Miközben idei legnagyobb egynapi esését szenvedték el szerdán az amerikai vezető tőzsdeindexek számos aggodalom együttes hatásaként, aközben a forint és más régiós devizák mérsékelt erősödést produkáltak. Az okok itt is többfélék lehetnek.
Nagyot estek szerdán a világ vezető részvényindexei, a növekedési kilátások romlásával kapcsolatos félelmek erősödése alaposan elrontotta a hangulatot, az európai bankpapírok mellett többek között az autóipari részvények is nagyot estek.
Megjelent a Magyar Bankszövetség digitális javaslatcsomagja a szövetség honlapján, a Gazdaság és Pénzügy c. kiadványban. A javaslatcsomagról a Portfolio-nak Becsei András elnök beszélt részetesen, most nyilvánosságra hozták ateljes csomagot.
38 milliárd rúpiás (kb. 160 milliárd forint) csalás bukott ki az egyik legnagyobb állami pénzintézetnél Indiában, a Punjab National Banknál - írja a Bloomberg. Az eset alig egy évvel azután robbant ki, hogy a pénzintézet az ország történelmének legnagyobb kárt okozó csalási ügyét kirobbantotta.
Három nagyon fontos, évekkel korábban ismert határidővel eltervezett feladata lett volna idén a magyar bankszektornak: a banki azonosítás elvégzése, az azonnali fizetési rendszer elindítása és a PSD2-es szabályozás legfontosabb részének teljesítése. Ezek közül kettőt már most elbuktak a bankok, és a harmadikkal, a PSD2-es megfeleléssel kapcsolatban is akadhatnak gondok. Úgy tűnik, a világraszóló innovációk bevezetése helyett ez a bénázások éve a bankszektorban. Ebben vastagon benne van, hogy a banki IT-rendszerek régiek és bonyolultak, nehezen találnak a fejlesztésekhez munkaerőt, sok a szabályozói kihívás és a projektek tervezése és kivitelezése is nehézkesen megy.
Az orosz bankok adózott eredménye az első negyedévben 587 milliárd rubel (1 rubel=4,41 forint) volt, 66,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
A pénzforgalmi szolgáltatásokat közvetlenül terhelő díjak számottevően befolyásolják a fogyasztók fizetési szokásait. Az árazásnak ezért kiemelt szerepe van az elektronikus fizetési módok használatában, és ezáltal a drágább készpénzhasználat visszaszorításában, valamint az adóelkerüléssel és a feketegazdasággal szembeni küzdelemben. Közelmúltban publikált tanulmányunkban részletesen elemeztük a hazai és európai bankok árazási gyakorlatát, aminek keretében nem csupán a fogyasztókat terhelő költségek szintjét vizsgáltuk, hanem azt is, hogy azok milyen szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, és milyen szerkezetben kerülnek meghatározásra. Négyrészes cikksorozatunk első részében azt mutattuk be, hogy a magyar lakossági ügyfelek relatív pénzforgalmi költségei nemzetközi összehasonlításban magasak, a másodikban azt, hogy milyen kedvezőtlen árazási szerkezeti sajátosságok figyelhetők meg a hazai bankszektorban, a harmadikban pedig azt, hogy miért probléma mindez, különösen az azonnali fizetés idei bevezetése fényében. Utolsó cikkünkben az általunk javasolt megoldást vázoljuk fel.
Tíz éve dőlt össze a Lehman Brothers és vele a világgazdaság, de a Bank of England volt alelnöke szerint a bankszektor még mindig sérülékeny - írja a CNBC. A szakember hozzátette: a következő válság teljesen más lesz, mint bármilyen válság, amit eddig láttunk.
A technológia alapjaiban változtatja majd meg a bankszektort - véli a Barclays volt vezérigazgatója.
Egyre élénkebb az M&A-piac Magyarországon és a növekedés nem áll le, hacsak nem üt be egy komolyabb válság. A növekedés dinamikáját jelenleg a rengeteg felhalmozott pénz és az öröklés is hajtja hazánkban, különösen a pénzügyi szektor és az ingatlanpiac aktív - véli Lengyel Zoltán, az Allen & Overy partnere. A szakember beszélt a Portfolio-nak adott interjújában a hazai bankszektor jövőjéről is.
Tavaly decemberben nyitotta meg kapuit az ausztrál Banking Royal Commission, egy különleges, banki visszaéléseket vizsgáló testület, miután éveken át csalások, visszaélések sorozatát jelentették be banki alkalmazottak, ügyfelek, fogyasztói érdekvédelmi szervezetek és politikusok. Megalakulásuk után széleskörű vizsgálatot is indítottak a bankszektorban és máris csalások, hamis dokumentumok, megvesztegetések, hibás értékesítés széles skáláját tárták fel - számol be a Guardian.
Megállt tavaly a CIB Bank hosszú évek óta tartó zsugorodása, amelynek eredményeként ma mindössze harmad akkora hitelállománnyal rendelkezik a bank, mint a válság elején. A bank éves jelentése szerint egy év alatt a duplájára, 24,6 milliárd forintra nőtt az adózott nyeresége, ebben (a bankrendszer nagy részéhez hasonlóan) a céltartalékok visszaírása, a költségcsökkentés és a bankadó csökkenése is nagy szerepet játszott. A bank közölte: új stratégia szerint működik tovább.
A válság eleje óta több mint 3100 milliárd forintot buktak a bankok a kihelyezett hiteleiken, hogy aztán az utóbbi három évben kellemes csalódásként 775 milliárd forintot írjanak vissza ebből. Ez utóbbi dobta meg tavalyi nyereségüket is: soha nem látott, 632 milliárd forintos profitot ért el a magyar hitelintézeti szektor, de ahogy a K&H vezére nemrég a Portfolio-nak a jelenséget leírta, "lassan a végéhez közelítünk." A tőkearányos megtérülés a tavalyi 16%-ról számításaink szerint reálisan 8% környékére eshet hamarosan a szektorban. Alábbi cikkünkben a hitelintézeti szektor legfrissebb számait elemezzük, melyek között akad bőven örömteli fejlemény is.
Történetének legmagasabb, 632 milliárd forintos (!) adózás utáni nyereségét érte el 2017-ben a magyar hitelintézeti szektor. Ez a mai hozamkörnyezetben kifejezetten magasnak számító, 16,1%-os tőkearányos megtérülést jelent, és 69 hitelintézetből 49 volt nyereséges. A bemutatott eredményjavulás azonban szinte kizárólag a céltartalék-visszaírásoknak köszönhető, ami megerősíti sejtésünket, miszerint ez a teljesítmény egyáltalán nem fenntartható. Idén vagy jövőre eljöhet az igazság pillanata.
Példátlanul nagy, 496 milliárd forintos adózás utáni nyereséget ért el a magyar hitelintézeti szektor az év első 9 hónapjában. A bankok profitjának több mint negyede a minden eddiginél dominánsabb céltartalék-visszaírásokból származott. Az adózás előtti tőkearányos megtérülés (ROE) az elmúlt egy évben 16,3% volt, amire utoljára a válság előtt volt példa.
Fordulóponthoz érkezett a bankszektor: a válság nehéz évei után ott tart, hogy már nem fogja vissza, de összességében még nem is erősíti a gazdaság növekedését. A jegybankárok és az elemzők örülni szoktak ennek a semlegességnek - egyfajta kegyelmi állapotban vagyunk. Más szempontból azonban nem ilyen fényes a helyzet, továbbra is sok a viharfelhő. 10 ábrán bemutatjuk, hogy a különböző mutatók alapján hol tartanak most a bankjaink.
Az új francia kormány barátságosabbá akarja tenni a banki szabályokat, hogy Párizs vonzó cél legyen a Brexit miatt Londonból menekülni kényszerülő pénzintézeteknek a Reuters szenior pénzintézeti forrásai szerint.
Hat év durva vesztesége után az MKB Bank is nyereséges lett tavaly, méghozzá nem is akármilyen számok kíséretében: kkv-hitelállományát (a követelés-eladásokat nem számítva) csaknem harmadával növelte, költségeit pedig több mint negyedével csökkentette egy év alatt a pénzintézet. Őrületes verseny várható: a többi nagybankhoz hasonlóan az MKB is a 4-5 sokat emlgetett, megmaradó univerzális nagybank között akar lenni hosszú távon. Balog Ádám vezérigazgatót kérdeztük.
Továbbra is élénk aktivitás jellemzi a globális vállalatfelvásárlási piacot, az Allen & Overy legfrissebb "Global Trends in Private M&A" tanulmánya szerint 2016-ban jóval több tranzakciót bonyolítottak le, mint 2014-ben, bár az ügyletek száma elmarad a 2015-ös rekord évtől. A magyar piacon a banki szektorban látható jelentősebb felvásárlási potenciál, az előadók szerint főként a jelenleg még állami tulajdonban lévő bankok értékesítése pörgetheti fel a magyar felvásárlási piacot.
Kevés bank tette közzé eddig éves eredményszámait, az MNB ma reggel megjelent statisztikáiból azonban kiderült: történetének legnagyobb, 456 milliárd forintos adózás utáni nyereségét érte el a magyar hitelintézeti szektor 2016-ban. Ez 14,1%-os tőkearányos megtérülést jelent, ami viszont alacsonyabb a válság előtti évek 20% körüli átlagánál, és az egyszeri tételek miatt biztosan nem fenntartható.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
