A bankok nagy része nem tudta lefelezni tavaly az extraprofitadóját, miután júliusban a kormány „védelmi hozzájárulás” címszó alatt szigorított a felezés feltételein, saját korábbi hibáját korrigálva ezzel. Teljes állampapír-állományukat névértéken kellett volna növelniük az adó lefelezéséhez a bankoknak, de ahogy júliusi cikkünkben már jeleztük, egy részük nem ugrott rá a későn jött lehetőségre, inkább elkezdett már a 2025-ös extraprofitadó lefelezésére gyúrni. Ennek eredményeként ahelyett, hogy a kormány által eredetileg várt 1300 milliárd forinttal nőtt volna, névértéken 70 milliárddal még csökkent is a bankok állampapír-állománya a jogszabályi bázisidőszakhoz képest, cserébe magasabb lett az adóbevétel. Novemberben érkezett aztán a kormány kegyelemdöfése, amellyel éppen a „trükköző” bankok jártak a legrosszabbul a jövőre nézve - bemutatjuk, miért.
"Megcsináltuk, amit vállaltunk: 2024-ben az MBH Bank felért a piacvezető OTP Bank mellé" - jelentette ki Barna Zsolt az Indexnek adott interjújában.
Negyedévről negyedévre apad a magyar bankok nyeresége, összhangban a kamatbevételek fokozatos ereszkedésével. Ezzel együtt még mindig jó úton halad afelé a szektor, hogy az elmúlt másfél évtized legmagasabb tőkearányos megtérülését érje el 2024-ben, és éves nyeresége 2000 milliárd forint környékén legyen. Úgy, hogy bankadóként és extraprofitadóként összesen 232 milliárdot már elszámoltak a hitelintézetek erre az évre. A hitelek tömeges bedőlése továbbra sem fenyegeti őket, de mérlegfőösszegük és vállalati hitelállományuk stagnálásközeli állapotban van, amin elsősorban a gazdaság dinamizálódása tudna javítani.
A Magyar Bankszövetség aggodalmát fejezte ki a kormány november 28-án bejelentett, a bankokat sújtó intézkedései miatt, amelyek véleményük szerint rontják Magyarország nemzetközi versenyképességét.
Az UniCredit Bank is megemeli a lakossági számlaköltségeket, 2025. február 1-jétől. A döntés mögött a megemelt banki adó, a tranzakciós illeték idei módosítása húzódik meg - hívta fel a figyelmünket a Bankmonitor.
A Magyar Közlöny tegnap esti számában megjelent a kormányrendelet az extraprofitadókról. Az OTP is fizet ilyet, megnéztük, mekkora tétel ez a bankcsoportnál.
Az idei évre várt 140 milliárd forint helyett mintegy 160 milliárd forintot fizethetnek jövőre a bankok és pénzügyi vállalkozások extraprofitadóként, ha elegendő állampapírt vásárolnak. Mivel az adóalap, az adókulcs és a felezés lehetősége is változik, ezért a teher bankok közötti eloszlása is jelentősen módosulhat.
Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.
Pozitívan tekint a jövő évre a magyar gazdasági kilátásokkal kapcsolatban az OTP, a bank szerint jövőre a gazdasági növekedés helyreáll, sokkal pozitívabb növekedési pályára áll a gazdaság, mint amit idén láttunk. A lakossági hitelkereslet erős, itt nem lát problémát az OTP, a mostani kamatszinten is egészséges növekedés van. A vállalati hitelpiacon azonban más a helyzet, de jövőre itt élénkülésre számít az OTP. A gyorsjelentés közzétételét követően Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese beszélt a bank eredményeiről és a kilátásokról.
Spanyolországban a kormányzó Szocialista Párt megegyezett koalíciós partnereivel, hogy három évvel meghosszabbítják a bankokra kivetett különadót, míg az energiaszektorra vonatkozó hasonló adóztatási tervet elhalasztják – írja a Bloomberg.
Az UniCredit Commerzbankkal szembeni felvásárlási kísérlete és Mario Draghi versenyképességi jelentése élesen ráirányította a figyelmet a közelmúltban arra, milyen jelentős lemaradásba került mára az eurózóna bankrendszere az USA-éval szemben. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Budapest Economic Forumon mutatta be még szemléletesebben, hogyan mélyítették el a gazdasági fundamentumok eltérései és a szabályozási különbségek ezt a szakadékot. A magyar bankrendszert, ha lehet, még erősebben érinti a szabályozás által generált versenyképességi probléma, ehhez képest az OTP kifejezetten jól állja a sarat. Csányi prezentációja alapján mutatunk most minderről 12 saját ábrát.
Giorgia Meloni miniszterelnök korábbi bejelentésének köszönhetően Olaszország adóbevételei a következő két évben 4 milliárd euróval emelkedhetnek, főként a bankokat érintő halasztott adókövetelések (DTA) ideiglenesen felfüggesztésének köszönhetően- derül ki a Bloomberg birtokába jutott kormányzati költségvetési dokumentumból.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Budapest Economic Forumán újságírók előtt a várható gazdasági növekedésről és a banki különadókról is beszélt. Szerinte egyelőre nem állt helyre a konjunktúra.
Kritikák egész sorát fogalmazta meg az állami és uniós túlszabályozással szemben az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Portfolio gazdasági csúcskonferenciáján, a Budapest Economic Forumon. Csányi Sándor szerint nem érdemes más európai bankba fektetni, csak a Peléhez hasonlóan „ólommal a cipőjében” is kiválóan teljesítő OTP-be. A magyar adókörnyezet miatt lassan eljutunk mi is oda, hogy az OTP-nek is el kell indítania egy eurózónán kívüli fizetési szolgáltatót, amelyen keresztül kiszolgálja a magyar ügyfeleket, a legrosszabb pedig az, hogy az adók bevezetésekor tett kormányzati ígéretek rendre nem teljesülnek - mondta. Furcsa logika, hogy 5%-os kamatplafont kell bevezetnünk a lakáshiteleknél, de egy szót sem hallok arról, hogy a kormány valamilyen inflációs kötelezettséget vállalna cserébe – fogalmazott, elárulva: néhány éve az OTP is kacérkodott a Commerzbank megvásárlásának a gondolatával.
A Giorgia Meloni (címlapképünkön) vezette olasz kormány több milliárd eurós bevételnövelési intézkedéscsomagot tervez a vállalati szektor megadóztatásából, és elsősorban a bankszektor adóterhelését növelné a költségvetési hiány csökentése érdekében - jelentette a Financial Times. A tervek szerint a bankok halasztott adóköveteléseit (DTA) ideiglenesen felfüggesztenék, és emelnék a bankárok részvényopcióira kivetett adót is.
Az osztrák Erste Csoport 2,97 milliárd eurós működési eredményt ért el 2024 első hat hónapjában, ami 10,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A nettó nyereség 2024 első félévében 1,63 milliárd eurót tett ki (2023 első féléve: 1,49 milliárd euró). Az igazgatóság a kialakított osztalékpolitikáját folytatva, részvényenként 3 eurós osztalékot javasol a 2024-es pénzügyi évre. Idén 5%-os hitelbővülést és 15%-ot meghaladó tőkearányos megtérülést (ROTE) vár a társaság menedzsmentje - közölte a bankcsoport.
Cikkünk percről percre frissül.
Az Atlanti-óceán áramlási rendszere várhatóan nem fog összeomlani.
Mit jelent az áfa-visszatérítés?
Kurucz Péter, az EY biztosítási szakértője volt a Portfolio Business podcast vendége.
"Ez lehet egy nagyon jó év, és lehet egy borzalmasan rossz év" - mondta az Alapvetés podcastban Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója.
