Kamatfolyosót hoz létre a jegybank, hogy jobban kontroll alatt tartsa a rövid kamatok mozgását, ezzel erősítve az alapkamat benchmark jellegét. A jegybank célja, hogy elejét vegye a kötvényspekulációnak és stabilan tartsa a yüan árfolyamát, a gazdasági növekedés élénkítése mellett.
Pénteken a japán jen 1986 óta nem látott mélypontra gyengült, amikor átlépte a 161-es szintet az amerikai dollárral szemben, és elérte a 161,27-es értéket.
25, vagy 50 bázispontos kamatcsökkentésen gondolkoznak a cseh jegybank döntéshozói. A piaci szereplők is megosztottak a kérdésben. A fundamentumok alapján lenne tér az 50 bázispontos csökkentésre is, de a cseh jegybankot mindig is az óvatosság jellemezte.
Közép-Európában a bérnövekedés meghaladja az EU átlagos szintjeit, ami komoly problémákat vet fel a monetáris politika normalizálása kapcsán. Nemcsak a kamatcsökkentési ciklusokat lassíthatja le, hanem az infláció újabb felívelésének kockázatát is magában hordozza a bérek gyors növekedése. Egyes szakértők az ár-bér spirál lehetőségét is felvetik.
1986 óta nem látott szintekre értékelődhet le a japán jen az amerikai dollárral szemben, ha a japán jegybank nem talál ki valamit. Piaci szereplők szerint a rövid távú jen intervenció hatástalan maradhat.
A jegybankot óvatosságra inti a zavaros nemzetközi pénzpiaci környezet és a gyengülő forint, ezért a korábban már beharangozott 25-50 bázispontos kamatcsökkentési lehetőség közül a kisebb lazítást választja holnapi kamatdöntő ülésén - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Az óvatosság ezután csak fokozódik, az év második felét 7%-on kezdő irányadó kamat decemberig alig csökken tovább, 2024 végén 6,5%-on állhat majd.
A közgazdászok többsége arra számít, hogy a Bank of England augusztusban megkezdi a kamatcsökkentést, és az év végéig további lépés várható, annak ellenére, hogy a bér- és szolgáltatási infláció magas marad.
Harmadik egymást követő évben volt veszteséges tavaly a Magyar Nemzeti Bank: 1763 milliárd forintos mínusszal zárta 2023-at. A rekordszintű veszteség oka egyszerű: az infláció leküzdésére alkalmazott magas kamatlábak miatt nettó 1643 milliárd forintnyi kamatot fizetett ki tavaly a jegybank, döntő részben a kereskedelmi bankok felé. A pénteken közzétett éves jelentés alapján -1855 milliárd forinttal most először negatív tartományba került az intézmény saját tőkéje, ám ez az idei költségvetést nem kell, hogy terhelje: a jegybanktörvény őszi módosítása értelmében csak „hosszabb idő” után kell az MNB saját tőkéjét a jegyzett tőkének megfelelő 10 milliárd forintos szintre feltornázni.
Májusban több mindennel, részben a vártnál kedvezőbb amerikai munkaerőpiaci adatokkal és a technológiai óriások pozitív jelentéseivel is magyarázható, hogy jól teljesítettek a fejlett részvény- és kötvénypiacok, és ez meghozta a kockázatvállalási kedvet a hazai portfóliómenedzserek körében is. A Portfólió-ajánlókban két éve nem látott szintre emelkedett a részvénybefektetések súlya, a kötvények és a likvidebb pénzpiaci eszközök kárára.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a VIG Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
Jól teljesít a forint: április közepe és május második fele között 10 egységgel (2,7%-kal) erősödött a magyar valuta az euróval szemben, azaz egy euróért 10 forinttal kevesebbet kell adni. Az amerikai dollárhoz viszonyítva pedig ennél is nagyobb, 15 egységnyi (4,7%) a felértékelődés. A forint erősödésében nemzetközi és helyi fejlemények is szerepet játszottak. Tekintsük át a főbb okokat, és nézzük meg, ezek alapján hogyan alakulhat az árfolyam a közeljövőben!
Kiadta a mai 50 bázispontos kamatcsökkentéshez fűzött indoklását a Magyar Nemzeti Bank, és az egy hónappal ezelőtt újonnan belefogalmazott „óvatos” és „türelmes” kulcsszavakat most is bele tette a szövegbe a jegybank, mint amelyek szükségesek a monetáris politika vitelében. Az indoklással párhuzamosan indult el a kamatdöntési sajtótájékoztató is, amelyről itt tudósítottunk.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása, amelyet rendhagyó módon a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciára kitelepült stúdiónkban rögzítettünk. A mai adásban egy vendégünk volt, Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, akit Madár István, a Portfolio vezető makroelemzője kérdezett többek között arról, hogy miért állt meg a dezinfláció, mi az MNB célja a forint árfolyamával és mi lesz az alapkamattal ebben a turbulens nemzetközi környezetben. Virág Barnabást a kormány és az MNB közti vitáról is kérdeztük.
A dezinfláció megtorpant, a hivatalos mutató már májusban visszatér a 4% feletti tartománya - így értékelték a mai inflációs adatot a piaci elemzők.
Az utóbbi időben elkezdtek emelkedni az állampapírhozamok, és ez egyértelműen vonzóbbá tette a BMÁP-ot is. A Babakötvény után jelenleg a Bónusz Magyar Állampapír a legmagasabb kamatot adó lakossági papír, ráadásul április 26-tól új kamatperiódussal és valamivel magasabb kamattal ketyeg tovább az idén januárban elinduló 5 éves BMÁP: az eddig 8,01% helyett 8,13%-ot kínál. A vonzó kamatprémium mellett a BMÁP kamata leginkább a DKJ-hozamoktól függ, és a számok most azt mutatják, hogy az 5% feletti átlagos DKJ-hozam fennmaradása esetén érdemes lehet a BMÁP mellett dönteni.
Az elmúlt években újra emelkedett a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) aránya a magyar adósságfinanszírozáson belül, azt követően, hogy 2015-2021 között jelentősen visszaesett az állományuk. A Diszkont Kincstárjegy fontos likviditáskezelési eszköz, ezzel tudja ugyanis a finanszírozási igény rövidtávú ingadozását simítani az állam. 2024-ben fontos változások tapasztalhatók ezen a piacon, jelentősen csökkenhet a forgalomban lévő sorozatok száma és hamarosan elindulhat a csereaukciós rendszer.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében a keddi kamatdöntéssel, valamint azzal foglalkoztunk, hogy miért tűnik veszélyes játéknak, ha a jegybank a továbbiakban csak felemásan harcol az infláció ellen. A témáról Zsiday Viktort, a Citadella Alap portfóliómendzserét kérdeztük. A műsor második részében a hazai bérdinamikáról volt szó, az ugyanis a szerdai adatok alapján szépen fűtheti tovább a pénzromlást, erről Hornyák Józsefet, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük.
A hagyományoknak megfelelően a jegybank ma is megtartja a kamatdöntés utáni tájékoztatóját - jelezte közleményében a Magyar Nemzeti Bank.
Az infláció Európában és Amerikában is visszaerősödhet, és nagyon nagy valószínűséggel emelkedni fog a következő hónapokban Magyarországon is, a kérdés az emelkedés mértéke. A jelenlegi hazai bérdinamika nincs összhangban a termelékenység-növekedéssel, ebben a helyzetben pedig a jelentős reálbér-emelkedésnek két következménye szokott lenni: vagy a munkanélküliség emelkedik meg, vagy az infláció pattan fel újra – mondta lapunknak Eppich Győző, az OTP Bank vezető makroelemzője. Ha – ahogy arra sok jel utal - a vállalatok bíznak a gazdasági kilátások javulásában, és emiatt nem építenek le, akkor reális veszélye van az inflációs várakozások beragadásának.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
