Annak ellenére, hogy a 2023-as költségvetés tervezésekor egyáltalán nem volt előnyös a büdzsé korai elfogadása és közben jelentős bizonytalanságok övezik a magyar gazdaságot, a kormány nem tántorít: május végéig elkészíti a 2024-es költségvetést. Vagyis a következő két hétben kiderül, hogy a kormány hogyan kezeli az egyre csak tornyosuló kihívásokat. Az első fontos "könnyítő" lépést már megtette: pár hete megemelte a jövő évre vállalt hiánycélt.
A magyar gazdaságpolitikában az év egyik legemlékezetesebb fejleménye volt, hogy a kormány rövid idő alatt tett 180 fokos fordulatot: a választások előtti - ritkán látott méretű - költekezés után behúzta a féket, sőt, elkezdte visszaszedni a gazdaságba kitolt pénzeket. Nyilván ezt saját maga nem nevezhette megszorításnak, mert az politikai okokból kifolyólag nem kifizetődő, viszont korábban tabunak számító kérdések kerültek elő: adóemelések, rezsicsökkentés módosítása, engedmények Brüsszel felé. Épp 2022 utolsó napjaiban dől el, hogy ez a fordulat fennmarad-e jövőre. Az első jelek azt mutatják, hogy igen, de mindezt úgy, hogy a lakosság továbbra is a legkevésbé érezze ezt a saját bőrén közvetlenül.
A 2022 novemberi adatok tanúsága szerint az élelmiszer-infláció Közép-Kelet-Európában 20-30 százalék körül alakul, hazánkban ennél lényegesen magasabb, 40 százalék fölötti. A sok évtizedes csúcsot jelentő áremelkedés okainak vizsgálata azt mutatja, hogy az élelmiszerek árának emelkedését felerészben külső tényezők (energia- és alapanyagárak emelkedése, ellátási láncok zavarai, időjárási tényezők) okozzák, melyek különösen erősek voltak az ukrán-orosz konfliktushoz közeli országokban. Az élelmiszerárak növekedésének másik felét belső, országspecifikus tényezők magyarázhatják, amelyek közül legerősebb tényezőnek az árfolyam alakulását tekinthetjük. Az árfolyamváltozástól szűrt magyar élelmiszerinflációs adat belesimul a környező országok hasonló adataiba. A hazai tényezők közül szintén a magasabb élelmiszerárak irányába hatottak a 2022-ben megváltozott adózási szabályok (népegészségügyi termékadó, kiskereskedelmi adó, jövedéki adó), a dinamikus (minimál-)bér emelkedés, valamint egyéb árazási tényezők is. Azonban téves az a következtetés, mely szerint a kormány által bevezetett élelmiszerár-stop növelné a hazai élelmiszer-inflációt, az élelmiszerár-stop összességében árleszorító hatással bír.
A napokban válik effektívvé a kormány nyári bejelentése a különadókról: több új különadót, vagy azok emelt, extra összegét most kell az érintett vállalatoknak befizetniük a költségvetésbe. Az RSM Hungary adószakértőinek segítségével egy cikkbe összegyűjtöttünk minden fontos tudnivalót a kormány által extraprofitadónak nevezett sarcokról és azok fizetési határidejéről.
A román kormány az adótörvénykönyv kiigazításáról, adókedvezmények eltörléséről és egyes jövedéki adók emeléséről döntött pénteki ülésén, a közép- és hosszú távú költségvetési egyensúly fenntartása érdekében - jelentette be Adrian Caciu pénzügyminiszer.
Nagy változásokra kell felkészülniük az eddigi katás kisadózóknak, a kormány megszünteti a kata visszaélés-szerű használatát, de közben a legálisan katázók számára szűkíti a lehetőségeket és a magasabb adóterhelésbe tereli az érintetteket. Az RSM Hungary tanácsadó cég szakértő csapatával segítünk eligazodni a legfontosabb kérdésekben.
A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) új szabályozásával a kormány visszatért a kiinduló ponthoz, ahhoz a szándékhoz, amiért az adónem megszületett, hogy legyen a lakosságnak szolgáltatást nyújtó, vagy termékeket értékesítő egyéni vállalkozóknak egy alacsony összegű, kevés adminisztrációval járó, ésszerű adózási forma - mondta Bánki Erik, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, a gazdasági bizottság elnöke szerdán az MTI-hez eljuttatott videónyilatkozatában.
Egy hét leforgása alatt gyakorlatilag 180 fokos fordulatot vett a magyar gazdaságpolitika. Több olyan ügyet is korrigált a kormány az elmúlt néhány napban, amelyek korábban tabunak számítottak: adóemelés, megszorítás, engedmény Brüsszel felé, rezsicsökkentés módosítása. A külső helyzet látványos és rendkívül gyors romlása fényében ez érthető, és nem is teljesen váratlan. Mostanra derült ki, hogy nem csak a gazdasági kihívásokat kell sürgősen kezelni, hanem a hazai gazdaságpolitika lépéstévesztéseit is korrigálni kell.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének szerdai adása. A mai műsorban a parlament által tegnap megszavazott új kata-törvénnyel foglalkoztunk. Az adás első részében a katás körből kiszorulók új adózási lehetőségeiről volt szó, illetve hogy mennyivel kell majd több bevételt elérniük, ha átalányadózás mellett szeretnének hasonló elkölthető jövedelemre szert tenni, mint most, katásként. A témával kapcsolatban Kurbel Tamás könyvelő volt a Checklist vendége. Az adás második részében az adónem átalakításának a makrogazdaságra és a költségvetésre gyakorolt hatásáról kérdeztük Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját.
A kormány lényegében egyetlen nap alatt átalakította több százezer ember adózását. Az érintettek a következő 1,5 hónapban értékelik saját lehetőségeiket, lázasan számolgatnak könyvelőikkel (akiknek a relatív pozíciója szintén változik). A kisadózók sok esetben előre nem látható reakciójukból áll majd össze az intézkedés teljes hatása. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy az egész átalakítás miért és mennyire szokatlan a kormánytól és milyen makrogazdasági, költségvetési hatásai lehetnek.
Zara László adótanácsadó a Reuters hírügynökség tudósítójának arról beszélt, hogy az új kata-szabályok rengeteg kisadózót kiszorítanak a kedvező adózás alól. A többiek pedig adóemelést szenvednek el.
A különadók és egyéb adóemelések bejelentése óta zajlik a vita arról, hogy végül kik fizetik meg azokat, vagyis hogy a vállalatok mennyire képesek beépíteni a magasabb adóterheket az áraikba és ezáltal mennyiben tudják továbbhárítani azokat. A jegybank héten megjelent Inflációs jelentéséből pedig kiolvasható a válasz, ami azt üzeni: a fogyasztók nem ússzák meg olcsón a brutális költségvetési kiigazítást.
Csak a népegészségügyi termékadó-bevételek nőttek, a lakosság egészségi állapota nem javult az elmúlt tíz évben, pedig nem csak forrásteremtési oldalon fűzött nagy reményeket a kormány a 2011-ben bevezetett csipszadóhoz. Július 1-jétől ugyanakkor még több termék kerül a neta hatálya alá, az eddigiek után fizetendő adó mértéke pedig emelkedik. A neta-bevételekből elvileg népegészségügyi célokat is finanszíroznának, ám hogy ez így van-e, azt lehetetlenség kideríteni.
A kormány a hatalmas méretű költségvetési kiigazítás keretében jelentős mértékben támaszkodik adóemelésekre, ezek nagy része különadó-emelés, vagy úgynevezett pótadók kivetése. Cikkünkben bemutatjuk a különadók főbb előzményeit, a különadók kihirdetését, és minden egyes különadó-módosítás főbb részletét, így például az adó mértékét. Több különadó esetében is részletesen értelmezzük a változások lényegét, illetve a várható hatásokat. Mit lehet tudni a bankadó változásáról, a kiskereskedelmet terhelő pótadóról, az energiaszektort, vagy épp a repülést terhelő különadóról? Mutatjuk a legfontosabb információkat az új különadókról és a különadó-emelésekről.
Szombat este jelent meg a rendelet az új különadókról, illetve a különadó-emelésekről, miután a kormány a háromnapos ülése után ezekről is döntött. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy melyek a legnagyobb érdekességek az előzetesen bejelentett információk és a rendelet végleges szövege közötti különbségek alapján.
A kormány június 4-i soproni ülése valóságos jogszabály-dömpinget eredményezett a szombati Magyar Közlönyben. Ekkor jelent meg ugyanis az a határozat, mely részletezi, hogy a különadó-bevételeken túl a kormány mekkora megtakarítást vár a 2022-es és 2023-as költségvetésben a minisztériumi kiadáslefaragástól és a beruházások átütemezésétől.
Tovább emeli a kiskereskedelmi különadó legfelső kulcsát a kormány, amivel a legnagyobb multiláncokat sarcolja tovább. Számításaink szerint több milliárd forintnyi plusz bevételhez jut így az állami költségvetés, amire a kormány kommunikációja szerint is egyre nagyobb szükség van.
A lejárat-közeli élelmiszertermékekre új szabályokat tervez bevezetni a kormány 2022 februárjától - derült ki egy hétfőn beterjesztett törvénymódosításból. A dokumentumból viszont az is kiderült: a legnagyobb kiskereskedelmi láncokra a jelenleginél magasabb különadó-kulcs fog vonatkozni. Érdemes ennek kapcsán kiemelni: pár nap leforgása alatt ez a harmadik költségvetési egyensúlyt javító kormányzati lépés. Úgy tűnik, egy gazdaságpolitikai fordulat kezdetén vagyunk.
Az elmúlt években a világpiaci gáz- és áramárak akár 45-50%-kal is alacsonyabbak voltak a magyar lakosság által fizetett, a rezsicsökkentéssel fixált áraknál, így tehát a nagy állami cégek és az állam jelentős tartalékot képezhetett a most elszálló árak kompenzálására, de erősen kérdéses, hogy ez a korábbi puffer, illetve költségvetési tartalék ott van-e még, így végülis ezt a drámai energiaár emelkedést „újabb adók formájában mi fogjuk megfizetni” – fejtette ki az ATV Start című műsorában Holoda Attila.
Magyarország elutasít minden olyan kezdeményezést, amely adóemeléssel és a versenyképesség romlásával járna, ezért nem támogatta a globális minimumadó bevezetését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet csütörtöki ülésén, jelentette ki Varga Mihály Záhonyban újságírói kérdésekre válaszolva - közölte a Pénzügyminisztérium pénteken az MTI-vel.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
