közlekedési és infrastrukturális miniszter.
Ukrajna EU-tagjelölti tagságát a horvát kormánynak feltételhez kell kötnie, amely kategorikusan leszögezi, hogy Bosznia-Hercegovinának is még aznap meg kell kapnia - mondta Zoran Milanovic horvát elnök pénteken Ohridban, az észak-macedóniai Prespa Fórum másodi napján a horvát sajtónak nyilatkozva.
Magyarországon is érezhető volt az a földrengés, amely Bosznia-Hercegovina déli részét rázta meg, egy ember halálát és többnek a sérülését okozva péntek éjjel - tájékoztatta a Kövesligethy Radó szeizmológiai obszervatórium az MTI-t.