Január 14-én elbocsátja azokat a munkavállalóit a Citigroup, akik nincsenek beoltva koronavírus ellen – közölte a Reuters saját forrásaira hivatkozva. Az amerikai bank már tavaly bejelentette, hogy csak beoltott emberek dolgozhatnak a jövőben, az újdonság most a jövő heti határidő.
Az ingatlanhitelezés fellendítésére szólították fel az ország bankjait a kínai hatóságok, és a likviditási feszültségek enyhítése érdekében lazítottak az akvizíciók finanszírozási korlátain, hogy az ezáltal ösztönzött eszközeladások is segítsék az ingatlanszektor megerősödését – számolt be a Bloomberg.
Január 1-jével hatályba lépett a lakossági jelzáloghitelek kamatstopja, amelyet karácsony előtt jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök. Számos részletkérdés még az elmúlt napokban is tisztázatlan volt, ezért banki és kormányzati szakemberekkel egyeztetve most ezeket is megválaszoljuk.
Visszaélésgyanús esetek miatt szüntették meg a szakképzésben és felnőttképzésben felvehető diákhitel szabad felhasználásra történő igénybevételének lehetőségét.
A jegybank kivételével az összes bank és a tőzsde működését is felfüggesztették Kazahsztánban – közölte ma a jegybank sajtótitkára a Khabar 24 tévécsatornán a Taszsz orosz hírügynökség jelentése szerint.
2022. január első napjaiban 3 nagybank is megemelte új lakáshitelének kamatát, ezzel tovább folytatódott a lakáskölcsönök drágulása. A három érintett pénzintézetnél 0,3-0,5 százalékponttal emelkedett a legnépszerűbb 10 éves kamatperiódusú kölcsön THM értéke. Az eddigi kamatemelések hatását nagyon jól mutatja, ha az idén januári és a tavaly év eleji ajánlatokat összevetjük. Egy új, 20 millió forint összegű hitelre 3,3 millió forinttal kell többet fizetni, azért, mert idén és nem 2021. év elején igényelték azt – hívta fel a figyelmet a Bankmonitor.
Megjelent a Magyar Közlönyben a miniszterelnök kabinetfőnökének rendelete arról, hogyan kell tájékoztatniuk a bankoknak az adósokat arról, hogy érvényes rájuk a kamatstop. Azt is fel kell tüntetniük, havonta hány forint megtakarítást jelent számukra a január 1-jén életbe lépett és június 30-áig érvényes szabályozás.
A takarékszövetkezeti szektor integrációját leszámítva talán a kilencvenes években fordult elő utoljára Magyarországon, hogy egyidejűleg hét jelentős magyar pénzintézet álljon tulajdonosváltás előtt. Az elmúlt három hónap bejelentései alapján öt hazai bank és két biztosítótársaság válik egy-egy rövidesen lezajló M&A-tranzakció főszereplőjévé. Összefoglaljuk, mit tudunk eddig az érintett pénzintézetek tulajdonosváltásáról, és mi motiválhatja a tranzakciók résztvevőit.
Egyszer valaki azt mondta, hogy a mikroszámítógépek kifejezésből a mikro jelző el fog tűnni ugyanúgy, mint a mikrobarázdás lemezből a mikrobarázdás. Azóta bakelitlemezeket is csak az ínyencek hallgatnak, a számítógép valóban nem mikro, és ugyanígy jártunk a kétszintű bankrendszerrel – talán az ifjabb közgazdászok közül se sokan tudják, hogy mi is volt az egyszintű bankrendszer és egyáltalán hogy lehet a bankrendszer szintjeit számolni –, ma már a fintech, az alternatív pénzügyi szolgáltatók és a kriptopénz járja. Csekély harmincöt évvel ezelőtt viszont tabukat rombolt le a magyar bankreform, és egész a privatizációig, de talán máig is meghatározta pénzügyi rendszerünk arculatát. Cikkünk szerzője az akkori események szereplőivel folytatott interjúk alapján vázolja fel a történteket és következményeiket.
2022 egyik nagy kérdése, mekkora lassulást vagy visszaesést hoz az emelkedő kamatkörnyezet a magyar hitelpiacon, egyelőre azonban ennek jelei nem látszódnak a hitelfelvételi statisztikákon. A Zöld Otthon Program az első igazi hónapjában még lefelé szorította a lakáshitelek átlagkamatát, erős hónapot zártak a fogyasztási és a céges hitelek, a moratórium kivezetése pedig lassította a hiteltartozások növekedését, miközben a betéteknél alig látható valami a kamatok emelkedéséből. Az MNB friss, novemberi adataiból szemezgettünk.
A Magyar Bankholding fúziós folyamatainak újabb jelentős lépéseként 2022 első napjával az MKB-Euroleasing, a Budapest Lízing, a Takarék Lízing, valamint a Budapest Bank Autófinanszírozási üzletága integráltan, Euroleasing név alatt folytatják működésüket, amelyet vezérigazgatóként Vály Judit irányít.
A takarmányárak drasztikus emelkedése és a sertéspiac nehézségei miatt a sertéságazat számára nyújtott intézkedéscsomag újabb eleme válik elérhetővé. Az erre vonatkozó miniszteri rendelet már megjelent.
Továbbra is a legnagyobb hazai fiókhálózatot szeretné működtetni az MKB, a Budapest Bank és a Takarék Csoport egyesülésével létrejövő szuperbank, megszólítva azokat a vidéki ügyfeleket is, akiket más bankok nem érnek el – nyilatkozta Ginzer Ildikó a Portfolio-nak. A Magyar Bankholdig standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese ismertette: mind a hitel-, mind a megtakarítási oldalon 15-20% között alakulnak a retail piaci részesedéseik. Az MKB és a Budapest Bank között termékharmonizációs folyamatot indítottak el, amelyet március végéig be fognak fejezni.
Ha karácsony előtt Orbán Viktor Facebook-videót tesz közzé, akkor már készülhetnek is a bankok néhány milliárd forintos veszteségre. Így volt ez tavaly és idén is. A múlt hét egyik fontos bejelentése volt, hogy a kormány jövő év közepéig kamatstopot vezet be a jelzálogfedezetű hiteleknél. Amennyire örülhetnek a hírnek az érintett hitelfelvevők, annyira nem a bankok, vagy azok részvényesei. Orbán Viktor bejelentése után az OTP árfolyama és piaci értéke is nagyot esett, első ránézésre jóval nagyobbat, mint amit a kamatstop indokolna. Vagy eléggé túlreagálta a piac Orbán bejelentését, vagy valami mást kezdtek árazni a befektetők.
A gazdaság-újraindítás, a lakáshitel-szárnyalás, a változó vállalati hitelprogramok és az emelkedésnek induló kamatkörnyezet éve volt 2021 a magyar bankszektorban, de vajon miről fog szólni 2022? A Portfolio ezúttal is megkérte a legnagyobb hazai bankcsoportok vezetőit, hogy értékeljék a mögöttünk hagyott évet és adjanak előrejelzést 2022-re.
Alábbi kérdéseinkre válaszoltak:
1. Hogy értékeli 2021-et saját bankja és a bankszektor szempontjából?
2. Mit tekint saját bankja és a szektor előtt álló legnagyobb kihívásnak 2022-re?
3. Mely termékek, szolgáltatások és innovációk területén hozhat növekedést, előrelépést 2022 saját bankjánál, illetve a bankszektorban?
Jövő év januárjától ismét fizethetnek osztalékot a hazai hitelintézetek, így az OTP is, amely az idei profit utáni osztalék mellett jövőre kifizetné a 2019-es és 2020-as eredmény utáni osztalékot is. A részvényesek akár több mint 200 milliárd forintnyi osztaléknak örülhetnek.
Jövő év januárjától ismét fizethetnek osztalékot a hitelintézetek, lehetővé válnak a részvényesek díjazását célzó részvény-visszavásárlások és a teljesítményjavadalmazást szolgáló kifizetések is. Az MNB – összhangban az EKB szeptember végi hasonló döntésével – ugyanis nem hosszabbítja meg ezek korlátozását, mivel jelentősen csökkentek a törlesztési moratóriummal kapcsolatos kockázatok és megfelelő a bankok értékvesztés-fedezettségi szintje.