A felnőttek és a gyermekek különböző módon ítélik meg az idő hosszát - erősítették meg korábbi eredményeiket az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) kutatói legújabb kutatásukban, amelyben a kognitív fejlődés hatását vizsgálták az időtartamok becslésére.
Magyar kutatók új kommunikációs útvonalat találtak a gondolkodás központja, az agykéreg és egy olyan agyterület között, amely kulcsszerepet játszik az agyba érkező információk feldolgozásában - derül ki az MTA közleményéből. Ez az agyterület a talamusz, amelynek kutatásában a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) élen jár.
A COVID-19-et légúti fertőzésként tartják számon, de a koronavírus egy tanulmány szerint az emberi test számos szervében elterjedhet, potenciálisan veszélyt jelentve rájuk - írja a Science Alert.
A világjárvány következtében fokozódott a hibrid, vagy teljesen digitális munkavégzés lehetősége, a munkavállalók új kihívással szembesültek: a munkanapok digitális intenzitásának növekedésével. A Microsoft most közzétett kutatása szerint a kutatók tanulmányozták a lehetőségét annak, hogyan lehetséges a digitális munkavégzés esetén is alacsonyan tartani a stresszszintet és növelni az emberek munkavégzési hajlandóságát.
A COVID-19 "jelentős rendellenességeket" okozhat a betegek agyában, amelyek akár hat hónappal a betegségből való felépülésük után is kimutathatók - állapították meg kutatók. Tanulmányuk szerint a súlyos megbetegedés 10 pontnyi IQ-csökkenést okozhat.
A koronavírust elkapó embereknél egy évvel később nagyobb a kockázata egy sor agyi sérülésnek, mint azoknál, akiket soha nem fertőzött meg a vírus – írja a Reuters egy frissen napvilágot látott kutatásra hivatkozva.
A koronavírus túlélőit még legalább két éven át nagyobb mértékben fenyegetik a pszichotikus zavarok, a demencia és hasonló állapotok kockázata - derül ki egy nagyszabású tanulmányból, amelyet a Bloomberg szemlézett.
Maradandó neurológiai panaszokat okozhat a koronavírus, hosszú távon pedig az agy gyorsabb öregedését eredményezheti – írja a Medical Xpress alapján a Házipatika.hu.
Losonczy Attila, a New York-i Columbia Egyetem Zuckermann Intézetének kutatója jelenleg az egyik legsikeresebb agykutató, felfedezéseit a világ legrangosabb lapjaiban közli. Nemrégiben tudományos áttörést közölt a Nature folyóiratban, az agyban történő memóriatárolás megfejtésének témájában. Kollaborációs partnere Rózsa Balázs, a KOKI csoportvezetője, a BrainVisionCenter igazgatója és a Femtonics alapítója által fejlesztett gyors, 3D-s, lézermikroszkóp megkerülhetetlen szerepet játszott a kutatás során. A két kutatóval a tudományos publikáció hátteréről, annak későbbi eredményéről és hasznosulásairól is beszélgettünk az interjú során.
Az elmúlt héten két tanulmány is megjelent, amely összefüggésbe hozza a COVID-19 fertőzést az utána következő szellemi (kognitív) károsodással, még a kevésbé súlyos lefolyású betegségek esetén is - közölte a Magyar Orvosi Kamara.
Szúnyogok által terjesztett, agyvelőgyulladást okozó betegség jelent meg Ausztráliában, és legalább egy embert megfertőzött, ezért az ottani hatóságok egészségügyi figyelmeztetéseket adtak ki a sertésekkel és lovakkal dolgozó emberek számára – írja a Bloomberg.
A kórházi ápolásra szoruló koronavírus-betegek durván 1 százalékának nagy eséllyel központi idegrendszeri komplikációkat okoz a betegség – jelentették az Észak-Amerikai Radiológus Társaság.
Öt kutatóintézet kilenc laborjában vezettek be három hónapos moratóriumot a fehérjekutatásokra, miután két dolgozót is halálos agyi fertőzéssel diagnosztizáltak – írja a Science Magazine-ra hivatkozva az Index.
A legfrissebb statisztikai felmérés szerint a koronavírus-fertőzésből kialakuló Covid-19 betegség már csak a kilencedik helyen áll az Angliában történt halálozások leggyakoribb okainak listáján.
Az emberi pszichének van egy érdekes reakciója a félelemre, a pánikra, mégpedig az, hogy a bajt lekicsinyíti, sok esetben annak létezését is letagadja. Éppen ezért van az, hogy az olyan pánikhelyzetekben, mint amilyen most a koronavírus, nagyon sokan nem veszik komolyan ezt a világjárványt, ez az agy védekező mechanizmusa. Mindez az emberek öngondoskodási hajlandóságára is kihatással van: komoly kognitív erőfeszítéssel jár, hogy az emberek belegondoljanak a döntések költségébe, nem kalkulálnak azzal, hogy hosszú távon egy-egy dolguknak mi a következménye – mondta el Újszászi Bogár László meggyőzés és befolyásolástechnikai kutató a Portfolio-nak adott interjúban. A szakértő kitért arra is, miért kell és szükséges a fiatalokat más eszközökkel megszólítaniuk a pénzügyi cégeknek, erről bővebben november 10-ei Öngondoskodás konferenciánkon beszél majd.
Kásler Miklós, az EMMI minisztere arra utasította a COVID-betegek ellátásában eddig is részt vevő kórházakat, hogy az összes finanszírozott ágyszámuk 20%-a helyett annak 30%-át készítsék fel igazolt és gyanús COVID-betegek ellátására 2020. október 30-ig - olvasható az EMMI közleményében.
Tüdő, szív, agy, vese, emésztőrendszer – úgy tűnik, semmi sincs biztonságban, ha a koronavírusról van szó. A szakemberek folyamatosan kutatják, milyen hosszabb távú hatásai vannak az új vírusnak, de azt már most látni, hogy jelentős szövődmények maradnak fenn. Baktréiumbuborékoktól a tüdőben a szívrendellenességen át egészen az agykárosodásig mindenről hallani. Rossz hír, hogy az enyhébb lefolyás esetén is fennmaradhatnak szövődmények, és ez alól a fiatalok sem kivételek. Alábbi cikkünkben a koronavírus szövődményeiről szóló nagyobb kutatásokat szedtük össze.
Egy lépéssel közelebb került régóta dédelgetett álmához Mark Zuckerberg, tegnap este bejelentette, hogy a Facebook megvesz egy startupot, ami gondolatokkal irányítható eszközök fejlesztésén dolgozik.