A Portfolio Építőipar 2024 konferenciáján az építőipar mellett több iparágra is kitért Lázár János, építési és közlekedési miniszter, aki az élelmiszeripar kapcsán kemény üzenetet fogalmazott meg a Spar számára is. A miniszter hosszasan foglalkozott a kiskereskedelmi lánccal, többször is osztrák fűszeresként hivatkozott rá, emellett úgy véli, több Mészáros Lőrincre és Szíjj Lászlóra van szüksége Magyarországnak.
2008 és 2020 után az idei év újra vízválasztó lehet a cégek számára, bár a visszaesés egyelőre nem olyan erőteljes, mint 2 évvel ezelőtt. A várakozásokat illetően viszont tartós csökkenés figyelhető meg. Emögött négy kihívás bújik meg, amelyek kezeléséhez már nem elég digitalizálni vagy korszerűsíteni, hanem olyan alapvető folyamatokat kell újragondolni, mint az energiafelhasználás, az ellátási láncok menedzsmentje és a gyártási technológiák beszerzése és implementálása. Rajna Gábor, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője és Németh Dávid, a K&H vezető elemzője mutatták be, hogy mire számíthat a hazai nagyvállalati szektor az új típusú válságban.
A UBS Group AG közgazdászai szerint az euróövezet már enyhe recesszióba került, amelyet az energiaárak emelkedése váltott ki, és amely az év végéig tart - írja a Bloomberg.
Vasárnap lezajlottak a 2022-es országgyűlési választások, mely a regnáló kormánypártok győzelmével zárult. A régi-új kormánynak rengeteg kihívással kell szembenéznie a következő hónapokban, melyekből az egyik legfontosabb, hogy beférjen az év végére kitűzött hiánycél alá. A kormány ezt, a korábbi intézkedései alapján, többek közt az állami beruházások visszavágásával tervezi elérni. Az állami beruházások legnagyobb kedvezményezettje az építőipar, amely a magyar gazdaság egyik motorjává lépett elő az elmúlt években. A lehetséges beruházáscsökkentéssel kapcsolatban megkerestük az építőipar legfontosabb személyiségeit, hogy adjanak némi betekintést az ő várakozásaikba.
Az első negyedévben a beruházások volumene 26,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A beruházási hullám szinte minden ágazatot érint, a feldolgozóipari gépberuházások különösen gyorsan bővültek. Az adat nem jelent meglepetést azok után, hogy az első negyedéves GDP-adat is erős lett.
Jobban emelkedtek a lakásárak 2014 és 2018 között azokon a megyeszékhelyeken, ahol nagyobb volumenű iroda-, ipariingatlan- és oktatási beruházások készültek el - derült ki a Takarék Index elemzőinek vizsgálatából. A legnagyobb mértékben, átlagosan 115 százalékkal, Tatabányán drágultak a lakóingatlanok, míg Salgótarjánban csak kevesebb mint 27 százalékkal.
A harmadik negyedévben a beruházások volumene 22%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet - jelentette ma a KSH. A nagymértékű növekedés a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus forrásaiból finanszírozott projekteknek, valamint a továbbra is élénk lakás- és egyéb ingatlanberuházásoknak köszönhető. A dinamikus bővülésből csupán a feldolgozóipar és a kommunikáció ágazat marad ki.
Az Alteo teljesítette a 2016 végén megvalósított részvénykibocsátása idején megfogalmazott céljait, a program megvalósítása során sikerült tartanunk a befektetők felé kommunikált stratégiát. De nem szeretnénk itt megállni, mert látunk növekedési potenciált Magyarországon, nem is keveset. A további befektetésekhez pedig előbb-utóbb újabb tőkebevonásra, legkésőbb 2019 végéig további kötvénykibocsátásokra és leginkább 2020-ban egy újabb részvénykibocsátásra lesz szükségünk a növekedési lehetőségek kiaknázásához - fogalmazott Ifj. Chikán Attila, a társaság vezérigazgatója a Portfolio-nak.
Tavaly összességében 2 százalékkal csökkent a globális energiaszektorba áramló beruházások értéke éves összevetésben. Ezzel már egymás után a harmadik évben csökken a területre érkező beruházások összege, ami figyelmeztető lehet az energiabiztonság és a klímaváltozás tekintetében.
A Modern Várások Program 3500 milliárd forintos eredeti fejlesztési keretösszeg a kivitelezések drágulása miatt 150 milliárd forinttal emelkedhet - többek között ezt is mondta Kósa Lajos tárca nélküli miniszter a keddi sajtótájékoztatóján.
Az EU-pénz nem ajándék az országnak, és nélküle is lehet működtetni a magyar gazdaságot, mert nem az a növekedés motorja - többek között ezeket hangsúlyozta az MR1-Kossuth Rádió ma reggeli adásában Orbán Viktor. A kormányfő szerint akkor is lenne gazdasági növekedés, ha nem jönne az EU-pénz, mert hozzáigazítanák a gazdaságpolitikát. A Magyar Nemzeti Bank éppen tegnap publikálta inflációs jelentését, amelyben az áll, hogy az EU-pénz "meghatározó tényező" a növekedésben és "érdemben hozzájárul" a GDP-bővüléshez, így amikor a pénzfelhasználás lassul, a beruházások és a gazdasági növekedés is lassulni fog 2019-2020-ban.
A harmadik negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene 18,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A dinamika ugyan kisebb, mint az év első felében, de így is magasnak mondható a tavalyi mély bázishoz képest.
Az első negyedéves visszaesést követően ismét bővültek a tiszta energiaforrásokkal kapcsolatos globális beruházások 2017 második negyedévében. A kedvező fordulatot a napenergia vezette, és nem kis részben az Egyesült Arab Emírségekben indított hatalmas naperőmű projekteknek köszönhető; közben a napenergiából termelt villamos energia árak újabb rekord alacsony szinteket értek el. Bár Magyarországon egyelőre nem várható ezekhez hasonló vagy akár csak megközelítő méretű projektetk indulása, 2017-ben új csúcsra emelkedhet az új napenergia kapacitások telepítése.
A 2014-2020-as időszakra szóló kohéziós politika reformjának egyik legfontosabb eleme azoknak az előfeltételeknek a bevezetése volt, amelyeket a tagállamoknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy forrásokban részesülhessenek az európai strukturális és beruházási alapokból - tudhatjuk meg az Európai Bizottság sajtóközleményéből. A tagállamok jelenleg az előfeltételek 86%-át teljesítik.
2016 utolsó negyedévében a magyarországi beruházások volumene 24,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől. Az adat még úgy is kellemetlen meglepetés, hogy tudtuk: a 2015 végi nagy költségvetési kiköltekezés magas viszonyítási pontot jelent. 2016 a beruházások fekete éve volt Magyarországon: a 20%-os éves átlagos zsugorodásnál nagyobbat a rendszerváltozás óta nem láttunk.
Erősödött a beruházási kedv a cégek körében tavaly év végén - derül ki az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kérdőíves felmérésének eredményeiből. Bár a számok abszolút értékben nem jeleznek igazán nagy konjunktúrát, van olyan adatsor, ami valóban a fejlesztési igények növekedését jelzi.
A termelékenység viszont nem nő ezzel párhuzamosan.
A hatóságok hatástalanították.
Erőset lépett a fogyasztóvédelem.
150-200 milliárd forintnyi plusz forrást húzhat így be az állam.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
