Kanada hónapokkal az USA előtt jár a kamatcsökkentési ciklusban, emiatt jó példát szolgáltathat nagy szomszédja számára. Előbbi egyértelműen túl későn kezdte el a kamatok csökkentését, és ennek most a reálgazdaság látja a kárát. Vajon a Fed is elkövette ugyanezt a hibát? A kérdés megválaszolása a várható részvénypiaci teljesítmények szempontjából sem mindegy.
Újabb gazdaságélénkítő lépést fontolgat Kína, a legnagobb bankoknak juttatnának tőkét, amire részben a hitelezés felpörgetése miatt lenne szükség, tudta meg a Bloomberg.
Az augusztusi után a mai ülésén is 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre a cseh jegybank, így az irányadó ráta 4,25%-ra mérséklődött, ahol utoljára 2022 februárjában járt.
Az augusztusi megálló után újra csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A 25 bázispontos vágással 6,5%-ra süllyedt a ráta. Elemzők szerint idén még egy kamatvágásra lehet számítani, és jövőre is folytatódhat a lazítás. Az elemzői kommentárokban felvetődik, hogy az új jegybankelnök milyen monetáris politikát folytat majd. A szakértők szerint a forint árfolyamára mindenképp figyelnie kell a jegybanknak, ami limitálja a mozgásteret.
A kamatdöntés ismertetése után holnap is megtartja a kamatdöntés utáni tájékoztatóját Virág Barnabás MNB-alelnök - jelezte közleményében a Magyar Nemzeti Bank.
Az augusztusi szünet után a Magyar Nemzeti Bank szeptemberben ismét kamatot csökkenthet holnap, a Portfolio által megkérdezett elemzők mindegyike 25 bázispontos kamatcsökkentést vár. Bár vannak olyan érvek, amelyek a kamatcsökkentés ellen szólnak, az MNB által múlt hónapban felvázolt szempontrendszer többségében a kamatcsökkentést támogatja. Az év hátralevő részében várható kamatkilátásokról viszont már nincs teljes egyetértés az elemzők között, a jövő évet pedig még nagyobb bizonytalanság övezi.
A várakozások szerint a mai nap az amerikai jegybank elkezdi a kamatcsökkentési ciklusát. Ez pedig lehetőséget teremt az ázsiai országoknak, hogy az eddigiekkel ellentétben ne csak a saját devizájuk védelmével foglalkozzanak, hanem a saját belső igényeik szerint alakítsák a monetáris politikát. Ennek első jelei már látszanak, hiszen több ázsiai ország devizája érdemben erősödött az elmúlt hetekben.
Augusztusban 3,4%-ra csökkent az infláció Magyarországon, ami jóval alacsonyabb a júliusban mért 4,1%-nál. A pénzromlás üteme nagyobb mértékben csökkent, mint ahogy az elemzők várták. A kedvező adatot az elemzők is kommentálták.
A bérbeadások körüli bizonytalanságok ellenére a brit ingatlanpiac újabb lendületet vett az elmúlt hónapokban, a lakásárak már csak hajszálnyira vannak a történelmi csúcstól. A Halifax jelzáloghitelező adatai szerint augusztusban 0,3%-kal emelkedtek az árak, így a tipikus brit otthon átlagára elérte a 292 505 fontot (137 millió forint) - írja a Bloomberg.
Az elmúlt időszakban az egyik fő téma lett az amerikai dollár gyengülése: július eleje óta több, mint 5%-ot vesztett értékéből az USA kereskedelmi partnereinek devizáival szemben számolt dollár index, nagyjából 4%-ot vesztett az euróval és több, mint 5%-ot a forinttal szemben. A befektetők rápörögtek az amerikai makroadatok gyengülésére és a tengerentúlon jó sok kamatvágást várva jól bele is adtak az amerikai dollárba. Többek szerint ez még csak a kezdet és már keresztet vethetünk a dollárra. De tényleg így van?
Behúzták a féket augusztusban a befektetési alapokat kezelő hazai portfóliómenedzserek; a részvénypiacokkal egyértelműen óvatosabbak, inkább pénzpiaci eszközökben várják, mit hoznak a következő hetek: további részvénypiaci menetelést vagy gazdasági visszaesést? A friss portfólióajánlókban néhányan jelentősebb nagytakarítást végeztek.
Svédország bruttó hazai terméke (GDP) 0,3%-kal csökkent az év második negyedévében az első három hónaphoz képest, derült ki a svéd statisztikai hivatal csütörtöki közleményéből. Bár ez az elmúlt év leggyengébb eredménye, még mindig jobb, mint a hivatal korábbi 0,8%-os visszaesésre vonatkozó becslése.
A Federal Reserve tisztviselői júliusi ülésükön erősen hajlottak a szeptemberi kamatcsökkentés felé, derül ki a közzétett jegyzőkönyvből. Bár a kamatlábakat változatlanul hagyták, a döntéshozók többsége úgy vélte, hogy szeptemberben valószínűleg indokolt lesz a monetáris politika enyhítése.
Az elmúlt években nagyot gyengült a norvég korona az euróval és a dollárral szemben is. Mivel az infláció még cél feletti és növekedési oldalról sem látszik gyengeség, ezért egyelőre a norvég jegybank nem tud kamatot csökkenteni. Ráadásul a gyengülő deviza rontja az inflációs folyamatokat, ami még inkább kitolhatja az első kamatcsökkentés időpontját. Eközben a norvég politikusok már egy úgynevezett "koronabizottság" felállításán gondolkoznak, ami a gyengülés mögötti okokat lenne hivatott feltárni.
2013 márciusában új vezetés lépett a Magyar Nemzeti Bank élére, és ugyanebben az évben a megújult jegybanktörvény kibővítette az MNB feladatait és működési kereteit. Ez alatt a közel tizenkét esztendő alatt számos változás ment végbe a magyar gazdaságban – köztük megannyi gyökeres, gazdaságszerkezeti átalakulás is. A jegybanknak kihívások sorával kellett szembenéznie, hogy teljesítse az elsődleges rábízott célt, és fenntartsa az árstabilitást. Kétrészes esszésorozatunkban a monetáris politika elmúlt közel 12 évét mutatjuk be, és végigvesszük, hogy mit tett azért a Magyar Nemzeti Bank, hogy a magyar gazdaság egy alacsony inflációjú, stabil és fenntartható felzárkózási pályára állhasson. Első esszénkben azzal foglalkoztunk, hogy a hazai monetáris politika milyen válaszokat adott a kihívásokra. Második esszénkben azt mutatjuk be, hogy a Magyar Nemzeti Bank sikeresen lépett a törvényi mandátumainak teljesítése irányába. A célok elérése érdekében a jegybanknak ugyan volt, hogy költségeket kellett vállalnia, ezek azonban a mandátumok teljesülésének nemzetgazdasági haszna révén bőven megtérültek.
A várakozásokkal megegyezően 25 bázisponttal csökkentette a kamatokat az angol jegybank, így hosszú idő után Nagy-Britannia is csatlakozott a kamatvágást elkezdő országok egyre bővülő csoportjához.
A piaci emelkedést vezető nagy technológiai cégektől az eddig lemaradó, hagyományos szektorok és a kisebb kapitalizációjú papírok felé fordultak a befektetők júliusban. A befektetési alapokat kezelő hazai portfóliómenedzserek azonban nem fékeznek: két éve nem látott mértékű részvényt tartanak, miközben a pénzpiaci eszközök még sosem voltak ilyen alacsony szinten.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az MBH Alapkezelő írását olvashatják: