Az Európai Uniónak jelentős, körülbelül 50%-os vámokat kell kivetnie az olcsó kínai elektromos járművekre, hogy megfékezze azok dömpingszerű beáramlását a közös belső piacra. Az új terheket heteken belül kivetheti Brüsszel, amikor a kínai elektromos autókkal kapcsolatos szubvencióellenes vizsgálatát lezárják – számolt be a Financial Times.
Április 25-én a pekingi Auto China 2024 járműipari konferencián mutatta be legújabb fejlesztését a CATL. A Shenxing PLUS egyszeri 4C töltéssel akár 1000 kilométeres távolság megtételére képes, a szupergyors töltésnek köszönhetően pedig mindössze tízperces töltéssel 600 kilométer hatótávolságot ér el.
A Hyundai Motor Group a 2024-es Pekingi Nemzetközi Autóipari Kiállításon új járművek sorát mutatta be, célzottan erősítve kínai piaci jelenlétét. A négy év után ismét személyesen megrendezett kiállításon a csoport három márkája - Hyundai Motor, Kia és Genesis - elektromos járműveket prezentált a helyi igényeknek megfelelően - írta meg a Korea Herald.
Az Európai Bizottság tavaly ősszel indított szubvenciós vizsgálatot a kínai e-autók gyártói ellen, az EP-választások előtt pedig szinte biztosan védővámok kivetéséről döntenek. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerda este már erős utalást tett a válaszlépéssel kapcsolatban. A Portfolio értesülései szerint mindez kihathat magyarországi üzletekre is a betelepülő kínai autógyártók miatt, ráadásul az akkuipar is hamarosan Brüsszel célpontjává válhat.
A magyar gazdaságpolitika az ország versenyképességének növelését a következő években az ipar és az államilag vezérelt fizikai beruházások óriási felfuttatására alapozná. Cikkünkben amellett érvelünk, hogy ez egy elhibázott stratégia, ami a jelenlegi fejlettségi szintünkön nem hoz érdemi előrelépést, és közben más területekre kellene koncentrálni.
Az ökológiai és energiaátmenethez szükséges kritikus nyersanyagok fő kitermelő vállalatai főként az Európai Unión kívüli országok, elsősorban Kína ellenőrzése alatt állnak. A geopolitikai kockázatot jelentő európai importfüggőség arra kényszeríti az EU-t, hogy minél nagyobb arányban biztosítsa saját forrásokból ellátását. A sebezhetőség csökkentésének azonban komoly gazdasági és társadalmi ára lehet.
A Magyar Közgazdasági Társaság „20 éve az Európai Unióban és a jövő” címmel számos – szakmai partnerszervezettel együttműködve – szakterületenként tekinti át hazánk két évtizedes uniós tagságának tapasztalatait, eredményeit. A következő napokban-hetekben hat rövid elemzésben foglaljuk össze az egy éven át tartó konferenciasorozat eddigi tanulságait, eredményeit.
Thierry Breton, az EU egységes piacért felelős vezetője figyelmeztette az európai autóipari cégeket és a tagállami kormányokat, hogy még jelentős változásokra van szükség ahhoz, hogy az EU 2035-ig teljesíteni tudja a zöld megállapodással és az elektromos járművekkel kapcsolatos célkitűzéseket. A „szükséges kiigazítások” szükségességét hangsúlyozva Breton arra figyelmeztetett, hogy a Green Deal céljainak elérése több mint végrehajtási utasítás, azzal kell foglalkozni, hogy segítsék, támogassák a projektek megvalósulását.
A Greenpeace szerint az Éltex Kft. salgótarjáni telephelyéről származó, rákkeltő vinil-kloriddal és egyéb mérgező anyagokkal szennyezett víz került a Salgó-patakba, ami súlyosan veszélyezteti az emberi egészséget és a környezetet, ezért azonnali vizsgálatot és intézkedést követelnek - jelentette a 444.hu.
Jelentősen, 3,5%-kal nőtt az ipari termelés volumene februárban az előző hónaphoz képest – jelentette a KSH. Hosszú idő után ez az első igazán érdemi jelzés, hogy van növekedési potenciál az iparban, de a mai részletes adatok megerősítik a sejtést, hogy az emelkedéshez egyszeri tényezők is hozzájárulhattak.
Bár az előrejelzések szerint lassul az elektromos autók iránti kereslet, ez nincs hatással a globális akkumulátorpiacra. A lítium-ion és nátrium-ion akkumulátorok iránti igény továbbra is növekszik: 2020 és 2030 között a kereslet várhatóan több mint tizennyolcszorosára nő, 34 százalékos éves növekedési ütem mellett, derül ki a Roland Berger „Battery Monitor 2023” című tanulmányából.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a mai napon hivatalában fogadta Kaderják Pétert, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjét.
Az elektromos autók szilárdtest-akkumulátorainak közeljövőbeni kereskedelmi forgalomba hozatala előtt jelentős akadályok vannak. A technológiával kapcsolatos teljesítményproblémák, tartóssági aggályok és biztonsági kockázatok miatt ez még évtizedekig is eltarthat – mondta a Financial Timesnak adott interjújában Robin Zeng, a Magyarországon üzemet építő kínai akkumulátorgyártó, a CATL vezérigazgatója.
Az ipari termelés szerves és meghatározó részét képezi a magyar gazdaságnak: a kibocsátásban és foglalkoztatottság terén is markáns részarányt képvisel a legnagyobb termelő nemzetgazdasági ág. Emellett tulajdonképpen hazánk külső egyensúlyának is sarokköve az elsősorban kivitelre gyártó szegmens. Az elmúlt egy-másfél évtized is a terület erősítéséről szólt: temérdek kormányzati projekt, hitelprogram, állami támogatás és beruházás-ösztönzés igyekezett erősíteni a hazai ipar pozícióit nemzetközi viszonylatban is. Noha ennek a folyamatnak számos pozitív eredménye, kihatása azonosítható, azt is látni kell, hogy a masszív volumenű és érdemben megtámogatott beruházás ellenére a szektor súlya mérséklődést mutat a bruttó hazai terméken belül, tehát durván fogalmazva egyre többet költünk olyasmire, aminek egyre kevesebb a közvetlen haszna.
Az Eve Power megkezdte a munkavállalók toborzását a tervek szerint 2025 végére felépülő debreceni akkumulátorcella-üzemébe - közölte a projekt kommunikációjáért felelős társaság.
Magyarország akkumulátoripari álmait alapjaiban írhatja újra az Európai Unió adatszolgáltatási rendelete. Az akkumulátorútlevelek rendszerében ugyanis a főként kínai és dél-koreai gyártóknak a teljes ellátási láncukra alkalmazniuk kell a szigorú EU-s szabályozást. A Centre for European Political Studies (CEPS) számos olyan pontot azonosított az uniós rendszerben, amely súlyos terhet róhat a gyártókra.
A fenntartható fejlesztések és zöldítés irányába ható globális lépéskényszer tovább alakítja a világ autóiparát – kérés, ki hogyan tud kapcsolódni a trendekhez és hogyan állítható a fenntarthatóság a megtérülés szolgálatába. Mindeközben talán nem túlzást az állítani, hogy Magyarország az akkumulátorgyártásra tette fel a jövőjét, mint az autóipari értéklánc új, megkerülhetetlen elemére - sorban jönnek a bejelentések a különböző beruházásokról. Persze nem minden esetben a közbeszédben gyakran emlegetett akkumulátorgyárakról van szó, hanem sokszor az iparág beszállítóiról, amelyek adott esetben az autóipari elektromos átállásra reagálnak az akkumulátoripar kiszolgálásával. Milyen kihívásokkal, lehetőségekkel és kockázatokkal néz szembe Magyarország, amikor erre az útra lép? Erre kereste a választ a Portfolio – MAGE Járműipar 2024 konferencia Fenntarthatóság vs. megtérülés? című szekciója.
A Portfolio- MAGE Járműipar 2024 Konferencia második szekciójában minden az energiafelhasználás és beszerzés optimalizálásáról és a versenyképesség fenntartásáról szólt. Mindenki között egyetértés volt abban, hogy mára már egy cégvezetőnek szinte energetikai szakemberré kellett válnia, hogy az energiaköltségeket kordában tartsa. A költséges beruházások, és a szemléletmódváltás egyaránt megoldást nyújthat, de számos olyan jogi- szabályozási eszköz is a vállalatvezetők rendelkezésére áll, hogy a versenyképességüket megtartsák.
Nagyot nőtt tavaly a CATL bevétele és profitja, a Debrecenben is üzemet építő kínai akkumulátorgyártó tavaly is az első helyen az elektromos járműbe szerelhető akkumulátorok nemzetközi piacán.
Miközben szükségünk van akkumulátorral működő mobiltelefonokra, laptopokra, elektromos közlekedési eszközökre, és még tovább lehetne sorolni a sort, az ehhez szükséges nyersanyagok kitermelését szolgáló bányákat és feldolgozó üzemeket már nem akarjuk. Zöld energiára egyre nagyobb szükségünk van, de nem kívánunk szélerőművek mellett élni. Azaz a modern civilizáció termékei kellenek, de azokat semmiképpen se a lakhelyünkhöz közel állítsák elő és telepítsék. „Tehát akkor ki viselje a hátrányt?” – teszi fel a költői kérdést tavaly megjelent könyvében Elisabeth Gammelsæter norvég írónő az elmúlt 50 évben hazájában előfordult NIMBY-esetekről.
A Gazprom pénzügyeit intéző Gazprombankot érintik az intézkedések.
Vita zajlik a kamatcsökkentés mértékéről.
Szűkíthetik a kínálatot Franciaországban.
Trumppal is együtt akarnak működni.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
