Orbán Viktor legutóbbi Facebook bejegyzése után még nem volt egyértelmű, de Szijjártó Péter nyilatkozatából már kiderült, hogy az OTP tényleg beléphet az üzbég bankpiacra, a magyar bank részt vehet az üzbég bankrendszer privatizációjában, vagyis reális az esélye annak, hogy most először Európán kívül terjeszkedjen a magyar bankcsoport.
Orbán Viktor hivatalos látogatáson van Üzbegisztánban, ezzel kapcsolatban beszélt a miniszterelnök az OTP-ről is. Az nem titok, hogy a magyar bank az elmúlt évek akvizíciós körútja után tovább terjeszkedne, hiszen ezzel kapcsolatban Csányi Sándor nemrég elmondta, hogy több országban is tárgyalnak, a mostani miniszterelnöki kijelentés akár egy újabb felvásárlás előszele lehet. Ha nem csak egy "szokásos" hivatalos útról, hanem annál többről van szó, és az OTP tényleg megjelenne az üzbég bankpiacon, akkor azzal története során először Európán kívül is megvetné a lábát a magyar bank.
Update: Közben Szijjártó Péter is nyilatkozott a témában, a külügyminiszter azt mondta, hogy az OTP részt vehet az üzbég bankrendszer privatizációjában, a magyar bank egyeztetései az üzbég bankpiacra való belépésről előrehaladott fázisban vannak.
Csökkent a lakossági készpénzfelvétel a magyarországi pénzintézeteknél a járvány újabb, idei hullámában, sokkal inkább a digitális felületek használata emelkedett, miközben tavaly ilyenkor kiugró volt a készpénzfelvétel - ez derült ki a bankok adataiból, amit az MTI érdeklődésére közöltek.
Június 30-ával feloldja az amerikai bankok osztalékára és részvény-visszavásárlásaira vonatkozó korlátozásait a Fed, csak a folyamatban lévő stresszteszteket kell teljesíteniük ehhez – jelentette be az amerikai jegybank.
Mexikói állampapírokban, görög bankrészvényekben, argentin eszközökben és nemesfémekben lát most fantáziát a tavalyi év legjobban teljesítő magyar abszolút hozamú alapjának portfóliómenedzsere, aki általában akkor vásárol, amikor tényleg mindenki elfordul egy adott eszközosztálytól. A szakember úgy véli, az amerikai eszközöktől érdemes most távol tartani magunkat, hiszen lavina jöhet az ország tőzsdéin, a jelenlegi elnök kiszámíthatatlansága jelentős kockázat, a dollártól pedig elfordulhatnak a világ jegybankjai. Büki Andrással, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatójával beszélgettünk.
Hat hónapja először csökkentette Törökország a bankok tartalékképzési elvárásait azzal a céllal, hogy a növekedést stimulálja anélkül, hogy drasztikus változást tenne monetáris politikájában - írja a Bloomberg.
A görög kormány tovább enyhít a három éve elrendelt tőkekorlátozásokon októbertől.
4,5 milliárd dollárnyi aranyat rántottak ki a jegybankból a török bankok a június közepe óta, mióta a líraválság kirobbant - írja a Bloomberg.
Görögország négy legnagyobb bankjának összesen 5,25 milliárd euróba kerül az új, IFRS9 szerinti könyvelési szabályoknak való megfelelés, éppen akkor, mikor az európai stressztesztek is a láthatáron vannak - számol be a hírről a Bloomberg.
Még mindig úsznak a nem teljesítő hitelekben a görög bankok: június végén 72,8 milliárd eurónyi ilyen követelés nyomta a mérlegüket, kitettségük több mint fele nem fizetőnek számít. Mivel attól félnek, előbb-utóbb tőkehiányt fog okozni náluk a jelenség, elkezdték "üldözőbe venni" a nem fizetőket.
Az IMF bejelentette, hogy nincs szükség a teljes görög bankszektor eszközeinek minőségvizsgálatára, illetve a pénzügyi rendszerre már nem leselkednek kritikus kockázatok. A kijelentésükre emelkedéssel reagáltak a görög bankrészvények. A valutaalap úgy véli, hogy az EKB stressztesztjei elegendőek a kockázatok felmérésére - írja a Financial Times.
Az EKB és az IMF nyomására stressztesztet szeretne végrehajtani a négy legnagyobb görög bankon az ország jegybankja jövő februárban, amelynek segítségével kiderítenék, hogy szüksége van-e a pénzintézeteknek friss tőkére, mielőtt a bankmentési program véget ér jövőre.
A görög jegybank volt elnökét és a legnagyobb görög bank, a Piraeus volt vezérét is bűnváddal állítják bíróság elé. A két pénzügyi szakembert több millió euró értékű kötvénypiaci swap-ügylet miatt vizsgálják, a tranzakciókat még a válság előtt végezték el.
Meghaladta a GDP felét, és elérte a 116 milliárd eurót a bankok nem teljesítő kitettségének (pl. hiteleinek) állománya Görögországban. A jelenség gyors fellépést igényel - hívta fel a figyelmet az egyik görög nagybank vezetője.
Magasabb betéti kamatokat kínálnak a görög bankok, hogy visszacsábítsák a tavaly kivont több milliárd eurós megtakarításokat. Egyes bankok az érvényben lévő kamatoknál akár fél százalékkal is magasabb kamatot kínálnak az újonnan elhelyezett betétekre - írja a Reuters.
Újabb kísérletet tesznek a görög bankok arra, hogy a tavaly óta a betétekből folyamatosan kiáramló pénzeket visszacsábítsák: a tervek szerint tovább lazítanak a fennálló tőkekorlátozásokon és az újonnan elhelyezett betétekre már nem vonatkoznának a pénzkivételi szabályok - írja a Financial Times.
Az EKB szerdán bejelentette, hogy elfogadja a görögök bóvli államkötvényeit is biztosítékként a görög bankrendszernek nyújtott jegybanki hitelekhez. Ezzel Görögország hozzájuthat az olcsó jegybanki forrásokhoz, a görög bankrendszer 16 hónap után ismét EKB-s likviditást kap - írja a The Wall Street Journal.
Az európai hatóságok nyomása miatt a görög bankok vezetésének körülbelül a harmadát lecserélhetik, ami a legdurvább intézkedés lehet, amit a válság óta meghoz egy felügyeleti szerv. A The Wall Street Journal cikke szerint a görög jegybankelnök, Louka Katseli kiemelt célpontja a "hadműveletnek".
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) újabban azon gondolkodik, hogy beszálljon-e a görög bankok egy csoportjának kezdeményezésébe. A terv az lenne, hogy újszerű hitelezésen keresztül segítsék a görög bankszektort és a görög vállalatokat is a nem teljesítő hitelek leépítésében - írja a Financial Times.
A karácsonyi vásárlási láz közeledtével Európa bankjai részvény-kiárusítást tartanak. A holland ABN Amro, négy görög bank, a svájci Credit Suisse és a brit Standard Chartered is részvénykibocsátásos tőkeemelést hajt végre ezekben a hetekben - hívja fel a figyelmet a Financial Times.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
