A jutalék- és kamatcsökkentés ellenére töretlen a lakossági állampapírok iránti kereslet, a lakosság mellett az utóbbi időben az önkormányzatok is komoly érdeklődést mutatnak a papírok iránt. Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában elárulta, hogy bár a Kétéves Állampapír még csak tegnaptól vásárolható, már újabb konstrukciókon töri a fejét az ÁKK. Az egyik ilyen egy, a nyereménybetétekhez hasonló, sorsoláson alapuló lakossági állampapír lenne.
Nem egyszerű összeszedni 10 millió forintot, megtartani pedig még nehezebb ebben a mai, volatilis gazdasági környezetben. Szerencsére számos biztonságos befektetés létezik a mai magyar piacon, ez a tőkemennyiség viszont alkalmas lehet arra is, hogy egy megfelelő befektetési portfóliót kialakítsunk és legalább egy részét olyan értékpapírokba fektessük, amelyekkel komolyabb hozampotenciál elérésére van lehetőségünk. Bemutatjuk, miből érdemes válogatni és hogy érdemes egy biztonságos befektetési portfóliót kialakítani.
Nem vette el a magyarok kedvét a bankbetétektől, bankszámláktól az alacsony kamatkörnyezet. A betétek funkciója azonban az alacsony kamatok hatására jócskán megváltozott: 61%-ukat most már nem kötik le az emberek.
Az alacsony kamatkörnyezetben egyre többen választják a hagyományos bankbetétek helyett az úgynevezett nyereménybetéteket, amelyekkel több százezer, vagy akár millió forint értékű ajándékokat - notebookot és robogót, de akár autókat is - nyerhetünk. Két bank forgalmaz jelenleg ilyen termékeket - az OTP és az FHB -, megkérdeztük őket, mennyire népszerű ez a befektetési forma és megnéztük a legfontosabb tudnivalókat is velük kapcsolatban.
Idén ismét csökkenni kezdett a görög bankbetétek állománya, a betétesek félnek egy eredménytelen tárgyalástól az újabb mentőcsomagot illetően, így inkább kivonják a bankban tartott pénzüket - írja a Bloomberg.
A svájci nagybank, a UBS is csatlakozott azon bankok sorába, amelyek a nagy összegű bankbetéttel bíró vagyonos ügyfeleiktől extra díjakat számítanak fel - számol be a hírről a Financial Times.
Januárban elsősorban az állampapírok iránti 158 milliárd forintos keresletnek köszönhetően pozitív hónapot zártak a lakossági értékpapír-megtakarítások. Az állampapírok iránti kimagasló kereslet nem meglepő, de fordulatot hozott az év eleje abban, hogy a befektetési alapoknál most először haladta meg az ingatlanalapokban kezelt háztartási vagyon a pénzpiaci alapokét. A trendet erősíti, hogy március 1-gyel az Erste Ingatlan alap lett a legnagyobb vagyont kezelő befektetési alap Magyarországon.
Erős túlzással élve leszokott saját megtakarítási termékeinek értékesítéséről a magyar pénzügyi szektor. 10-ből 6 új ügyfélforint ugyanis állampapírba került 2016-ban, és tavaly először átlépte az 1000 milliárd forintot a lakosság állampapír-állományának növekedése. 2011-ben a nyugdíjpénztárak, 2012-ben a bankbetétek, 2015-ben a befektetési alapok véreztek el az állampapírokkal vívott küzdelemben, végül 2016 is hozott egy nagy vesztest: utolsóként a háztartások készpénztartása bukott el a versenyben. Kétséges, hogy az állampapírok forgalmazási jutalékának 0,8%-ra csökkentése és a lakossági állampapírkamatok esése elég lesz-e idén egy újabb fordulathoz a magyar megtakarítási piacon.
Évek óta nem fordult elő, hogy a mostanihoz hasonlóan negatív legyen az egyéves előretekintő reálhozam Magyarországon az év elején. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a rövid hozamokat mostanra nulla körüli szintre sikerült lenyomni, az infláció viszont várhatóan élénkülni fog a következő időszakban. A lakosság ez ellen védekezhet például az inflációkövető állampapírokkal, melyek szerepe még jobban felértékelődhet a jelenlegi környezetben, az intézményi befektetők viszont akár veszteséget is realizálhatnak magyar eszközeiken, vagy más, a magyarnál jövedelmezőbb piacok felé mozdulhatnak.
A sokszor a bankbetétek riválisainak tartott pénzpiaci alapok egy kivétellel tavaly az 1%-os hozamot sem tudták elérni, ami alapján kijelenthető: az egy év alatt elérhető átlaghozam alapján jobban jártak azok, akik év elején a bankbetéteket választották a pénzpiaci alapok helyett. A főként likviditási céllal tartott alapok között azért voltak olyanok, amelyek 0,8-1,3% közötti teljesítményt értek el, de az alapok többségének éves hozama inkább közelített a nullához.
Az idei volt az az év, amikor nagy valószínűséggel mélypontra érkeztek a kockázatmentes befektetések hozamai, és ezzel együtt a banki kamatok is Magyarországon. Nem egyszerűen a magas kamatok kora ért véget, hiszen az már évekkel ezelőtt megtörtént, hanem egyre nagyobb valószínűséggel a hozamcsökkenés időszaka is, ami a fix kamatozású eszközök felértékelődésére játszó befektetési stratégiák kifulladását ígéri. A totális hozamsivatag nagy vesztesei lehetnek befektetési oldalon a pénzügyi intézmények. Akik képesek rá (pl. a bankok), azok ezt részben a növekvő hitelezési volumennel kompenzálhatják, hiszen a szuperolcsó hitelek iránt viszont egyre nagyobb a kereslet.
Új szolgáltatást indít a bankok számára a GIRO, segítve ezzel a bankváltások lebonyolítását.
Ha van pár millió forintunk, amit nem szeretnénk egy kockázatos befektetéssel elbukni, számos lehetőség adott, viszont érdemes azt észben tartanunk, hogy minél magasabb hozam elérésére törekszünk, annál inkább fel kell áldoznunk a likviditásunkat, vagy nagyobb kockázatot kell vállalnunk.
2011-ben a nyugdíjpénztárak, 2012-ben a bankbetétek, 2015-ben a befektetési alapok, 2016 első felében pedig utolsó versenytársként a készpénz esett el a legnépszerűbb lakossági megtakarítási forma címért folyó versenyben. Az állampapír egyeduralkodóvá vált, 10 ábrán követjük most nyomon fényes győzelmét.
A háztartások bruttó pénzügyi vagyona tavaly elérte a 155 ezer milliárd eurót globális szinten, a megtakarításokon belül az értékpapírok iránt volt a legnagyobb a kereslet. Az Allianz legfrissebb Global Wealth Reportja szerint láthatóan megnőtt az emberek hitelfelvételi kedve, ezzel pedig az adósságleépítés évek óta tartó folyamata ért véget a világon. A régiók közötti vagyonkülönbségek továbbra is jelentősek, a nyugat-európaiak 16-szor akkora pénzügyi vagyonnal bírnak, mint keleti társaik, Amerikában pedig még ennél is látványosabb a különbség. A kelet-európai háztartások körében a bankbetét a legnépszerűbb megtakarítási forma, de az értékpapírok vagyonon belüli megoszlása Magyarországon az egyik legmagasabb.
Míg egy bankbetéttel a jelenlegi kondíciók mellett 170 évig tart megdupláznunk pénzünk értékét, egy állampapírral ez közel 28 év, viszont némi kockázatvállalással akár pár év alatt is el tudtunk érni részvényekkel, részvényalapokkal 100 százalékos hozamot.
Éveken keresztül legfeljebb a forintgyengülés miatt nőtt a magyar lakosság hiteltartozása. Most megtört a jég: augusztus végén e hatás nélkül is többel tartoztunk a bankoknak, mint egy hónappal korábban. A lakáshiteleknél is jobban bővült a személyi kölcsönök piaca, és a nyár végén a vállalati hitelfelvétel is élénkült. A forint erősödésére rég látott összegű euróbetétbe meneküléssel reagált a lakosság.
A megtakarítás és a szerencsejáték ötletes kombinációi az OTP és az FHB által kínált nyereménybetétek. Nagyobb szerencsével 1 százalék alatti kamatukból akár milliós nagyságrendű nyereséget is kihozhatunk.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
