Kimarad a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott őszi adócsomagból egy fontos passzus, amely a realizált bevételtől függetlenül kötelező járulékfizetést írt volna elő 2025-től a másodállású vállalkozóknak. Ez százezreket érintett volna - írja a 24.hu.
Már tárgyalja a parlament a Pénzügyminisztérium legújabb adócsomagját, amely számos fontos változást hoz az egyéni vállalkozók számára, például törvényileg már nem úgy kezelik őket, mintha cégek lennének. A csak melléktevékenységként egyéni vállalkozást folytatók adóalapja a jövedelem 89 százaléka lenne a költségként el nem számolható szociális hozzájárulási adó miatt, cserébe szja-kedvezményeket is igénybe vehetnek majd. Változások jönnek az átalányadózásnál és az adótartozások nyilvántartásában is – ismertette a Portfolio-val Kiss Helga, az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója.
Jövő januártól már a 9 százalék helyett 15 százalékos effektív társaságiadó-szinttel számolhat több ezer Magyarországon működő. A minimumadó szabályainak részeként derogációs lehetőségek, valamint levonható adók is lesznek – derült ki Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtöki Facebook-bejegyzéséből.
Beérett az amerikai bosszúintézkedés, amelyet Washington még azért rendelt el, mert tavaly nyáron a magyar kormány megvétózta a multinacionális cégekre kivetett globális minimumadót. A Magyarország és az Egyesült Államok Kormánya között 1979-ben aláírt kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény hatályon kívül helyezésével új szabályok lépnek életbe a külföldről származó jövedelmek adózásában. Bár végül az Orbán-kormány most a minimumadó tervezetét is a parlament elé terjeszti, az amerikai válaszlépés miatt a magyar adórendszer alapjait érintő változásokra kényszerül a kormány.
Több elemet is megváltoztatna a kormány a hazai szerencsejáték-piacon: egy igazságügyi törvénytervezet szerint sokkal szigorúbban fellépnek az engedély nélküli fogadóoldalakkal szemben, de az adócsomagból kiderül, hogy a lottó- és kenónyereményeket adómentessé teszik.
Kedd éjszaka derült ki, hogy a kormány a közel 200 oldalas jövő évi adócsomagjába egy áfacsökkentést is elrejtett. Az RTL az ezzel foglalkozó szerdai riportjában szólaltatta meg az illetékes Pénzügyminisztériumot.
A Pénzügyminisztérium ma nyújtja be az Országgyűlésnek a jövő évi adótörvényeket. A különadók esetében egy tételt kivezetnek, egyet pedig egy újabb évre felfüggesztenek – derül ki a tárca közleményéből.
Stabilra javította a leminősítés lehetőségére utaló eddigi negatívról Nagy-Britannia hosszú távú, "Aa3" szintű államadós-osztályzatának kilátását a Moody's Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő ezzel egy időben megerősítette a brit szuverén kötelezettségek besorolását.
Jövőre ismét reklámadó sújthatja a médiavállalatokat Magyarországon - erre a következtetésre jut a Telex az őszi adócsomag tervezete alapján. A lépés szembe menne a kormány ígéretével, miszerint fokozatosan kivezeti a különadókat a gazdaságból, ám a költségvetés helyzetét látva az adópolitika rákényszerülhet a hátraarcra.
Változnak a külföldi jövedelmek, az agrártámogatások adómentességi szabályai, valamint könnyítést kapnak a távközlési különadó hatálya alá eső cégek. A kormányzat átírja az áfaszabályokat is, valamint a jövedéki termékek adózásán is módosít. A csomagban tisztázzák az amerikai-magyar adóegyezmény felmondása utáni eljárásrendet. Emellett búcsúzik jövőre a telekommunikációs különadó.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette a novemberi nyugdíjemelés részleteit a csütörtöki Kormányinfón. Orbán Viktor délelőtt jelentette be, hogy a nyugdíjasok közel félhavi nyugdíj-kiegészítést kapnak.
Lettország mintegy 140 millió euróval növelné adóbevételeit jövőre, egy új javaslat szerint ezt úgy érné el, hogy a bankokat arra köteleznék, évente fizessék be az adókat, és ne az osztalékfizetéskor – számol be a hírről a Bloomberg.
A mai nap a Parlament megszavazta azt a „salátatörvényt”, amely, többek között, szeptembertől csorbítja a bizalmi vagyonkezelés legnagyobb adóelőnyét: az adómentes felértékelés lehetőségét. Bár a végső szabályozás puhábbra sikeredett, mint az eredeti javaslat, de így is igaz: aki most kimarad, az várhatóan lemarad.
A jövő évi adótörvényeket az Országgyűlés 136 igen és 49 nem szavazattal fogadta el kedden. Mára azonban világossá vált, hogy ez még nem azt jelenti, hogy a 2024-es adószabályokat kőbe vésettnek tekinthetjük: bármikor jöhet ugyanis egy új adótörvény, valamint akár több veszélyhelyzeti rendelet.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében a 2024-es adócsomaggal foglalkozunk, amelyben a kormány számos olyan adóemelést emel törvényi erőre, amelyet korábban ideiglenesnek mondott. Tranzakciós illeték, chipsadó, osztalékadó, csak hogy párat említsünk. Vendégük Szabó Dániel, a Portfolio makroelemzője. A második részben a bankok és a biztosítók első negyedéves eredményeit elemezzük Palkó Istvánnal, a Porfolio vezető pénzügyi elemzőjével, aki több meglepő adatot talált az eredmények között.
Jövőre már egyösszegben lehet majd fizetni a gépjárműadót, valamint mentességet kaphatnak bizonyos szervezetek a megfizetés alól. Egy öthavi részletfizetési lehetőséget is törvényi erőre emelne a kormány a 2024-es adócsomag szerint
Valóságos rendeletdömpinget valósított meg a kormány a szerda késő este megjelent Magyar Közlönyben. Akik a késői órákban nem követték a Portfolio hasábjait, azok most reggel csak kapkodhatják a fejüket, hogy mi is történt az elmúlt néhány órában. Cikkünkben összefoglaljuk a négy jelentős kormánydöntés legfontosabb pontjait és azt is bemutatjuk, mi bennük a közös.
A kockázatokkal terhelt és eleve kifeszített 2024-es költségvetés bevételi oldalán is találunk olyan tételeket, amelyek első ránézésre túltervezettnek tűnnek. Erre a fajta optimizmusra, valamint az ebből fakadó adóbevételekre viszont a kormánynak nagy szüksége is van, ugyanis a különadók tekintetében 500 milliárd forintról mond le jövőre az idei évhez képest. Közben pedig az sem mellékes, hogy az egész jövő évi büdzsé alatt ott ketyeg egy igazi időzített bomba, a jegybanki veszteségtérítés többszáz milliárd forintos kiadási tétele. Ha ezt kénytelen lesz hatástalanítani a kormány, akkor akár új bevételi intézkedések alkalmazásához kell nyúlnia a költségvetésről szóló tárgyalási folyamatok során a következő napokban, hetekben.
A Pénzügyminisztérium elkészítette a 2024-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot, szokás szerint tavasszal. Jelenleg épp a Költségvetési Tanács és annak szakértői háttércsapata elemzi és értékeli a többszáz oldalas dokumentumot és már csak pár napot kell várni arra, hogy megismerjük a háromfős testület véleményét és a jövő évi büdzsé első legérdekesebb részleteit. A fő kérdés, hogy a jövő évi büdzsét feszítő kiigazítási igény hogyan egyeztethető össze a kormányzat Európai Unió felé tett vállalásával, mely szerint jövőre a különadók megszűnnek. Úgy tűnik, az ellentmondás inkább csak trükközésekkel enyhíthető.
2023-tól új adatszolgáltatási kötelezettség terheli az adózókat a transzferár dokumentációjuk kapcsán, ugyanis új elemként már a társasági adóbevallásban is szerepeltetni kell a kapcsolt tranzakciókkal összefüggő információkat. Az új adminisztrációs feladat mellett változik a dokumentációs értékhatár is. Az RSM adószakértői Karczub János Danyi Ádám, a Transzferár változásokról szóló webináriumukon részletesen bemutatták azokat a változásokat, amelyek az utóbbi időszakban a transzferár-szabályokat érintették.