Úgy tűnik, a befektetési alapok is kezdik lerázni magukról a koronavírus okozta tőkekiáramlást, ami márciusban és áprilisban több mint 300 milliárdos mínuszt eredményezett. Az értékesítési adatok májusban ismét pluszba fordultak, visszatért tehát a magyar befektetők vásárlási kedve. A friss statisztikák szerint a kötvényalapok voltak a legkelendőbbek, de a vegyes és abszolút hozamú alapokba is sok pénz áramlott.
Nagyon igyekeztek maguk mögött hagyni a 2018-as piaci turbulenciákkal tűzdelt évet a magyar alapkezelők, ami a friss beszámolók szerint sikerült is: tavaly jelentőset ugrott a nagyobb szolgáltatók nyeresége, az OTP Alapkezelőé egyenesen kilőtt. A legnagyobb vagyont befektetési alapokban továbbra is az Erste Alapkezelő kezeli, de ha a pénztári és biztosítói vagyonokat is nézzük, ismét az OTP kerül az első helyre.
A márciusi jelentős vagyonvesztést követően az április már szerény emelkedéssel zárult a befektetési alapok piacán, ami egyértelműen a jobb piaci teljesítménynek köszönhető. Úgy tűnik, sok befektető lát most beszállási pontot a részvénypiacon, a részvényalapok iránt ugyanis jelentősen megugrott a kereslet, annak ellenére is, hogy a kategória egyébként idén még jelentős mínuszban van. A részvényalapoknál sokkal több pénzt vesztettek azonban az abszolút hozamú alapok.
Jelentősen átírná a befektetési alapok által eddig alkalmazott sikerdíjszámítás alapjait az EU egy mostani ajánlásával. A döntés a magyar alapok jelentős részét is érinti, ami jól jöhet a befektetőknek, de kevésbé jól az alapkezelőknek: a szigorítások miatt nehezebb lesz sikerdíjat elszámolniuk az alapoknak, és biztos, hogy sok alapnak búcsúznia kell az RMAX-tól, mint benchmarktól. Cikkünkben összeszedtük a fontosabb változásokat és megnéztük, mely magyar alapokat és alapkezelőket érinti leginkább a változás.
Sok befektetőnek komoly sokkot hozhatott a március, hiszen nagyon hirtelen, nagyon nagyot estek a tőzsdék és így a magyar befektetési alapok is. Szerencsére azonban bő 1,5-2 hónappal a zuhanás után a 20-30% körüli mínuszok kezdenek eltűnni a piacról és sorra fordulnak pluszba az év eleje óta nagyot eső portfóliók is. Sajnos azoknál az alapoknál, amelyek risk-off módba váltottak, mint az OTP Supra vagy az Axiom Aplus, lassabb pozitív irányú korrekciót figyelhetünk meg.
Az európai alapkezelőket tömörítő szervezet, az Efama adott ki arról egy közleményt, mennyire félrevezeti a befektetőket a jelenleg érvényben lévő EU-s rendelet, a PRIIPs, amely a befektetésekről rendelkezésre álló kiemelt befektetői információkat hivatott egyszerűsíteni. Itthon a probléma egyelőre csak egyes tőkevédett és származtatott alapokat érinti, de 2022-re minden alapra kiterjedhet.
Az előző hetet is viszonylag nyugodtan lavírozták végig a tőzsdék, hiszen egyre több ország döntött a koronavírus miatti lezárások részleges feloldása mellett, illetve véget ért az olajháború is. Meglátszott a magyar alapokon is a nyugodtság: több portfólió is elkezdett visszamászni a 30-40%-os mínuszokból és egyre kevesebb az olyan alap, amely az év eleje óta mínuszt mutat. Szépen kereshetett a visszapattanáson az, aki eltalálta a mélypontot.
Bár a koronavírus-válság közel sem lejátszott meccs, a tőzsdék az elmúlt két hétben elkezdtek megnyugodni, ennek pedig jótékony hatása volt a magyar befektetési alapok teljesítményére is. Néhány alap már több mint 30%-os emelkedést teljesített a március 18-ai, idei mélyponthoz képest és egyre kevesebb alap van, amely igen komoly, 20% feletti mínuszt mutat az év eleje óta.
Több száz magyar befektetési alap váltott át valóságos mélyrepülésbe az elmúlt hetekben, de most úgy tűnik, talán sikerült megfogni az esést. A nagy ütést elszenvedő Supra még emelkedni is tudott egy kicsit és a piac egyre kisebb hányada van mínuszban. Rossz hír viszont a befektetőknek, hogy az összes magyar alapsorozat több mint negyede 20% feletti veszteséget produkál már az év eleje óta, szélsőséges esetben akár 50-60%-os veszteséget is szenvedhettünk.
A friss, februári adatok egyelőre csak sejtetik, mit fogunk majd márciusban látni a befektetési alapok piacán: bár az alapok iránt még volt érdemi kereslet, a hozamok ezt a pluszt teljesen eltörölték az összvagyont tekintve. Ennél várhatóan a március csak rosszabb lesz, a piacokon pánikszerű mozgásokat látni, ilyen környezetben még a profi befektetőknek is nehéz nemhogy pénzt keresni, de legalább azt nem elveszíteni, ami van.
Egyre népszerűbb befektetési szempont ma már az ESG, a fenntarthatósági szempontok nemcsak a lakossági ügyfelek, hanem az intézmények számára is kulcsfontosságúak. Itthon azonban még csak nagyon kevés cégnek van ESG-minősítése, ezen a téren még lenne hova fejlődni. A Portfolio IWS konferenciájának ESG-befektetésekről szóló szekciójában szó volt arról is, hogy a hazai befektetési alapok életébe is betör az ESG, mégpedig úgy, hogy a BAMOSZ-nál minden alapot minősíteni fognak ezen szempontok mentén.
Miközben az elmúlt időszakban csökkent a háztartások befektetési alapokban tartott pénze, új rekordot döntött a teljes alapkezelős piac: a befektetési alapok vagyona januárban 6530 milliárd forintra duzzadt. Ez legfőképpen a beáramló pénzeknek köszönhető, túl sok hozamot ugyanis nem tudtak múlt hónapban elérni az alapok. A legtöbb pénzt a kötvény, vegyes és abszolút hozamú alapok gyűjtötték.
Komoly mínuszokkal indult a koronavírus-pánik miatt a kereskedés Kínában a holdújév után, de jó eséllyel nem hoz majd komoly gazdasági összeomlást a járvány hosszabb távon. Bár az eddigi hírekre az Ázsiában befektető magyar alapok teljesítménye egy kicsit megingott, többségük még bőven pluszban áll az év eleje óta. Az Ázsiában befektető magyar portfóliómenedzserek közül van, aki arra készül, hogy portfóliójának átsúlyozásával meglovagolja a várt visszapattanást, így még profitálhatnak is a hazai ügyfelek a tőzsdei pánikból.
A 10 legnagyobb kezelt vagyonnal bíró magyar alap összesen 2000 milliárd forintot meghaladó ügyfélpénz sorsáról dönt, ez a teljes magyar befektetési alap piac vagyonának harmadát jelenti. Sok befektető tartja tehát bennük a pénzét, de csak kevesen tudják, pontosan mibe is fektetnek Magyarország legnagyobb és legkeresettebb alapjai. Cikkünkben ennek jártunk most utána.
Fél év után novemberben könyveltek először tőkebeáramlást a hazai befektetési alapok, a hosszú ideje tartó negatív széria után az abszolút hozamú alapokat és az ingatlanalapokat is újra megtalálták a befektetők. A pálforduláshoz valószínűleg köze van annak is, hogy az abszolút hozamú alapok hozama november végéig meghaladta a 8%-ot, és az ingatlanalapok is 4% felett járnak. A legjobban azonban továbbra is a részvényalapok kategóriája teljesít, amely már közel 17%-ot hozott a befektetőknek. Nehéz lesz megismételni az idei évet hozamok szempontjából.
Az MNB friss statisztikái szerint május óta októberben volt először pozitív a befektetési alapok tranzakciós adata, tehát úgy tűnik, végre talán sikerül lerázniuk magukról a szuperállampapír nyomását. Ezzel együtt a kezelt vagyon is újra elérte a 7200 milliárd forintot, a kezelt vagyon mintegy ötöde viszont semmit sem hoz a befektetőknek, az ugyanis készpénzben és bankbetétben hever. Különösen az ingatlan-és kötvényalapok esetében.
Átlagosan több mint 13%-ot hoztak szeptemberig a részvényalapok, ez a legjobban teljesítő kategória a befektetési alapok között. A friss adatok szerint az abszolút hozamú alapok is 7% felett járnak, mégis folyamatosan áramlik ki belőlük a pénz.
Soha nem vontak ki még annyi pénzt ingatlanalapokból egy hónap alatt, mint most júliusban, a friss adatok szerint közel 74 milliárd forint keresett magának máshol helyet, ami az ingatlanalapok új szabályozása mellett legalább annyira a szuperállampapír hatása is lehet.
Elképesztő ütemben elkezdett kiáramlani a pénz a magyar befektetési alapokból júniusban: 179 milliárd forint fordított hátat a szektornak, hiába tudtak eddig idén kifejezetten szép hozamot elérni a vagyonkezelők. A legnagyobb vesztesek a kötvényalapok, amelyek 71 milliárd forintnyi befektetői tőkét vesztettek el, a kiáramló pénz oroszlánrészét vélhetően a lakossági állampapírok, ezen belül is a Magyar Állampapír Plusz szívta fel. A szektor teljes vagyona 2,2%-ot csökkent a nyár első hónapjában.
Bár iparági szinten nőni tudott a befektetési alapokban kezelt vagyon, az abszolút hozamú alapokból már 11 hónapja folyamatosan áramlik ki a tőke, és nagy kérdés, mi lesz az ingatlanalapok sorsa is. Áprilissal bezárólag az tudott a legtöbb pénzt zsebre tenni, aki év elején részvényalapba fektetett.
Sakk-matt helyzetben a vezetés
Egy hétvégi jelentés alapján rossz a pénzintézetek kockázatkezelése.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Egy nap alatt 50 millió dollárt zsebelt be az elnökjelölt.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
