Két év zsugorodás után tavaly a harmadik negyedévben minimálisan emelkedtek a magánszektor beruházásai. Számításaink szerint végre elmondható: a nemzetgazdasági beruházások 2016-os nagy visszaesése kizárólag az EU-források elapadásának hatására összezuhanó kormányzati beruházások következménye, a versenyszféra a második fél évtől végre nem járul hozzá negatívan a trendhez.
A harmadik negyedévben a beruházások volumene 9,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől Magyarországon - jelentette a KSH. Az éves alapon jelentős visszaesés miatt azonban most mégsem kell szomorkodnunk, hiszen ennél jóval fontosabb, hogy az előző negyedévhez képest 2,7%-os volt a növekedés, vagyis úgy tűnik, az év eleji zuhanás után megfogta a padló a beruházásokat. Van azért még hová fejlődnünk.
2016 második negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene 20,3%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A beruházási teljesítmény az előző negyedévi szinttől is elmaradt (-0,8%-kal), vagyis a lejtmenet nem állt meg. Vannak azért a részletekben szebb számok is.
Másfél év zsugorodás után idén az első negyedévben minimálisan emelkedtek a magánszektor beruházásai. Számításaink szerint a nemzetgazdasági beruházások év eleji nagy visszaesése kizárólag az EU-források elapadásának hatására összezuhanó kormányzati beruházások következménye, a versenyszféra végre nem járult hozzá negatívan a trendhez.
A görög pénzügyminiszter egy brüsszeli gazdasági konferencián arra sürgette Németországot és vele együtt az egész Európai Uniót, hogy használja ki az alacsony kamatszintekből fakadó előnyöket, és a költségvetés lazításával fordítson többet például az infrastruktúra modernizálására - írja a Bloomberg.
A ma megjelent adatok szerint 2016 első negyedévében a nemzetgazdasági beruházások 9,6%-kal zsugorodtak. A váratlannak nem mondható, ám annál csúnyább adatban a Nemzetgazdasági Minisztérium meg tudta látni a szépséget.
A kormány jövőre 18 185 milliárd forintot tervez elkölteni a költségvetésből, ami jelentős, 14%-os növekedés az idei tervekhez képest. A 2230 milliárd forintos többletköltésbe sok minden belefér: állami béremelések, egészségügyi és oktatási többletforrások, jelentős állami finanszírozású beruházások, valamint az uniós fejlesztések hazai forrásból történő kiegészítése.
Csak látszat, hogy a hazai magánberuházások kis megingás után újra emelkedő pályára álltak. Az állami fejlesztéseket kiszűrve a beruházási adatokból jól látható, hogy a versenyszféra állóeszköz-felhalmozásai másfél éve süllyedő pályán vannak, az utolsó negyedévben pedig ez a tendencia még inkább erősödött. A magánszektor amortizáción felüli beruházásai régiós összevetésben is alacsonyak. Az aggregált számokat néhány évig még megmenthetik az uniós források, ám ha a hitelezés és a működőtőke-beáramlás nem kezd élénkülni, a növekedési kilátásaink nagyon borússá válhatnak.
Tavaly az utolsó negyedévben a beruházások volumene 7%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az index három gyenge negyedév után mutat érdemi erősödést, ám a részleteket megnézve gyorsan kiábrándulhatunk.
A 2007-2013-as uniós ciklus zárásához közeledve a Portfolio elkészítette azt a listát, amely a tíz legnagyobb gazdaságfejlesztési (GOP) és közép-magyarországi (KMOP) EU-s projektet tartalmazza. Ezekre a beruházásokra közel 120 milliárd forint uniós támogatás ment el. Az adatbázisunk alapján elmondhatjuk, hogy a vizsgált időszakban Magyarországon a két Operatív Program tekintetében a legtöbb uniós támogatást a szegedi ELI lézerkutató központ kapta, hiszen közel 37 milliárd forintról beszélhetünk.
Ha tavaly új csúcsra szökött az uniós támogatáslehívás, és ezzel párhuzamosan bizonyára az állami beruházások is növekedtek, akkor miért látjuk azt a számokon, hogy a nemzetgazdasági beruházások visszaesnek?
Idén eddig sokkal kevesebb zöldmezős beruházást jelentettek be a feltörekvő piaci országokban - beleértve Magyarországot is -, mint tavaly. Az egyedüli nagy kivétel India, aki ebben a tekintetben még Kínát is megelőzi.
A tegnap megjelent adatok szerint a beruházások volumene 4,5%-kal zsugorodott az első negyedévben. A tavalyi szép magas számok után a visszaesést a bázishatás okozta - szóltak az elemzői értékelések. Na de "ki" ez a bázishatás, és mi köze a beruházásokhoz? És jó vagy rossz, hogy ez a bázishatás okozta a visszaesést?
A harmadik negyedévben a beruházások volumene 16,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ez kisebb, mint a megelőző két negyedév 20 százalék feletti dinamikája, de így sincs okunk panaszra. Igaz, a beruházások növekedésében még mindig domináns szerep jut az állami szerepvállalásnak.
Tízmillió eurós beruházással bővíti nagykanizsai gyártóüzemét az amerikai Honeywell - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.
2014 II. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások 21,2%-kal nőttek az előző év II. negyedévéhez viszonyítva. A nemzetgazdasági ágak közül kiemelkedő az állami fejlesztésekhez kötődő szállítás, raktározás és a feldolgozóipar további bővülése.
A kínai júliusi kiskereskedelmi forgalom 12,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Júniusban még 12,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom éves összehasonlításban. A kiskereskedelem mellett az ipari termelés is továbbra is dinamikusan nő: 9 százalékkal haladta meg az ipari kibocsátás mértéke a 2013 júliusi szintet. Az állóeszköz beruházások pedig 17 százalékkal bővültek az idei év első hét hónapjában az előző évhez képest. Az első félévben még 17,3 százalékkal nőtt a beruházások szintje Kínában. Az európai pénz- és tőkepiacok nem reagált az eseményekre.
Az első negyedévben 22,6%-kal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbi szintet - jelentette ma reggel a KSH. Ilyen magas ütemet még soha nem regisztráltunk. A növekedést (az igen alacsony bázis mellett) főként az infrastrukturális fejlesztések magyarázzák.
A 2013. IV. negyedévi nemzetgazdasági beruházások 14,9%-kal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévben a KSH 9,8%-os bővülést jelentett, a gyorsulás azonban a bázishatás eredménye. A szám azonban így is jó, utoljára tíz éve láttuk ilyen magas indexet. A 2013. év egészében a nemzetgazdasági beruházások volumene 7,2%-kal emelkedett. A jó hírt kissé beárnyékolja a korábban is megfigyelt szerkezeti probléma: a beruházást elsősorban most is az állami és/vagy a felpörgetett európai uniós támogatásokkal megsegített gazdasági tevékenységek adják.
Tarlós István főpolgármester és Fürjes Balázs kormánybiztos végig roadshow-zták az állami beruházásokat. Hál' istennek mindent a legnagyobb rendben találtak. Ahogy Tarlós fogalmazott: "Mindhárom helyen, ahol jártunk, az építési fegyelem és az építési technológiák főrangú példáival találkozhattunk." - derül ki a Városháza közleményéből. A hazai (piaci) ingatlanfejlesztők most biztosan irigykednek, mert náluk azért rendszerint akadnak kisebb-nagyobb problémák ekkora beruházások esetében.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Mike Waltz szerint helyre kell állítani a békét.
Rengeteg fontos bejelentés és adatközlés érkezik a héten.
Egy táblázatból legalábbis ezt lehet kiolvasni.
Az exit pollok alapján.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
