Átlagosan több mint 13%-ot hoztak szeptemberig a részvényalapok, ez a legjobban teljesítő kategória a befektetési alapok között. A friss adatok szerint az abszolút hozamú alapok is 7% felett járnak, mégis folyamatosan áramlik ki belőlük a pénz.
Soha nem vontak ki még annyi pénzt ingatlanalapokból egy hónap alatt, mint most júliusban, a friss adatok szerint közel 74 milliárd forint keresett magának máshol helyet, ami az ingatlanalapok új szabályozása mellett legalább annyira a szuperállampapír hatása is lehet.
Elképesztő ütemben elkezdett kiáramlani a pénz a magyar befektetési alapokból júniusban: 179 milliárd forint fordított hátat a szektornak, hiába tudtak eddig idén kifejezetten szép hozamot elérni a vagyonkezelők. A legnagyobb vesztesek a kötvényalapok, amelyek 71 milliárd forintnyi befektetői tőkét vesztettek el, a kiáramló pénz oroszlánrészét vélhetően a lakossági állampapírok, ezen belül is a Magyar Állampapír Plusz szívta fel. A szektor teljes vagyona 2,2%-ot csökkent a nyár első hónapjában.
Bár iparági szinten nőni tudott a befektetési alapokban kezelt vagyon, az abszolút hozamú alapokból már 11 hónapja folyamatosan áramlik ki a tőke, és nagy kérdés, mi lesz az ingatlanalapok sorsa is. Áprilissal bezárólag az tudott a legtöbb pénzt zsebre tenni, aki év elején részvényalapba fektetett.
Miközben a befektetési alapokban kezelt vagyon új rekordra ért márciusban, a pénzpiaci alapok gyakorlatilag lenullázódtak, a bennük kezelt vagyon mára alig haladja meg a 82 milliárd forintot, holott pár éve még ez volt a legnagyobb kategória a piacon. Az ingatlanalapok értékesítése továbbra is jól pörög, pedig az év első három hónapjában a részvény, abszolút hozamú és a vegyes alapok is jobban hoztak.
Újabb tízmilliárdok áramlottak ki februárban a pénzpiaci alapokból egy életbe lépő EU-s szigorítás miatt, de az abszolút hozamú alapoknak sem sikerült megfordítaniuk a negatív trendet: múlt hónapban több mint 10 milliárd forintnyi vagyon hagyta ott a kategóriát. Mindeközben az ingatlanalapok népszerűsége töretlen, a következő egy-két hónap itt még hozhat meglepetéseket.
Jelentős vagyonátrendeződés volt januárban a befektetési alapoknál, az EU-s pénzpiaci rendelet miatt a pénzpiaci alapok vagyona negyedére esett vissza, miközben a kötvényalapok vagyona több mint 400 milliárd forinttal nőtt. A jó januári hozamok kicsivel megdobták az alapokban lévő vagyont, de az abszolút hozamú és vegyes alapok továbbra sem győzték meg a befektetőket.
Csak szerény vagyonnövekedést tudtak felmutatni egy év alatt a befektetési alapok, egyedül a december 145 milliárd forintot törölt ki az állományból. Az éves számokat nézve az ingatlanalapoké az egyetlen kategória, hol nincs ok a panaszra: annyi pénzt gyűjtöttek 2018-ban, mint amennyit a többi kategória elveszített. Kis túlzással azt lehet mondani, hogy amennyi pénz kiáramlott a befektetési alapokból, azt mind az ingatlanalapok szívták fel.
A BÉT Legek díjátadó a hazai tőkepiac egyik legfontosabb eseménye, amelyen ezúttal 18 kategóriában jutalmazta a Budapesti Értéktőzsde az előző év kiemelkedő teljesítményeit a piaci teljesítmények és a szakmai zsűri döntése alapján. Az év befektetési szolgáltatója az OTP Bank Nyrt., a legnagyobb forgalmú részvénykereskedő cég pedig a Concorde Értékpapír Zrt. lett, de díjat kapott Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom Nyrt. volt vezérigazgatója is.
Két helyet javítva idén a legtranszparensebb hazai tőzsdei cég a Mol lett, megelőzve az OTP-t és a Magyar Telekomot, derül ki a Portfolio idén már 18. alkalommal elkészített felméréséből, amelynek szakmai partnere a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) volt, és amely 16 bank, befektetési szolgáltató és alapkezelő bevonásával készült. A Top 5-be két midcap cég, az ANY Biztonsági Nyomda és a Graphisoft Park is bekerült. Idén első alkalommal egy új kategóriát is bevezettünk, az általunk megkérdezett tőkepiaci szakemberek egy olyan vállalati személyiségre (vezérigazgató, pénzügyi igazgató, befektetői kapcsolattartó) is szavazhattak, akit olyan szakembernek tartanak, aki aktívan részt vesz a kis- és nagybefektetőkkel történő kapcsolattartásban, és aki tevékenységével aktívan tesz a hazai tőkepiac fejlődéséért. Az első helyezett ebben a kategóriában a Mol befektetői kapcsolatok vezetője, Réthy Róbert lett.
A hazai tőkepiac egyik legfontosabb eseményén, BÉT Legek díjátadón a Tőzsde az előző év kiemelkedő teljesítményeit díjazza, a ma megtartott esemény keretében idén a Portfolio felmérése alapján a BÉT a kibocsátói transzparencia díjat a Molnak, míg a kibocsátói transzparencia mid-cap különdíjat az ANY Biztonsági Nyomdának adta át. Az új kategóriában a Mol befektetői kapcsolatok vezetője, Réthy Róbert kapta a BÉT, legjobb befektetői kapcsolattartónak járó díját.
Közel 360 milliárd forintnyi nettó tőkét gyűjtöttek idén novemberig az ingatlanalapok, ezzel messze lekörözik a többi alapkategóriát, de még a tavalyi egész éves keresletük sem tud labdába rúgni az idei mellett. Mindeközben a befektetési alapok piaca látványosan szenved, ha hozamszerzésről van szó, a legjobban teljesítő ingatlanalapok is csak 3% alatti átlaghozamot tudnak felmutatni idénre, ezenkívül csak az abszolút hozamú és részvényalapok teljesítménye van még pluszban.
Január óta október a második olyan hónap, amikor nem az ingatlanalapokból fogyott a legtöbb. Múlt hónapban ugyanis a pénzpiaci alapok nettó értékesítése tarolt, ezzel a kategória kijött az évek óta tartó negatív szériájából is.
6300 milliárd forint fölé nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, mégsem mondhatjuk jó szívvel, hogy minden rendben: érdemi értékesítést idén eddig egyedül az ingatlanalapok tudnak felmutatni, vagy azok a zártkörű alapok, amelyekben ingatlan van, miközben a kötvényalapok és az abszolút hozamú alapok szenvednek, a piaci félelmek pedig ismét a pénzpiaci alapok malmára hajtják a vizet.
Augusztusban csupán 5,5 milliárd forinttal nőtt a hazai befektetési alapok által kezelt vagyon, miközben egyedül az ingatlanalapokba közel 33 milliárdnyi nettó tőke áramlott. Az abszolút hozamú alapok viszont szenvednek idén, folyamatosan vonják ki a pénzt a befektetők a kategóriából, aminek hatására második helyüket át is kellett adniuk a vegyes alapoknak.
Közelíti a 6300 milliárd forintot a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon. A július végi adatok szerint az ingatlanalapok 20,7%-ra növelték részesedésüket a piacon, múlt hónapban is ez a kategória volt a legnépszerűbb 36 milliárd forintnyi nettó értékesítéssel. Megnéztük: idén eddig csak az ingatlanalapoknak köszönhető a piac növekedése.
Csak júniusban több mint 40 milliárd forint áramlott a hazai ingatlanalapokba, ezzel a kategória piaci részesedése már elérte a 20%-ot. A BAMOSZ friss statisztikái alapján az első félévet is az ingatlanalapot uralták, míg a tavalyi másik kedvencnek számító abszolút hozamú alapok egyelőre látótérben sincsenek.
Mintegy 20 milliárd forinttal csökkent a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon májusban, miután az értékesítés és a hozamok is mínuszba fordultak múlt hónapban. Mindebből az ingatlanalapok semmit sem éreznek meg: májusban további nettó 32 milliárddal nőtt a kezelt vagyonuk, ezzel pedig már átlépték az 1200 milliárd forintos határt.
Újabb csúcsra, 6273 milliárd forintra emelkedett áprilisban a befektetési alapokban kezelt vagyon, amely a pozitív értékesítés mellett legalább olyan mértékben a múlt havi jó hozamoknak is köszönhető. Miközben az ingatlanalapok tartják magukat az első helyen a kezelt vagyont tekintve, az abszolút hozamú alapok veszélyesen magukra húzták a vegyes alapokat, miután az elmúlt hónapokban csak tőkekiáramlás jellemezte az eddig igen népszerű kategóriát.
A folyamatos tőkebeáramlásnak köszönhetően az ingatlanalapok kezelt vagyona meghaladta a kötvényalapokét, ezzel pedig már ez a kategória kezeli a legtöbb pénzt a befektetési alapok piacán.
Idén a piaci volatilitás látványos felerősödése ellenére is nő a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, február végén már több mint 6230 milliárd forint volt az alapokban. A kötvényalapok kezelt vagyona viszont hónapról hónapra csökken, az ingatlanalapok jó értékesítési számai pedig a felé mutatnak, hogy hamarosan újabb trónfosztást látunk a piacon, az ingatlanalapok válhatnak a legnagyobb vagyont kezelő kategóriává itthon.
Egyes országokba gyorsított eljárásba lehetne visszaküldeni az ideérkező kérelmezőket.
Egy ártatlannak tűnő lépéssel indul a felkészülés Brüsszelben.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
A digitális euró projektről beszélt Lagarde.
Új komplexumot hoz létre a SAAB.
Neki kellene tárgyalnia az USA kereskedelmi kapcsolatairól.
Mekkora a bizalmi válság?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
