A kormány már előre igyekezett felkészíteni a közvéleményt arra, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országjelentésében megdicséri majd Magyarországot. A pénteken publikált dokumentum azonban nem csak a pozitívumokra hívja fel a figyelmet, hanem kemény kritikát is megfogalmaz a kormány és a jegybank néhány intézkedésével kapcsolatban. Nem tetszik a szervezet közgazdászainak például a közműszektor egyre erőteljesebb államosítása, de azt sem tartják jó iránynak, hogy az MNB megvásárolta a Budapesti Értéktőzsde többségi tulajdonrészét, szerintük az állami tulajdon csak átmenetileg tartható fenn.
A múlt héten publikált friss konvergenciaprogramból kiderül, hogy a kormány már 2020-ra 65 százalék alá csökkentené a GDP-arányos adósságrátát, amihez főleg az eddigi eszközökre építenének. Az IMF szakértői azonban ennél sokkal pesszimistábbak, szerintük a következő öt évben is éppen csak sikerül majd 70 százalék alá csökkenteni az adósságrátát.
Március elején lejárt a kilakoltatási moratórium, az elmúlt két hónapban több mint félezer kilakoltatás történt - írja a Magyar Nemzet szombati számában a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar tájékoztatása alapján.
Az utóbbi években a kormány szeret arra hivatkozni, hogy a magyar állam egyre kevésbé van ráutalva a külföldi befektetőkre. A számok azonban nem ezt mutatják, ha megnézzük a magyar adósság elmúlt tíz évben mutatott evolúcióját, akkor az látszik, hogy egy nagy külföldi hitelező állományának leépítése okozott ugyan némi változást az utóbbi években, de hosszabb távon alig változik a nemzetközi szereplők részaránya.
Április 6-án szerdán kell Magyarországnak átutalnia másfél milliárd eurót az Európai Bizottság számára, ezzel a 2008 őszén megkötött nemzetközi hitelcsomag utolsó részletét is visszafizetjük. A megállapodásra azért volt szükség, mert a válság idején teljesen befagyott a magyar kötvénypiac, így enélkül a forrás nélkül valószínűleg csődbe mentünk volna, emellett még évekig élveztük az EU és az IMF által nyújtott olcsó finanszírozás előnyeit. Mostanra viszont nagyot fordult a világ, gond nélkül vissza tudtuk fizetni a teljes lehívott összeget, ráadásul ma önerőből olcsóbban bocsát ki Magyarország állampapírt, mint a hitelcsomag kamata. Egyébként a lehívott hitel nagy része adósság típusú finanszírozást szolgált, vagy a költségvetés hiányát fedezte, vagy a lejáró állampapírokat fizettük belőle vissza. Emellett jutott még pénz például a Mol 25 százalékának megvételére és a tartalékok növelésére.
Csökkent Kína külső adósságállománya a tavalyi utolsó negyedévben az előző három hónaphoz képest - közölte a kínai devizafelügyelet fő szerve, a SAFE.
A korábban közöltnél is alacsonyabb szintre, 75,3 százalékra csökkent a GDP-arányos államadósság 2015 végére - közölte kedden a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A kabinet nem dicsekedett el különösebben a hírrel, a reggel megjelent GDP-adatról szóló közleménybe illesztettek be egy mondatot erről.
A kormány friss tervei a nullás költségvetésről elsősorban a hitelminősítőknek szólnak, reálisan kicsi az esély arra, hogy a 2018-as választások előtt sikerülne elérni ezt a célt - olvasható a Citigroup hétfői beszámolójában. A kötvénypiacot egyszerre több dolog is támogatja, az MNB viszont leghamarabb májusban vághat a kamaton tovább.
Megvonta a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot Brazíliától a Moody's Investors Service, így a dél-amerikai ország immár mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél bóvli kategóriába került.
Egy héten belül megoldás születhet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) finanszírozási problémáira - mondta Palkovics László oktatási államtitkár a köznevelési kerekasztal második, kedden a fővárosban tartott ülése után. A tanácskozáson a fenntartói munkacsoport a Klik átalakítására tett javaslatot és állami beavatkozást kezdeményezett.
Az elmúlt években még döcögött az adósság elleni harc, hiszen decemberben szinte mindig kreatív megoldásokra volt szükség ahhoz, hogy az előző évi szint alá szorítsák le a GDP-arányos adósságot - igaz, évről évre érezhetően egyre kisebb lett a trükközési kényszer. Most azonban ha a tervek megvalósulnak, akkor a következő két évben egyértelműen felülkerekedhet legnagyobb ellenfelén az Orbán-kormány, számításaink szerint 2017 végére akár a 70 százalék körüli adósságráta is elérhető.
Az idén 2,1 százalékkal, 2017-ben pedig 2,5 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság - derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett friss gazdasági prognózisából. A brüsszeli testület szerint a költségvetési deficit bőven a 3 százalékos lélektani határ alatt maradhat, így az adósság is tovább csökkenhet.
Az Európai Központi Bank laza monetáris politikája megmentheti az egyre nagyobb - dollárban denominált - adósságállományon ülő vállalatokat a potenciális csődtől. A Fed és az EKB eltérő jövőbeli kamatpolitikája relatíve egyre olcsóbbá, ezáltal vonzóbbá tette az euróban történő forrásbevonást a vállalatok számára, ez a trend pedig a közeljövőben tovább folytatódhat, vélik a Crédit Agricole elemzői.
Ugyan decemberben jelentős mennyiségű állampapírt adtak el a magyar bankok, de így is a pénzügyi szektor volt a 2015-ös átrendeződés egyik főszereplője, hiszen több mint 1700 milliárd forinttal nőtt az állományuk. A másik nagy vásárló a lakosság volt, mely szintén több mint ezermilliárddal növelte befektetését magyar állampapírban. Közben viszont a külföldiek - elsősorban a Franklin Templeton - folyamatosan adták el magyar kötvényeiket.
A tavaly újonnan megválasztott argentin elnök, a piacbarátnak tartott jobboldali Mauricio Macri az idei Davos-i Világgazdasági Fórumon kijelentette, hogy ő és stábja mindent megtesz annak érdekében, hogy külső hitelezőivel szemben hosszú ideje fennálló nemfizetéseit rendezve visszatérhessen a nemzetközi tőkepiacra. Ezen felül az IMF-el is meg kívánja újítani a korábban megromlott kapcsolatát, elsősorban a IV. cikkely keretében történő együttműködés formájában.
Hétéves mélypontra kellett csökkenteni decemberben a központi kormányzat tartalékait - ez volt az ára annak, hogy sikerüljön teljesíteni a csökkenő adósságrátáról szóló alkotmányos szabályt. A 2015-ös kihívásokat jól jelzi, hogy még azokhoz a tételekhez is hozzá kellett nyúlni, amiket évek óta nem bolygatott a kormány.
Rosszul indult az új év a globális részvénypiacokon, széleskörű esést tapasztalhattunk a vezető indexekben. Az eladási hullámot a kockázatkerülési magatartás felerősödése okozta, melyet elsősorban a feltörekvő piacokkal kapcsolatos félelmek tápláltak. A háttérben meghúzódó folyamatok már 2015-ben is jelen voltak, idén azonban új erőre kaptak a velük kapcsolatos piaci aggodalmak.
Vissza kellett vonulniuk.
A kockázati tőke pedig megkerülhetetlen a rendszerszintű energetikai beruházásokban.
Napközben különösen a brit piacokon lehetnek nagyobb kilengések a választások miatt.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
