A várakozások szerint a mai nap az amerikai jegybank elkezdi a kamatcsökkentési ciklusát. Ez pedig lehetőséget teremt az ázsiai országoknak, hogy az eddigiekkel ellentétben ne csak a saját devizájuk védelmével foglalkozzanak, hanem a saját belső igényeik szerint alakítsák a monetáris politikát. Ennek első jelei már látszanak, hiszen több ázsiai ország devizája érdemben erősödött az elmúlt hetekben.
Augusztusban 3,4%-ra csökkent az infláció Magyarországon, ami jóval alacsonyabb a júliusban mért 4,1%-nál. A pénzromlás üteme nagyobb mértékben csökkent, mint ahogy az elemzők várták. A kedvező adatot az elemzők is kommentálták.
A bérbeadások körüli bizonytalanságok ellenére a brit ingatlanpiac újabb lendületet vett az elmúlt hónapokban, a lakásárak már csak hajszálnyira vannak a történelmi csúcstól. A Halifax jelzáloghitelező adatai szerint augusztusban 0,3%-kal emelkedtek az árak, így a tipikus brit otthon átlagára elérte a 292 505 fontot (137 millió forint) - írja a Bloomberg.
Az elmúlt időszakban az egyik fő téma lett az amerikai dollár gyengülése: július eleje óta több, mint 5%-ot vesztett értékéből az USA kereskedelmi partnereinek devizáival szemben számolt dollár index, nagyjából 4%-ot vesztett az euróval és több, mint 5%-ot a forinttal szemben. A befektetők rápörögtek az amerikai makroadatok gyengülésére és a tengerentúlon jó sok kamatvágást várva jól bele is adtak az amerikai dollárba. Többek szerint ez még csak a kezdet és már keresztet vethetünk a dollárra. De tényleg így van?
Jelentősen csökkent a török infláció augusztusban, a magas kamatok elkezdték letörni az áremelkedés mértékét.
Behúzták a féket augusztusban a befektetési alapokat kezelő hazai portfóliómenedzserek; a részvénypiacokkal egyértelműen óvatosabbak, inkább pénzpiaci eszközökben várják, mit hoznak a következő hetek: további részvénypiaci menetelést vagy gazdasági visszaesést? A friss portfólióajánlókban néhányan jelentősebb nagytakarítást végeztek.
Svédország bruttó hazai terméke (GDP) 0,3%-kal csökkent az év második negyedévében az első három hónaphoz képest, derült ki a svéd statisztikai hivatal csütörtöki közleményéből. Bár ez az elmúlt év leggyengébb eredménye, még mindig jobb, mint a hivatal korábbi 0,8%-os visszaesésre vonatkozó becslése.
A Federal Reserve tisztviselői júliusi ülésükön erősen hajlottak a szeptemberi kamatcsökkentés felé, derül ki a közzétett jegyzőkönyvből. Bár a kamatlábakat változatlanul hagyták, a döntéshozók többsége úgy vélte, hogy szeptemberben valószínűleg indokolt lesz a monetáris politika enyhítése.
Az elmúlt években nagyot gyengült a norvég korona az euróval és a dollárral szemben is. Mivel az infláció még cél feletti és növekedési oldalról sem látszik gyengeség, ezért egyelőre a norvég jegybank nem tud kamatot csökkenteni. Ráadásul a gyengülő deviza rontja az inflációs folyamatokat, ami még inkább kitolhatja az első kamatcsökkentés időpontját. Eközben a norvég politikusok már egy úgynevezett "koronabizottság" felállításán gondolkoznak, ami a gyengülés mögötti okokat lenne hivatott feltárni.
2013 márciusában új vezetés lépett a Magyar Nemzeti Bank élére, és ugyanebben az évben a megújult jegybanktörvény kibővítette az MNB feladatait és működési kereteit. Ez alatt a közel tizenkét esztendő alatt számos változás ment végbe a magyar gazdaságban – köztük megannyi gyökeres, gazdaságszerkezeti átalakulás is. A jegybanknak kihívások sorával kellett szembenéznie, hogy teljesítse az elsődleges rábízott célt, és fenntartsa az árstabilitást. Kétrészes esszésorozatunkban a monetáris politika elmúlt közel 12 évét mutatjuk be, és végigvesszük, hogy mit tett azért a Magyar Nemzeti Bank, hogy a magyar gazdaság egy alacsony inflációjú, stabil és fenntartható felzárkózási pályára állhasson. Első esszénkben azzal foglalkoztunk, hogy a hazai monetáris politika milyen válaszokat adott a kihívásokra. Második esszénkben azt mutatjuk be, hogy a Magyar Nemzeti Bank sikeresen lépett a törvényi mandátumainak teljesítése irányába. A célok elérése érdekében a jegybanknak ugyan volt, hogy költségeket kellett vállalnia, ezek azonban a mandátumok teljesülésének nemzetgazdasági haszna révén bőven megtérültek.
A várakozásokkal megegyezően 25 bázisponttal csökkentette a kamatokat az angol jegybank, így hosszú idő után Nagy-Britannia is csatlakozott a kamatvágást elkezdő országok egyre bővülő csoportjához.
A piaci emelkedést vezető nagy technológiai cégektől az eddig lemaradó, hagyományos szektorok és a kisebb kapitalizációjú papírok felé fordultak a befektetők júliusban. A befektetési alapokat kezelő hazai portfóliómenedzserek azonban nem fékeznek: két éve nem látott mértékű részvényt tartanak, miközben a pénzpiaci eszközök még sosem voltak ilyen alacsony szinten.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az MBH Alapkezelő írását olvashatják:
Régen volt ennyire mozgalmas hetünk, a kereskedőknek rengeteg dologra kell figyelnie a héten, egymást érik ugyanis a potenciálisan piacmozgató hatású események. Legfrissebb makronaptárunkban mutatjuk, mire kell figyelnünk.
Az emelkedő jelzáloghitel-kamatok Nagy-Britanniában valószínűleg mintegy 320 ezer embert taszítottak szegénységbe, ami majdnem 100 ezerrel több, mint amennyit a hivatalos statisztikák sugallnak - derült ki egy csütörtökön közzétett jelentésből a Reuters szerint.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében az MNB Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntését és az azt követő tájékoztatót értékeltük, de szó volt arról is, hogy mit tehet az MNB a magas szolgáltatásinflációval szemben. Vendégünk volt Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A második blokkban a meglepetést okozó, májusi kereseti adatokról kérdeztük Hornyák Józsefet, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét.
A piaci elemzők többsége által várt 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott ma végre a Magyar Nemzeti Bank 6,75%-ra, és délután közzétette a döntéshez kapcsolódó szöveges indoklást is. Ebből az derült ki, hogy a jegybank szerint továbbra is szigorú irányultságú monetáris politikára, és az általa fenntartott pozitív reálkamatra van szükség "a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, valamint az inflációs cél fenntartható eléréséhez".
A Magyar Nemzeti Bank 25 bázisponttal, 6,75%-ra mérsékelte irányadó kamatát. A lépés megegyezik a várakozásokkal, a piaci szakértők csaknem egységesen lazításra számítottak, Virág Barnabás, a jegybank alelnöke múlt heti nyilatkozata után.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke ma délután 3 órakor online háttérbeszélgetést tart, egy órával a kamatdöntés után.
10 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a kínai jegybank, miután a múlt héten megrendezésre került Harmadik Plénumon nem születtek olyan átütő erejű intézkedések, amelyek gyorsan megoldást jelenthetnének a kínai gazdaság problémáira.
2026-ra elfüstöl az összes típus.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
