Valamelyest visszaesett a befektetési alapokban kezelt vagyon májusban, de a vegyes alapokra továbbra is rá vannak kattanva a magyarok: a legtöbb friss tőke hónapok óta ebbe a kategóriába áramlik, annak ellenére, hogy teljesítményben a részvényalapok kategóriája a legjobb eddig, és az árupiaci alapok is szépítettek.
Felemás év lett a legnagyobb alapkezelőknél a koronavírussal szegélyezett tavalyi év: a friss beszámolók szerint az OTP Alapkezelő profitja egy év alatt lefeleződött, miközben a Hold Alapkezelő profitja 70%-ot ugrott. A legnagyobb vagyont befektetési alapokban továbbra is az Erste Alapkezelő kezeli, de ha a pénztári és biztosítói vagyonokat is nézzük, ismét az OTP kerül az első helyre.
7154 milliárd forintot kezeltek április végével a magyar befektetési alapok, a nagyobb kategóriák közül idén eddig a vegyes alapokba áramlott a legtöbb friss tőke, de 5% feletti teljesítményt csak a részvényalapok tudtak eddig elérni. Öt ábrán gyűjtöttük össze a legérdekesebb adatokat a hazai befektetési alapokról.
A CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. a mai nappal felveszi anyavállalata nevét. A társaság által kibocsátott alapok vezető forgalmazója továbbra is a CIB Bank marad - derül ki a társaság közleményéből.
Már tényleg csak karnyújtásnyira van az újabb mérföldkő a magyar befektetési alapoknak, egyelőre azonban februárban sem tudta elérni a 7000 milliárd forintos szintet a szektor kezelt vagyona. A friss adatok szerint a briliáns évzárást egy meglehetősen álmos évkezdet követte, ebben szerepet játszhat, hogy a kategóriák teljesítménye jóval elmarad a tavaly év végén látott felfutástól.
Március 10-én indult útnak az EU új, fenntarthatósággal kapcsolatos (Sustainable Finance Disclosure Regulation, SFDR) szabályozása, amelynek célja, hogy átláthatóbbá, transzparensebbé tegye a fenntartható befektetéseket, nem utolsó sorban pedig gátat szabjon a csak nevükben fenntarthatónak titulált termékeknek (green wahing). Itthon az alapkezelők igyekeznek megfelelni az új elvárásoknak, de nem mondhatnánk, hogy tolonganának a zöld alapok a piacon, ugyanis jelenleg három olyan magyar alap van, amely ESG-minősítéssel bír a BAMOSZ szerint.
Közelít a 7000 milliárd forinthoz a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon a BAMOSZ friss statisztikái szerint. Januárban több kategóriába is jelentős pénzek áramlottak, egyelőre azonban csak a részvényalapok tudtak hozamot termelni. Érdekesség, hogy bár a részvénybefektetések aránya egyre nő, a befektetési alapokban tartott pénzek negyede semmit sem hoz a konyhára.
1600 milliárd dollár fölé ugrott a fenntarthatósági célokat figyelembe vevő ESG-alapok kezelt vagyona a világon tavaly, ami azt jelenti, hogy 2017 óta tízszeres emelkedést láthattunk. A Société Generale elemzése szerint még csak most jön a java, a befektetők egyre tudatosabban választanak, de fontos szempont a fenntarthatóság mellett az is, hogy ezek a befektetések felülteljesítik a piacot.
Új csúcsra, 6900 milliárd forint közelébe emelkedett a magyar befektetési alapokban kezelt vagyon december végére, a márciusi koronavírus-válság már csak egy távoli emléknek tűnik. Az alapkategóriák többsége profitálni tudott a tőkepiacok felíveléséből tavaly, a friss tőkebeáramlások és a szép hozamok is megdobták a vagyonukat. Az abszolút hozamú alapok iránti kereslet azonban nem állt helyre, de ha kivesszük az egyenletből az OTP Suprát, akkor a kategória nagyjából le tudta dolgozni az év közbeni veszteségeit.
Új csúcsra, közel 6700 milliárd forintra nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon novemberben, köszönhetően az amerikai elnökválasztást követő piaci emelkedésnek és a kedvező vakcinahíreknek. A kategóriák közül az ingatlanalapok gyűjtötték a legtöbb pénzt, de idén eddig továbbra is a részvényalapok vezetik a legkeresettebb alapok listáját.
Egészen hihetetlen hónapokat tudhatnak maguk mögött a fenntarthatósági célokat szem előtt tartó ESG-alapok: az idei első kilenc hónapban a bennük kezelt vagyon 64%-kal ugrott meg, a növekedés minden régióra és minden eszköztípusra kiterjedt. Ez az a befektetés, amelynek keresletét a koronavírus nem vetette vissza, sőt: idén sokkal több pénz áramlott ESG-alapokba, mint tavaly, és ez a jövőben is folytatódhat.
Látványosan erőre kaptak az ingatlanalapok, a friss statisztikák szerint egyre több pénz ömlik a lakosság egykori kedvencébe. Mindezt csak fokozza, hogy idén eddig az ingatlanalapok kategóriája hozta a legtöbb, 4% feletti hozamot, míg például a legkeresettebbnek számító részvényalapok még mindig mínuszban vannak idén szektorszinten.
Az MNB üdvözli a BAMOSZ kezdeményezését, amelynek keretében a szakmai érdekképviselet a fenntarthatóságra vonatkozó (ESG) jellemzők beemelésével egészíti ki a befektetési alapok kategorizálásról szóló szabályzatát. Az MNB közleményéből ugyanakkor az is kiderül, hogy a befektetések „zöld voltával”, fenntarthatósági hasznával kapcsolatban fontos szabályozási fejlemények várhatók.
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) módosította a befektetési alapok kategorizálási szabályzatát, melynek eredményeként az alapok besorolási kategóriái kiegészülnek a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos információkkal – derül ki a BAMOSZ közleményéből.
Hamarosan MNB-rendelet formájában is megjelenik az európai értékpapír-piaci felügyelet (Esma) új ajánlása, amely teljesen átszabja a befektetési alapok által eddig alkalmazott sikerdíj-számítási szabályokat. Értesüléseink szerint október végén, november elején jelenik meg a magyar nyelvű ajánlás az Esma honlapján, ezt fogja az MNB a magyar alapkezelők felé ajánlásként megfogalmazni, figyelembe véve a hazai sajátosságokat is.
Lassan, de egyre határozottabban tér vissza a tőke az ingatlanalapokba a tavaszi visszaváltások után. Az irány nem meglepő, idén eddig ugyanis az ingatlanalapok kategóriája hozott a kezelt vagyonra vetítve a legtöbbet a befektetőknek. Népszerűek a részvényalapok is, de ezek még nem tudták ledolgozni a márciusi visszaesést. Ugyanettől szenvednek az abszolút hozamú alapok is, amire az OTP Supra mélyrepülése csak rátett egy elég nagy lapáttal.
A Portfolio Sustainable World 2020 konferenciájának második panelbeszélgetésében a piaci résztvevők elmondták, hogy rövid időn belül már nem az lesz a kérdés egy vállalatnál, hogy kimarad-e a fenntarthatósági irányból, hanem az, hogy a kimaradás milyen versenyhátrányt okoz. A magyar alapok több hazai zöld kötvényt szeretnének látni a piacon, ebben az ÁKK-t is megszólították.
Megoszlanak a vélemények arról, pontosan kinek a nevéhez fűződik a befektetési alapok ősének mondható befektetési struktúra, de az biztos, hogy a 18-19. századi Hollandiába kell visszamenni a válaszért. A befektetési alapok pár évtizeden belül meghódították Európát, majd Amerikát is, de a modern kori alap létrehozása az USA-hoz köthető. Itthon 1992-ben indult útjára az első befektetési alap, azóta pedig már mintegy 750 különféle sorozatból válogathatnak a befektetők.
Január óta nem látott tőkebeáramlás volt a befektetési alapok piacán múlt hónapban, különösen a kötvény, ingatlan és részvényalapok voltak keresettek. Az ingatlanalapok idei legjobb értékesítésüket hozták, de még így is nehezen tudják ledolgozni a koronavírus miatti márciusi tőkevesztést. Pedig a hozamok alapján nincs oka a befektetőknek büntetni a kategóriát: júliusig az ingatlanalapok hozták a legtöbb pénzt a konyhára.
A koronavírus miatt márciusban elszenvedett vagyoncsökkenés 42%-át sikerült visszadolgozniuk június végére a magyar befektetési alapkezelőknek, ugyanakkor elsősorban nem a tőkebeáramlásnak, hanem a piacok jó teljesítményének köszönhető ez – mutatják a BAMOSZ friss adatai. Júniusban sem sok friss tőke áramlott az alapokba, így inkább a piaci hozamoknak köszönhető a további 94 milliárd forintos, idei legnagyobb havi emelkedés.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
