A parlamentnek ma benyújtott 2022-es költségvetési törvénytervezetben az elmondott információk alapján érdemi meglepetés nincs, de ezzel együtt is úgy látjuk, hogy az 5,9%-os GDP-arányos deficitcél elfogadtatásával legalább három legyet tud ütni egy csapásra a kormány.
Tavaly a GDP 80,4 százalékára ugrott az államháztartás bruttó adóssága, ez egy év alatt 15,7 százalékpontos emelkedést jelent. Hasonlóra még 2008-2009-ben sem volt példa, amikor a pénzügyi válság miatt a Nemzetközi Valutaalap hiteléért folyamodott Magyarország. A járvány mellett jelentős előfinanszírozás is terhelte a 2020-as évet, illetve a forint gyengülése is rosszul jött az adósság szempontjából.
Az uniós helyreállítási alap minél egyszerűbb és minél hamarabbi elindítását szorgalmazta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter a Financial Times-nak adott, szerdán megjelent interjúban. Ezzel együtt újra szorgalmazta azt is, hogy a valósághoz kell igazítani az uniós stabilitási és növekedési egyezmény 3%-os deficitre és 60%-os adósságrátára vonatkozó szabályait. A cikk fő érdekessége, hogy ezúttal a híresen fiskális konzervatív, az egyezmény szigorú szabályainak betartását mindig is követelő volt német pénzügyminiszter is megengedőbben nyilatkozott az esetleges felülvizsgálatról.
Tavaly november végén a GDP 44,4 százalékára nőtt a román államadósság a 2019 végén jegyzett 35,3 százalékról - közölte csütörtökön a román pénzügyminisztérium. Ma egyébként Gulyás Gergely magyar tárcavezető is éppen beszélt az adósságrátáról: elmondása szerint idehaza tavaly év végén 80% feletti lehetett a ráta, ami 18%-pont körüli, tehát a románnál sokkal nagyobb mértékű emelkedést jelentene.
A szeptember végén záruló költségvetési évben 3311 milliárd dolláros szövetségi költségvetési hiány várható az Egyesült Államokban, ami a GDP 16%-át jelenti és így az adósságráta 98%-ra emelkedhet, majd jövőre átlépheti a 100%-ot – közölte szerdán az amerikai Kongresszusi Költségvetési Iroda (CBO). Mind az idei GDP-arányos deficit, mind a jövő évi adósságráta a második világháború óta a legmagasabb arányt jelenti.
A Standard and Poor's (S&P) nemzetközi hitelminősítő stabilról negatívra rontotta Románia államadós-besorolásának kilátásait, ugyanakkor megerősítette "BBB mínusz/A-3" szintű, befektetési ajánlású besorolását. A leminősítés kilátásba helyezésének fő okaként a nemzetközi hitelminősítő a megemelkedett idei és jövő évi román államháztartási hiányt jelölte meg.
Felgyorsulhat a GDP-arányos adósság csökkenése a következő években, így 2021 végére megközelíthetjük a 60 százalékos határt is - derül ki a kormány nemrég megjelent költségvetési kitekintéséből. Bármilyen meglepő, közben az adósság összege folyamatosan emelkedhet, de ezt bőven kompenzálja majd az uniós források jelenlegi durva előfinanszírozásának bezáródása és a gazdasági növekedés. A dokumentum lényege, hogy az uniós forrásokkal kapcsolatban a kormány megköti a saját kezét, hogy ne folyó kiadásokra, hanem adósságcsökkentésre menjen el a több ezermilliárd forint.
Bár örvendetes, hogy a GDP-arányos magyar államadósság ráta mind idén, mind jövőre csökkenni tud a megelőző évi szinthez képest, de ennek mértéke még jövőre sem jelentős, a JPMorgan által követett 29 feltörekvő piaci ország közül számos ország ennél jóval nagyobb rátacsökkentést tud majd felmutatni.
Az uniós támogatások felpörgetett magyarországi kifizetése és "a beérkező támogatások várakozástól számottevően elmaradó mértéke" 2018-ban és 2019-ben is növelheti az államháztartás pénzforgalmi hiányát, ami így a továbbra is magas finanszírozási igényen keresztül az államadósság rátára is kihat - mutat rá a Magyar Nemzeti Bank a minapi költségvetési elemzésében. A jegybanki szakértők azonban most is nyugtatnak: még ezzel a finanszírozási nehézséggel együtt is könnyedén teljesül a kormány egyik legfőbb célja: a GDP-arányos adósságráta csökkenése. Sőt, ez eléggé lendületes is lesz. Egyúttal újra azt szorgalmazzák, hogy a magasabb finanszírozási igényt devizakötvény kibocsátása helyett a lakossági állampapírok kibocsátásának "megnyomásával" finanszírozza az állam, mert ez a sérülékenységet is tovább csökkenti.
Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány is belátta: az Eurostattal szembeni Eximbank-elszámolási vitát nem sikerül megnyernie. Varga Mihály újévi első tájékoztatóján ezt egy fél mondattal árulta el. Mindez pedig alaposan átírja az államadósság-számokat.
Az első háromnegyedév adatai alapján jól látható, hogy a gazdaság idei növekedése igazolja a kormány és a nemzetközi intézmények várakozásait, 4 százalék feletti bővülésre lehet számítani - mondta Varga Mihály éves meghallgatásán szerdán az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén.
Ha már a görög csődveszély és a francia elnökválasztás kimenetele miatt nem kell aggódni, a folyamatosan aggódók új célpontot kerestek és Olaszországban meg is találták, hiszen több hír szerint is ők most a legnagyobb veszély Európára. De tényleg indokolt ez, vagy csak mítoszok alapján aggódnak egyesek? - tette fel provokatív kérdését minapi elemzésében az UniCredit londoni vezető elemzője, és számokkal alátámasztva levezette, hogy a leggyakrabban emlegetett kockázati tényezők nem igazán megalapozottak. Pár napra rá az IMF is kijött az országelemzésével, ami lényegében ugyanezeket vetítette előre. Azért ne essünk át a ló túloldalára se: nyilván nem nyugodhatunk meg teljesen az olaszok miatt.
Közép távon az erősebb gazdasági növekedésnek köszönhetően kedvezőbben alakulhat Magyarország államadósság-pályája és hajszálra kerülünk a sokat emlegetett, bűvös 60%-os szinthez - többek között ez olvasható ki a szerdán nyilvánosságra hozott 2017. évi konvergencia programból.
Az olasz kormány nem változtat a gazdaság idei növekedési előrejelzésén, amikor a jövő héten ismerteti legújabb becslését, ugyanakkor bejelenti a tavaly lelassult privatizációs programjának felgyorsítását.
Egyelőre nem módosít az éves finanszírozási tervén az Államadósság Kezelő Központ, és így azzal számol, hogy a GDP arányában 74-75 százalékos lehet az év végére az adósságráta - jelentette ki a Magyar Hírlapnak adott interjúban Barcza György, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. Az interjúban még nincs utalás az S&P tegnap esti felminősítési döntésére, amely egyébként részben a csökkenő adósságrátát, illetve azon belül a devizaarány mérséklődését emelte ki a döntés indoklásaként.
Spanyolország államadóssága márciusban meghaladta az 1,09 billió eurót, azaz átlépte a GDP 100 százalékát - közölte a spanyol nemzeti bank szerdán Madridban.
Az év harmadik hónapjában az adósságállomány több mint 14 milliárd euróval nőtt, ilyen mértékű havi növekedésre 2014 májusa óta nem volt példa.
Március végéről június végére 5,3%-kal esett a forint az euróval szemben, ez pedig nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a második negyedév végére 2%-ponttal 79,6%-ra visszaugrott a magyar államadósság a GDP arányában - derült ki az MNB ma közzétett előzetes adataiból. Ha jobban megnézzük, hogy miért esett a második negyedév utolsó napjaiban a forint, akkor rögtön eszünkbe juthatnak a görögök, akik azokban a napokban dobták be a mentőcsomag kemény feltételeiről a népszavazási ötletet. Az ugyanis megugrasztotta a Grexit esélyét, így ez a régiós devizákat is negatívan érintette. A második negyedévben ez az árfolyam-hatás 508 milliárd forinttal ugrasztotta meg az államadósságot, további 397 milliárd forinttal pedig a nettó hitelfelvétel járult ehhez hozzá. Utóbbiból a Magyar Fejlesztési Banknak a Budapest Bank állami megvásárlásához nyújtott hitele 195 milliárd forintot tett ki. Ha már a költségvetési adatoknál járunk: extrém alacsony számot is látunk az MNB adatai között: az utóbbi egy év GDP-jéhez képest mindössze 1%-os volt a büdzsé hiánya.
Az EU/IMF párosa felé összesen sokkal több a tartozása a görög államnak, mint a gazdaságának egyéves teljesítménye, amely egyébként a válság előtti csúcspontjához képest mintegy harmadával esett a brutális költségvetési kiigazítással párhuzamosan - ez most a görög gazdaság gyors mérlege, ami egyúttal rögtön keretbe is foglalja, hogy miről megy most a vita az új görög kormány és a nemzetközi hitelezők között. A vasárnapi görög választások után mindenki arra figyel, hogy sikerül-e bármiféle érdemi adósságkönnyítést kiharcolnia a görögöknek. Eddig csak a fennálló tartozás kamatainak esetleges csökkentésére mutatott nyitottságot az európai közösség, de ahogy alább látjuk, ez csak minimálisan segítene a görögökön. Az, hogy ennél többet nem engedne a Nyugat, nem véletlen, mert az erkölcsi kockázaton túl egy ilyen lépéssel vérszemet kaphatna a többi periféria ország is, amely szintén igen nagy gazdasági nehézségekkel küzd.
A GDP-arányos államadósság - a stabilitási törvény szerint az előző év végi árfolyamon számolva - csökkent, az év végi "mérőnapon" a mutató 76 százalék körül alakul - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke az MTI-nek adott interjúban. Érdemes megjegyezni, hogy az új módszertan szerint a GDP-arányos adósságráta tavaly év végén 77,3% volt, tehát Kovács Árpád ehhez képest vetíti előre a 76%-os idei év végi záró szintet.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
