Időarányosan jól áll a 2017-es állampapír-értékesítés, különösen akkor, ha a lakossági papírokat is beleszámítjuk. Az ÁKK mostanra eljutott oda, hogy öt hónap alatt több lakossági papírt adott el, mint amennyi kötvényt a nagybani piacon értékesített. Ennek köszönhetően az adósságkezelő igyekszik tehermentesíteni a következő éveket, az év eleje óta már több mint 500 milliárdnyi kötvényt vásárolt vissza a magyar állam
Sosem volt még annyira eladósodva a világ, mint 2017 első negyedévében, főleg a feltörekvő gazdaságoknak köszönhetően. Kína gyakorlatilag úszik a hitelben: a világ második legnagyobb gazdaságának teljes adóssága átlépte a GDP 300%-ának megfelelő értéket.
Összesen tizenkétszer csődölt be az elmúlt kétszáz évben Argentína, mely most kirobbanó kereslet mellett értékesített százéves kötvényeket. A hozam persze vonzó volt a jelenlegi kamatkörnyezetben, de valószínűleg nem fog tudni mindenki jól kiszállni a befektetésből, másnak viszont ez lehet az évszázad befektetése.
Mostanra talán kijelenthető, hogy az utóbbi években tartósan csökkenni tudott Magyarország GDP-arányos adósságrátája, ami jelentősen mérsékelte az ország sérülékenységét. Ennek ellenére meglepő, hogy az éves finanszírozási szükségletünk gyakorlatilag állandó, továbbra is az éves nemzeti össztermékünk mintegy ötödét kell bevonnunk forrásként. Ez pedig a nemzetközi szakértők szerint is növeli a sérülékenységünket, vagyis kioltja az adósságcsökkentés pozitív hatásának egy részét. Ennek oka pedig a lakossági állampapírok lassan megállíthatatlan terjedése, hiszen ezek jellemzően egy évnél rövidebb értékpapírok, melyeket évről évre meg kell újítani.
Európában szinte sehol nem tapasztalható a magyarhoz hasonló lakossági kötvényroham, mostanra az államadósság mintegy negyedét a háztartások finanszírozzák. A dolognak ugyanakkor vannak kockázatai is: egyrészt a piacinál lényegesen magasabb hozamot kell fizetni, hogy a termékek vonzók legyenek a lakosság számára, másrészt pedig nagy a megújítási kockázatuk a rövid futamidejű papíroknak. Nem véletlen, hogy egyre többet hallani arról, hogy már fékeznék a rohamot, közben viszont a politikusok könnyen eladható sztorit látnak a lakossági kötvényekben.
A tavalyi 45 milliárd forintos adósságkonszolidáció ellenére április végén ismét 28,1 milliárd forintra duzzadt a kórházak tartozása, amely egyetlen hónap alatt 5,5 milliárd forinttal ugrott meg - írta a Magyar Nemzet szombaton a Magyar Államkincstár adatai alapján.
Nemhogy a GDP-nél, még a hagyományos hitelek növekedésénél is gyorsabban hízik a kínai árnyékbankszektor. Ezzel összefüggésben ellenőrizhetetlen méretű lufi fújódik az ingatlan- és építőipari szektorokban, romlik a bankrendszer stabilitása, és még a piramisjátékozás térnyerése is gyorsul. A kialakult helyzetért jelentős részben pont a jegybank felelős, amely meg akarta állítani az ország túlzott eladósodását, a szabályozói beavatkozás viszont eddig úgy tűnik, fordítva sült el. Az árnyékbankok annyira beették magukat a világ második legnagyobb gazdaságába, hogy egy újabb közbelépés láncreakció-szerű összeomlást indíthat el.
Ugyan a kormány továbbra is elkötelezett a 3 százalék alatti hiánycél mellett, de a költségvetési lazítás és a bizonytalanságok akár a következő évek adósságcsökkentését is veszélybe sodorhatják - olvasható a Bank of America - Merrill Lynch (BofA-ML) friss elemzésében. Az amerikai befektetési bank szakemberei abban egyetértenek a jegybankkal, hogy a kormányon és a fiskális élénkítésen a sor, de ennek módja szerintük nem megfelelő, nem szabadna elengedni a hiányt.
Idén 3,6, jövőre pedig 3,5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, ez jobb a februári előrejelzésnél - derül ki az Európai Bizottság csütörtökön megjelent tavaszi prognózisából. A testület szerint a magyar munkanélküliség tovább csökken majd, miközben a GDP-arányos adósságunk is lassan olvad a következő két évben a mérsékelt költségvetési hiány ellenére.
Sokan felkapták a fejüket akkor, amikor a magyar kormányfő tavaly arról beszélt, hogy nem csak a GDP-arányos adósságrátának, hanem az adósságunk nominális összegének is csökkenni kellene, hogy valódi adósságcsökkenésről beszélhessünk. A 2018-as költségvetés tervezete szerint egyelőre ezt a célt is félretették kicsit, vagy legalábbis alárendelték a választásoknak. A kormány azt is elárulta, hogy jövőre sem lesz feltétlen híve a devizakötvény-kibocsátásnak, ha van rá mód, akkor forintkötvényekből finanszíroznák a lejáratokat.
A napokban jelent meg a jegybank Fizetési mérleg jelentése, ami több olyan információt is tartalmaz a magyar gazdaságról, amelyek kevésbé közismertek. Ezek közül mutatunk be most négyet.
Ukrajna devizatartaléka nem sokkal haladja meg azt a tartozást, amit 2019 végéig kell visszafizetnie, Oleg Csurij az ukrán jegybank elnökének a helyettese a napokban azt mondta, hogy Kijevnek 12,8 milliárd dollár tartozást kell kiegyenlítenie 2019 végéig.
Az előzetes adatok szerint tavaly év végére 73,9 százalékra csökkent az államháztartás bruttó, konszolidált adóssága a GDP arányában - derül ki az MNB péntek reggel megjelent adataiból. Ezzel talán a vártnál egy hajszállal magasabb adatot közölt a jegybank, de ezt még jó eséllyel lefelé fogják módosítani a későbbi felülvizsgálatok során.
Az euróövezet pénzügyminisztereinek és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) nem sikerült áthidalniuk álláspontjaik között a jelentős eltéréseket Görögország mentőcsomagjáról, így nem jutottak megállapodásra az adósságteher enyhítéséről csütörtöki brüsszeli tárgyalásaik során.
Messze nem a magyar családok a leginkább eladósodottak a világon, sőt az eurózóna átlagától is jócskán elmaradunk ebben.
A következő néhány évben még fokozatosan csökkenhet Magyarország GDP-arányos államadóssága, utána azonban megtorpanhat a visszaesés - olvasható az Európai Bizottság Debt Sustainability Monitor (DSM) című jelentésében. A brüsszeli testület szerint alapesetben még tíz év múlva is a nemzeti össztermék 70 százaléka körül lesz az adósságunk, azonban ha a kormány a választások után visszatér a fegyelmezettebb költségvetési politikához, akkor összejöhet a győzelem az adóssággal szemben. Persze ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a Bizottság ellentmondana a kormánynak, csak a számításaiban nem azokat a feltételeket alkalmazza, amit a magyar politikusok ígérnek a jövőbeli gazdaságpolitikával kapcsolatban.
Számításaink szerint idén is folytatódhat a GDP-arányos adósság csökkenése, ami két-három évre visszatekintve már a gazdaság alapfolyamataiból ered, nincs szükség "trükközésre". A választások előtt a kormány kicsit kijjebb engedi a költségvetési nadrágszíjat, azonban ennek negatív hatását várhatóan bőven ellensúlyozza majd a felpörgő növekedés és az infláció éledezése. Így pedig kivételesen szerencsés esetben az év végére a 70 százalék körüli ráta is összejöhet, amire 2007 óta nem volt példa.
Az előzetesen közölt 74,2 százalékról minimálisan felfelé módosította az MNB a harmadik negyedéves GDP-arányos adósságszámot, de így is jó úton haladunk afelé, hogy az év végére teljesüljön a 74 százalék alatti érték. Az adóssággal párhuzamosan az államháztartás nettó finanszírozási képessége kicsit javult, a háztartásoké viszont romlott az előzetes adatokhoz képest.
A rendkívüli áremelkedés üteme azonban már érezhetően lassul.
Farkas András cikkének második része.
Mi történt az ingatlanpiacon 2007-ben?
Napközben különösen a brit piacokon lehetnek nagyobb kilengések a választások miatt.
A traffipax ebben a helyzetben nem segít.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.