agy

Magyar kutatók tettek világraszóló felfedezést az emberi agyról

Magyar kutatók tettek világraszóló felfedezést az emberi agyról

Magyar kutatók új kommunikációs útvonalat találtak a gondolkodás központja, az agykéreg és egy olyan agyterület között, amely kulcsszerepet játszik az agyba érkező információk feldolgozásában - derül ki az MTA közleményéből. Ez az agyterület a talamusz, amelynek kutatásában a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) élen jár.

Kimondták a tudósok: erre van szükséged a stressz és a fáradtság legyőzéséhez

Kimondták a tudósok: erre van szükséged a stressz és a fáradtság legyőzéséhez

A világjárvány következtében fokozódott a hibrid, vagy teljesen digitális munkavégzés lehetősége, a munkavállalók új kihívással szembesültek: a munkanapok digitális intenzitásának növekedésével. A Microsoft most közzétett kutatása szerint a kutatók tanulmányozták a lehetőségét annak, hogyan lehetséges a digitális munkavégzés esetén is alacsonyan tartani a stresszszintet és növelni az emberek munkavégzési hajlandóságát.

Magyar kutatók világhírű felfedezése mutatja meg, hogyan tárolunk el emlékeket az agyunkban

Magyar kutatók világhírű felfedezése mutatja meg, hogyan tárolunk el emlékeket az agyunkban

Losonczy Attila, a New York-i Columbia Egyetem Zuckermann Intézetének kutatója jelenleg az egyik legsikeresebb agykutató, felfedezéseit a világ legrangosabb lapjaiban közli. Nemrégiben tudományos áttörést közölt a Nature folyóiratban, az agyban történő memóriatárolás megfejtésének témájában. Kollaborációs partnere Rózsa Balázs, a KOKI csoportvezetője, a BrainVisionCenter igazgatója és a Femtonics alapítója által fejlesztett gyors, 3D-s, lézermikroszkóp megkerülhetetlen szerepet játszott a kutatás során. A két kutatóval a tudományos publikáció hátteréről, annak későbbi eredményéről és hasznosulásairól is beszélgettünk az interjú során.

Az agyunk is védekezik a koronavírus ellen, de jó ez nekünk?

Az agyunk is védekezik a koronavírus ellen, de jó ez nekünk?

Az emberi pszichének van egy érdekes reakciója a félelemre, a pánikra, mégpedig az, hogy a bajt lekicsinyíti, sok esetben annak létezését is letagadja. Éppen ezért van az, hogy az olyan pánikhelyzetekben, mint amilyen most a koronavírus, nagyon sokan nem veszik komolyan ezt a világjárványt, ez az agy védekező mechanizmusa. Mindez az emberek öngondoskodási hajlandóságára is kihatással van: komoly kognitív erőfeszítéssel jár, hogy az emberek belegondoljanak a döntések költségébe, nem kalkulálnak azzal, hogy hosszú távon egy-egy dolguknak mi a következménye – mondta el Újszászi Bogár László meggyőzés és befolyásolástechnikai kutató a Portfolio-nak adott interjúban. A szakértő kitért arra is, miért kell és szükséges a fiatalokat más eszközökkel megszólítaniuk a pénzügyi cégeknek, erről bővebben november 10-ei Öngondoskodás konferenciánkon beszél majd.

Felgyógyultak a koronavírusból, de megmaradnak a szövődmények – Ki mire számítson?

Felgyógyultak a koronavírusból, de megmaradnak a szövődmények – Ki mire számítson?

Tüdő, szív, agy, vese, emésztőrendszer – úgy tűnik, semmi sincs biztonságban, ha a koronavírusról van szó. A szakemberek folyamatosan kutatják, milyen hosszabb távú hatásai vannak az új vírusnak, de azt már most látni, hogy jelentős szövődmények maradnak fenn. Baktréiumbuborékoktól a tüdőben a szívrendellenességen át egészen az agykárosodásig mindenről hallani. Rossz hír, hogy az enyhébb lefolyás esetén is fennmaradhatnak szövődmények, és ez alól a fiatalok sem kivételek. Alábbi cikkünkben a koronavírus szövődményeiről szóló nagyobb kutatásokat szedtük össze.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Mérgező víz folyik a csapból? Itt a térkép, több százezer magyart érinthet
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.