Az elmúlt években mindenhol, így Magyarországon is megerősödtek az úgynevezett technológiai munkanélküliségtől való félelmek. Ennek alapja az, hogy mint az elmúlt két évszázadban mindig, a nagy technológiai ugrások munkahelyek tömegét, ezen belül egész foglalkozások sokaságát szüntetik meg.
Egyre több robotot, pontosabban robotizációs szoftvert alkalmaznak a pénzintézetek Magyarországon is. Az OTP Bank például robotok segítségével oldotta meg tavaly a hitelmoratórium ügyintézését: ezekkel a programokkal azon túl, hogy az ügyintézést gyorsították, megkönnyítették az ügyfelek dolgát, jelentős segítséget tudtak adni a bank munkatársainak is, akik így több kapacitás tudtak fordítani az egyedi, speciális esetek feldolgozására.
A vállalatok pénzügyi vezetőinek egyre nagyobb adatmennyiséggel kell dolgozniuk, a vállalatok működése egyre összetettebb és egyre több a külső kihívás is, ezért akut kérdés a digitalizáció – mondta el Zayn Fernandes, a Microsoft regionális pénzügyi igazgatója a Portfolio CFO Meetup 2021 online konferencián. A szakember számos olyan eszközt is felsorolt, melyek segíthetik a vállalatokat abban, hogy tartsák a lépést a korral.
Az Excel az új kockásfüzet: rengeteg időt és energiát ölnek a vállalati pénzügyi osztályok abba, hogy manuálisan vigyék föl az adatokat táblázatokba, pedig számos olyan megoldás létezik már, melyekkel automatizálható a folyamat – mondta el Balogh Roland, a PwC vezető menedzsere a Portfolio CFO Meetup 2021 online konferencián.
Sosem tapasztalt mértékű az optimizmus a globális gazdaság és a magyar gazdaság növekedési ütemével kapcsolatban a PwC Magyarország vezérigazgató-felmérése szerint. 2021-re minden második vállalat létszámnövekedéssel kalkulál. A pandémia azonban elmélyítette azokat az aggodalmakat, amelyekkel a vezetők eddig is kénytelenek voltak szembenézni. Míg tavaly 21% tartott az adóterhek növekedésétől, ez az arány idén 50%, a válsághelyzetekre való felkészültség, a munkaerő romló egészségügyi állapota és a félrevezető tájékoztatás szintén nagyot ugrott előre a kockázati tényezők listáján a vezérigazgatók szemében.
A járvány elmúltával, az élet újraindítása során arra kell törekednünk, hogy ne menjen veszendőbe mindaz, ami a kényszerhelyzet következtében a digitalizáció terén a felszínre tört. Ha jól sáfárkodunk a helyreállításra és fejlesztésre szánt forrásokkal, azokat a szűk keresztmetszetek felszámolására fordítjuk, sikerülhet Magyarországnak felzárkóznia a digitalizáció fejlődése fő sodrába tartozó országok közé.
A világjárvány előtti előrejelzésekhez képest akár 25 százalékkal is többen lehetnek majd azok, akiknek munkát kell váltaniuk - írja a McKinsey Global Institute legújabb tanulmánya. A pandémia kedvezőtlen hatásai leginkább a kiskereskedelemben, szállodaiparban és vendéglátásban, valamint az irodai adminisztrációban alacsony béréért dolgozó embereket sújtják majd.
2020 a jelentős gazdasági visszaesésről szólt globálisan, ám ezzel párhuzamosan a technológiai fejlődés újabb lendületet vett. A kérdés, miszerint a technológiai újítások kiszorítják-e az élőmunka utáni keresletet, már évszázadok óta (az ipari forradalom óta) fennáll. Ennek a kérdésnek ad új keretet az aktuálisan zajló, immár negyedik ipari forradalom. Ám a jelenség kapcsán több további kérdés is felmerül: valóban technológiai innovációs korszakban élünk? Ha a változások ténylegesen végbemennek, az egységesen érinti az összes gazdasági ágazatot és az azokban foglalkoztatottakat? Mi a helyzet hazánkban?
Melyik tette a legtöbbet a digitalizáció érdekében a munkahelyeden? A cégvezető, az innovációs vezető vagy a koronavírus?
A koronavírus-krízis jelentősen megnövelte a digitális megoldások és az agilis módszertan iránti igényt a bankszektorban, de anyagilag és az implementációt tekintve is számos buktatója lehet a folyamatnak. A Portfolio Banking Technology 2020 online konferenciáján a banki digitalizációval foglalkozó szakemberek osztották meg gondolataikat.
Alaposan átalakította a pénzügyi vezetők mindennapjait a koronavírus-járvány – derül ki a PwC Future of Finance kutatásából. Amíg tavaly a szakemberhiány miatt aggódtak leginkább, addig idén egyértelműen a COVID-19 miatti gazdasági bizonytalanságot értékelik a legnagyobb külső kockázatnak.
Ketté válik az IBM – jelentette be Arvind Krishna vezérigazgató. A 109 éve működő cég egyik része felhőszolgáltatásokra fog fókuszálni, míg a másik rész a tradicionálisabb IT-szolgáltatói ágat viszi tovább – írja a Reuters.
Egymástól független vagy akár egymás ellen ható prioritásokként kezelik a nagyvállalatok a technológiai és a humán fókuszt – derült ki a Deloitte 2020 Globális Humán Erőforrás Trendek kutatásának riportjából. Az új koronavírus-járvány ugyanakkor rámutatott arra, hogy a szuperfejlett technológiák csak akkor bizonyulnak hasznosnak, ha alkalmazásukra a munkavállalók is felkészültek. A jelentés szerint a jövőben „szupercsapatok” jöhetnek létre, amelyek egyesítik magukban az emberek és gépek egymást kiegészítő kompetenciáit.
Csütörtökön rendeztük meg a Portfolio és a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) közös online szakmai konferenciájának, a Járműipar 2020-nak a második felvonását, amelynek keretében a koronavírus-válság sújtotta hazai járműipar helyzetével, kihívásaival és az Ipar 4.0 megoldásainak a jövőjével kapcsolatban nem csak az iparág meghatározó szereplői mondhatták el véleményüket. A legfontosabb témákban sor került közönségszavazásra is, amelynek köszönhetően a résztvevő szakértők is állást foglalhattak.
Milyen irányba halad az elektromos- és önvezető autózás forradalma? Milyen hatással lesz az új technológiák előretörése a járműiparra? Milyen új lehetőségeket teremt az adat, felhő alapú platformok térnyerése az iparágban? Hogyan javítható a termeléshatékonyság az új technológiák segítségével koronavírus idején? Milyen hatással lesz a járvány megjelenése az Ipar 4.0 vívmányainak terjedésére? Melyek lesznek a kiemelt energiastratégiai szempontok a koronavírus-válság után? Csak néhány téma azok közül, amelyekkel kiemelten foglalkozunk soron következő, június 4-ei Járműipar 2020 online konferenciánkon. Érdemes regisztrálni, találkozzon a magyar járműipar meghatározó szereplőivel.
A koronavírus-járvány felgyorsíthatja az autóipar átalakulását, még inkább előtérbe kerülhetnek az Ipar 4.0, illetve az ipari digitalizációs megoldásokban rejlő hatékonyságnövelő lehetőségek. A digitalizáció, az automatizáció és a robotizáció gyakorlatilag minden szereplő számára kötelezővé válik abban az esetben, hogyha versenyben kíván maradni. Ez főként azoknak a kisebb szereplőknek jelenthet problémát, amelyeknek a fejlesztésekhez szükséges tőke biztosítása már a járvány előtt is kihívás volt. Ebben a kiélezett helyzetben hatalmas szükség van az állam segítségére, amely többféle támogatáson keresztül is elősegíthetné a hazai autóipari vállalatok helyzetének stabilizálását, versenyképességének javítását. Többek között ezek derültek ki abból az exkluzív körinterjúból, amelyet a csütörtökön megrendezésre kerülő Járműipar 2020 online konferencia résztvevőivel, Dedéné Novotni Annával, Ács Istvánnal, Horváth Szabolccsal és Jónás Lászlóval készített a Portfolio.
A ma kutatása a holnap valósága. A mobilitás világában az elkövetkező tíz évben több változás történik majd, mint a múlt században. Az autonóm, összekapcsolt, elektromos és megosztott mobilitási szolgáltatások át fogják alakítani a társadalmat - jelentette ki Nevijo Mance. A Jaguar Land Rover Hungary mérnökségi igazgatójával, aki előadásával hamarosan részt vesz a Járműipar 2020 online konferenciánkon, a mesterséges intelligencia autóiparban betöltött szerepéről, kihívásokról, valamint baleset-, kibocsátás- és torlódásmentes közlekedésről beszélgettünk többek között.
Az építőipar az egyik legnagyobb és legfontosabb Európai Uniós szektor, amely az unió gazdasági teljesítményének mintegy 9 százalékát adja, ugyanakkor továbbra is alacsony termelékenység jellemzi. Ez elsősorban azért van, mert a szektor képtelen kitörni az elavult technológiák alkalmazásának rossz gyakorlatából, miközben más iparágak a negyedik ipari forradalom vívmányait kihasználva komoly fejlődésen mentek keresztül az utóbbi évtizedekben – állapítja meg a Deloitte tanulmánya.
Rengeteg olyan folyamat van egy cég életében, amely digitalizálható lenne, de a vállalkozások nagy része különböző okokból kifolyólag nem lép. Pedig pénzt és időt spórolnának, hatékonyabb lenne a munkavégzés, az információáramlás, egyszerűbb az adminisztráció és csökkenne a hibalehetőség is. Utánajártunk, milyen területeken jöhetne szóba az automatizáció, hogyan lehetne a legeredményesebben levezényelni az átállást és mégis hogyan is néz ki a gyakorlatban egy digitális transzformáció.
Sorra ajánlják fel a fintechcégek szolgáltatásaikat díjmentesen vagy diszkont áron a világ bankjainak, pénzintézeteinek a rendkívüli helyzetre tekintettel, a Forbes összegyűjtött egy folyton frissülő, jelenleg 52 fintechből álló listát, akik ilyen felajánlást tettek.
Fókuszban a Kessler-effektus.
Míg az unió évek óta dolgozik az ásványkincsek kitermelhetőségén, addig az USA még csak katonai garanciákat adna értük cserébe.
Precedenst teremthet a megújulóenergia-támogatások kivezetésével.
Cikkünket folyamatosan frissítjük az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Végére járnak a kiszivárogtatásnak.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
