A korábbi évek gyakorlatának megfelelően és az ijesztően magas tartozásállomány láttán a kormány legutóbbi döntésével csökkentette a költségvetési szervek rekordszintű adósságállományát - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleményéből. Ezek szerint ugyanis a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ közel 18 milliárd forintnyi pluszforráshoz jut és korábban már a kórházak adósságának egy részét is átvállalta a kormány.
Október végén 120,9 milliárd forintra növekedett a költségvetési szervek tartozásállománya a Magyar Államkincstár friss adatai szerint. Ez egy hónap alatt 23 milliárd forintos növekedésnek felel meg, ekkora ugrásra eddig csak egyszer volt példa. A magyarázatot az iskolafenntartó Klebelsberg intézetnél kell keresni.
A legtöbb uniós országban még évek múlva sem tér vissza az államháztartás egyenlege a válság előtti szintre, sőt némely országban még 2015-ben is kritikus állapotot mutatnak a prognózisok. A költségvetési fegyelmet a válság során csak kevesen tudták megőrizni, igazán javulást pedig csak azok az országok mutatnak, amelyekből ezt a válság kikényszerítette. Ennek megfelelően az államadósságok is tovább halmozódnak; néhány éve még csak két országban volt 100% feletti az adósságráta, két év múlva már hét ilyen ország lesz, kettő további pedig már e szint küszöbén.
A felnőtt német lakosság csaknem egytizede adósságcsapdában van, 6,58 millió embernek nincs esélye, hogy belátható időn belül teljesítse kötelezettségeit.
Május után először ismét csökkent a költségvetési szervek tartozásállománya - olvasható ki a Magyar Államkincstár legfrissebb, szeptember végi állapotot tükröző adataiból. Az állami intézmények adóssága azonban még így is az augusztusban felállított rekord közelében tartózkodik.
A kormány még októberben 30-32 milliárd forint többlettámogatást oszthat szét a kórházak között, amivel hozzávetőleg harmadával csökkenti az egészségügyi intézmények jelenlegi tartozását. Kormányzati beavatkozás nélkül az intézmények lejárt tartozásának összege az év végére elérhetné a 80-90 milliárd forintot is - írja szombati cikkében a Népszabadság.
Augusztusban újabb csúcsra futott a költségvetési szervek tartozásállománya. A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint egy hónap alatt újabb 4,8 milliárd forinttal nőtt az állami intézmények adóssága, ezzel megközelítette a 100 milliárd forintot. A mostani növekedésért ezúttal is a kórházak a felelősek.
Az adósságkonszolidációt követően az önkormányzatok adósságállománya 450 milliárd forintra csökken. Az állam 1997 önkormányzat és tíz többcélú kistérségi társulás összességében 690,3 milliárd forintos adósságát vállalta át tavaly év végén, és az idei év első felében - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI érdeklődésére.
Lenullázná a települések teljes adósságát az állam - számol be a délmagyar hírportál Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár szavai alapján. Erről heteken belül érdemi döntés születhet.
Júliusban 3 milliárd forinttal emelkedett a költségvetési szervek tartozásállománya - áll a Magyar Államkincstár legfrissebb jelentésében. Ezzel a teljes adósságállomány 93 milliárd forintra hízott, ami alig marad el az áprilisban beállított 95 milliárdos rekordtól. A mostani adósságnövekedés elsősorban kórházaknál jelentkezett, és összességében az Emberi Erőforrások Minisztériuma a legnagyobb adós (az egészségügyi intézmények adóssága miatt).
Július második felében csődöt jelentett a korábban az autógyártás fellegváraként emlegetett Detroit, mint kiderült az elvándorlás, a 15% feletti munkanélküliség és a társadalombiztosítási rendszerben felgyülemlő több évtizedes feszültségek most kerültek felszínre. A város irányításával megbízott válságmenedzsernek nincs könnyű dolga, a város kötelezettségei 18 milliárd dollárra rúgnak, ebből az állami nyugdíjalapok hiánya 3,5 milliárd dollárt tesz ki. A nyugdíjalapokban azért halmozódhatott fel ekkora hiány, mert egyre kevesebb befizetőre egyre több nyugdíjas jut, ráadásul több rossz befektetésbe is belefutottak. Elvileg a nyugellátások és a nyugdíjígéretek visszavágása segítene a helyzetet stabilizálni, azonban az állam alkotmányos védelemben részesíti ezeket a járandóságokat. Most úgy tűnik, hogy komoly jogi csatára kell felkészülni, mert ilyen eset még nem volt Amerika történetében.
A kínai kormányzat, Li Keqiang miniszterelnök vezetésével elrendelte az önkormányzatok adósságának átvizsgálását az ország teljes területén. A kínai vezetés a növekedésre és pénzügyi stabilitásra leselkedő veszélyeket kívánja feltárni - áll a kínai számvevőszék tegnapi közleményében.
Az Államadósság Kezelő Központ az elmúlt hónapokra jellemző 45 milliárd forint helyett ma csak 27 milliárd forint összegben hirdetett meg kötvényeket az egyszerre tartott három aukciós sorozaton, de az eredmények alapján a befektetők inkább csak az 5 és a 10 éves papírt keresték. Az ezeken kialakult erőteljes túljegyzés segített abban, hogy a két héttel ezelőtti aukciókhoz képest csak kis változások alakuljanak ki az aukciós átlaghozamokban. Az, hogy az ÁKK visszafogta az értékesítésre meghirdetett mennyiségeket, részben a bizonytalanabb befektetői hangulattal (megemelkedett hozamelvárásokkal), részben pedig azzal függhet össze, hogy az adósságkezelő már túlteljesítette az idei finanszírozási tervének időarányos részét, ahogy azt tegnap Töröcskei István ÁKK-vezető is jelezte.
A 2008-ban felvett teljes IMF-hitelt visszafizethetné Magyarország, a fedezet ugyanis a magyar állam rendelkezésére áll. A döntést a Nemzetgazdasági Minisztériumnak kell meghoznia, a tárca elárulta: meglenne a fedezet a visszafizetésre - írja szerdai számában a Magyar Nemzet. A kormány ezzel csökkenteni tudná az adósságrátát is, ami egyébként eddig aggasztó képet mutat. Korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is tett utalást adósságtörlesztésre.
Április végére új csúcsra emelkedett a központi alrendszer költségvetési szerveinek adósságállománya, meghaladta a 93 milliárd forintot. Egy hónap alatt tehát az adósságállomány 23,3 milliárd forinttal növekedett - derül ki a Magyar Államkincstár legfrissebb adataiból. A háttérben meghúzódó folyamatokról az államkincstár ezúttal részletesebb magyarázatot közölt, ezek szerint ismét intézményátvételek állnak.
A héten egyik napról a másikra rendkívüli mértékben ugrott a szlovén állam következő 5 évi csődje elleni biztosítás (CDS) éves díja, így a piac már mintegy 25%-os esélyt ad annak, hogy nyugati szomszédunk 2018-ig fizetésképtelenné válik. Ezzel Szlovénia lenne a hatodik eurózóna tag, amely vagy az állama, vagy a bankrendszere megsegítése érdekében külső mentőcsomagra szorulna. Szlovéniában a bankrendszer már évek óta egyre súlyosabb válsággal küzd, ez pedig az állam pénzügyi helyzetére is rányomja a bélyegét. A problémára azonban a szélesebb értelemben vett közvélemény csak most, a ciprusi bankrendszer mentőcsomagjának összeállításakor figyelt fel, noha a ciprusi pénzügyi rendszer sokkal súlyosabb helyzettel néz(ett) szembe, mint a szlovén. A Reuters friss elemzői felmérése azonban azt mutatta, hogy sok szakértő, a választ adók harmada, gondolja úgy: nyugati szomszédunk valószínűleg nem tudja elkerülni a nemzetközi mentőcsomagot. Az alábbiakban röviden azt mutatjuk be, hogy miért gondolhatják így.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
