Emmanuel Macron francia államfő megerősítette, hogy kitölti mandátumát 2027 májusáig, ugyanakkor elismerte, hogy a kormányzás módjának alapjaiban meg kell változnia az egy hét múlva esedékes előrehozott nemzetgyűlési választásokat követően, ezért szavazásra kért mindenkit.
Emmanuel Macron francia elnök a vesztes EP-választások után előrehozott nemzetgyűlési választásokat írt ki június 30-ára és július 7-ére. A hatalmára és pártjára leselkedő legnagyobb veszélynek a legtöbben a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülést tartják, de a kegyelemdöfést a népfrontba egyesült baloldal viheti be Macronnak – írja a Politico.
Lemondott pártvezetői posztjáról a több baloldali politikai formációt tömörítő Sumar elnöke a pártszövetség gyenge EP-választási szereplése miatt hétfőn Madridban.
A bevándorlás, az egészségügy, az adórendszer és a megélhetés állt Rishi Sunak konzervatív párt brit kormányfő és a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Sir Keir Starmer kedd este tartott első televíziós választási vitájának középpontjában. A vita utáni első gyorsfelmérés szerint a nézők közül többen ítélték jónak Starmer teljesítményét, mint ahányan Sunak szerepléséről vélekedtek így.
Megerősítette Jeremy Corbyn, a Munkáspárt korábbi vezetője, hogy volt pártjával szemben is elindul abban a parlamenti körzetben, amelyet 1983 óta képvisel - írja a BBC.
A Katalán Szocialista Párt nyerte a helyhatósági választásokat a kelet-spanyolországi Katalónia tartományban vasárnap, de nem szerzett önálló kormányzóképes többséget a régióban. Azonban hosszú idő óta most először nem kerültek többsége a Spanyolországtól elszakadást szorgalmazó függetlenségi pártok.
Megkezdődtek szerda reggel hét órakor a horvátországi parlamenti választások, amelyeken valamivel több mint 3,7 millió szavazásra jogosult állampolgár adhatja le voksát.
Bizalmatlansági indítványt nyújtott be kedden a görög parlamentben az ellenzék Kiriákosz Micotákisz jobboldali kormánya ellen a tavaly februári súlyos vasúti szerencsétlenség bizonyítékainak meghamisítását állító vádak miatt.
A Nepálban végbement politikai átrendeződés, amely során a miniszterelnök egy Kína-barát vezetővel kötött szövetséget. Ez tovább mélyítheti a Kína és India közötti rivalizálást Dél-Ázsiában, mivel mindkét ország a régióban kívánja növelni befolyását - tudósított a Nikkei Asia.
Január 8-án új párt jött létre Németországban, amelyet máris 4 százalékra mérnek, de potenciálisan akár 14 százaléknyi szavazót is megszerezhet. A pártot a radikális baloldali Baloldalból kilépett Sahra Wagenknecht alapította, és elsősorban a radikális jobboldali AfD szavazóit hódítaná el. Eközben a német belső hírszerzés volt vezetője, Hans-Georg Maaßen, aki jelenleg még az ellenzéki konzervatív CDU tagja, szintén új párt alapítását tervezi, amely ugyancsak az egyre erőteljesebb rendszerellenes hangulatot lovagolná meg.
Míg a Hamász palesztin terrorszervezet október 7-i véres támadását követően az európai politikai elit egyértelműen kiállt Izrael mellett, a Gázai övezet elleni izraeli műveletek és a több tízezer palesztin civil halála egyre inkább megosztja a földrész politikusait és közvéleményét. Különösen a baloldalon látszik ez: míg a mérsékelt szociáldemokraták igyekeznek egyensúlyozni Izrael támogatása és a palesztin civilek melletti kiállás vékony mezsgyéjén, a radikális baloldali pártok általában egyértelműen palesztinbarát álláspontra helyezkednek. Nagy-Britanniában a Munkáspárton belül buktak ki a palesztin kérdés miatti feszültségek, Spanyolországban a szocialisták és a radikális baloldali Sumar alakulóban lévő koalícióját osztja meg a probléma, míg Franciaországban a tavaly nagy nehezen összehozott baloldali népfront a szétesés szélére került a konfliktusban elfoglalt eltérő álláspontok miatt.
A héten jött a hír, hogy a baloldali Hlas és a Smer koalícióra lépnek egymással, harmadikkét pedig a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Pártot veszik be a kormányba. Ez utóbbi felbőszítette Robert Fico és Peter Pellegrini európai pártcsaládját, ezért felfüggeszti tagságukat - írja az Újszó.
Váratlanul izgalmas lehet a szlovák parlamenti választás hajrája egy friss közvéleménykutatás szerint. A TV JOJ 24 friss közvélemény-kutatása szeptember második felében kérdezte meg a szlovák választókorú népességet, és meglepő eredmény született: úgy néz ki, hogy a Progresszív Szlovákia (PS) képes megfordítani az állást, és legyőzni a Robert Fico vezette Smert - írja a The Guardian.
Az elmúlt hetekben két súlyos vereséget volt kénytelen elkönyvelni az európai radikális baloldal. A görög Sziriza elvesztette a görög parlamenti választásokat, és megfelezte szavazóinak számát a 2015-ös nagy győzelméhez képest, amikor négy évre a kormányzást is magához ragadta Görögországban. A spanyol, jelenleg a kormánykoalíció kisebb pártjaként működő Podemos pedig súlyos vereséget szenvedett az önkormányzati választásokon, a július 23-án esedékes parlamenti megmérettetésen pedig már nem is önálló pártként indul, hanem egy nagyobb baloldali szövetség tagjaként. Miközben 2015-ben még mindenki a radikális baloldal előretöréséről beszélt, nyolc évvel később már a hívek jó része sem lát reményt a rendszerkritikus baloldali pártok újjáéledésére.
A július 23-i spanyolországi választások előtt a jobboldali pártok némileg veszítettek népszerűségükből a szocialisták vezette baloldali kormánykoalícióval szemben, de a legújabb felmérések szerint még mindig vezetnek. A konzervatív Néppárt és a szélsőjobboldali Vox párt, a lehetséges koalíciós szövetségesek az előrejelzések szerint elegendő mandátumot szerezhetnek ahhoz, hogy abszolút többségbe kerüljenek a 350 fős alsóházban.
Alexisz Ciprasz, a görög baloldali Sziriza párt vezetője csütörtökön bejelentette lemondását a jelentős választási vereséget követően.
Csak náluk lenne egy észszerű limit.
Turbulens napra van kilátása a magyar devizának.
Harapófogóba kerülhet Aleppó.
Fontos döntések ismertetését ígérték péntek reggelre.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
