Idén is megjelent az adóhatóság évkönyve, amely érdekes tendenciákra mutat rá. Megtudhatjuk például, hogy miközben az adóhatóság egyre inkább az önkéntes jogkövetésben hisz, addig a büntetések nem látott magasságokba emelkedtek. De az is kiderül a statisztikákból, hogy továbbra is érdemes bírósághoz fordulnunk, ha nem érezzük jogosnak a NAV megállapításait.
Miközben a személyi jövedelemadóból, valamint a járulékokból ömlenek idén a költségvetésbe a bevételek, addig az áfabevételek eddig nem tudtak helyreállni 2024-ben sem - olvasható ki a Pénzügyminisztérium részletes áprilisi államháztartási jelentéséből. Mindez arra utal, hogy az idei erőteljes bérkiáramlás az szja-bevételeket megtolja, viszont a lakosság ezt nem költi el a boltokban, így az áfabevételek büdzsét stabilizáló ereje továbbra sincs jelen. Közben a kormány állami vagyonnal kapcsolatos nagyköltései sem épp segítenek a költségvetés kiszolgáltatott helyzetén.
Németország adószakértői tanácsa 1,5%-kal csökkentette a következő öt évre szóló adóbevételi előrejelzését, ami nehezítheti a már így is kihívásokkal teli jövő évi költségvetési tárgyalásokat.
Két héttel az első közlés után hivatalosan is megerősítést nyert: a költségvetés tavalyi pénzforgalmi egyenlege 4593 milliárd forintos hiányt mutatott, ami az eredeti cél közel duplája. A Pénzügyminisztérium részletes adataiból az is kiolvasható - amellett, hogy a nominális adósság 50 ezer milliárd forint fölé került -, hogy a cégek és a lakosság által fizetett adók összege 2022-höz képest 2260 milliárd forinttal nőtt. Kíméletlen inflációs- és adóprés csapott le a magyarokra, ám a költségvetés stabilizálásához ez sem volt elegendő.
Októberben emelte meg a kormány 5,2 százalékra az egész éves hiánycélt, de a KSH most közölt adatai szerint már a szeptemberben záruló harmadik negyedévig az összesített deficit 5,4 százalék volt. A különadók sokat javíthattak a termelési adóbevételeknél. Nagyon nagy kérdés, hogy a kormány 2023 egészére közölt 5,9 százalékos hiánybecslése tartható volt-e, és nem emelkedett 6 százalék fölé a GDP-arányos deficit.
Jövőre élesedik a globális minimumadó rendszere, amely a legnagyobb multinacionális vállalatok nyereségét igazságosabban osztaná szét az értékesítés és fogyasztói országok között. A bevezetés hatását még nehéz pontosan megbecsülni, de a cégek adóelkerülési trükkjeinek szinte biztosan gátat szab. Csakhogy a bevételek átrendeződésének köszönhetően a legnagyobb gazdaságok lesznek a valódi haszonélvezők, míg Magyarország még adóbevételeket is veszíthet a multinacionális vállalatok szigorúbb adóztatásával. Az új rendszer méltányosabb globális adózási környezetet teremtene, de továbbra is sok kérdés és technikai részlet tisztázatlan, a hatása pedig még megjósolhatatlan.
Minden korábbi várakozást felülmúl Magyarországon az infláció. A legfrissebb, júliusi inflációs adat megjelenése után az elemzők felfelé módosították inflációs várakozásaikat, és nem kizárt, hogy a kormány által eredetileg tervezett éves átlagos 5%-os pénzromlási ütem közel háromszorosát szenvedheti el a magyar gazdaság. Ennek nyomán az állami költségvetés dörzsölheti a tenyerét, hiszen a forgalmi típusú bevételek csak úgy ömlenek a büdzsébe részben a magasabb árak miatt: csak az idei hetedik hónapban 723 milliárd forintnyi áfabevételt nyelt el a költségvetés.
Míg a világ legtöbb országában azért küzdenek, hogy legyenek józanabbak a fiatalok, Japán kampányt indított a nagyobb alkoholfogyasztás érdekében – számol be a hírről a Financial Times.
A Kormányinfón elhangzott információk alapján röviden azt mondhatjuk, hogy a vártnál sokkal nagyobb költségvetési kiigazításról döntött idénre a kormány, sőt, ha az idei és jövő évi kiigazítást együtt nézzük: a rendszerváltás óta látott kiigazítások egyik legnagyobbikáról van szó.
Júniusig megszülethet az az uniós jogszabály, amely alapján a nagy multinacionális cégeknek országonkénti bontásban közzé kell tenniük, hogy az EU-n belül, illetve az unión kívüli adóparadicsomokban mennyi nyereséget termelnek, és mennyi adót fizetnek be. Az uniós miniszteri tanács ugyanis február végén felhatalmazást adott az EU soros portugál elnökségének, hogy kezdjen tárgyalásokat az Európai Parlamenttel az adóelkerülés visszaszorítását célzó jogszabály megalkotásáról. A tanácsi szavazás során a magyar kormányzat nem támogatta a szabályozás elfogadását, pedig a nemzetközi szinten versenyképes társaságiadó-rendszere ellenére hazánk a multinacionális cégek profitáthelyezési gyakorlatának vesztesei közé tartozik. 2017-ben például 3,7 milliárd dollárnyi profitot irányítottak át Magyarországról az adóparadicsomok felé, ami közel 700 millió dollárnyi adóbevételtől fosztotta meg a NAV-ot.
Legfőképpen a fővárosi kerületeket és a nagy megyei jogú városokat érinti az önkormányzati adóstop rendelet - mondta az InfoRádiónak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségnek elnöke. Város- és kerületvezetők nyilatkoztak a keddi kormánydöntésről.
Azért van ez a nagy felháborodás az iparűzési adó két évre való eltörlésével kapcsolatos javaslatunk körül, mert a legérzékenyebb pontra tapintottunk, mint amikor a fogorvos a szuvas fogat kopogtatja – reagált a Kossuth Rádió ma reggeli adásában Parragh László. A Magyar Kereskedelmi Iparkamara elnöke közben azt is elárulta, hogy „nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy 5%-ra, akár 4%-ra levigyük a társasági adót, itt Brüsszel véleményével kell még foglalkozni”.
Mivel az ország egyik legnagyobb beruházása zajlik Gödön a Samsung gyárban, ami 2700 új munkahelyet teremt majd, így a koronavírus válság idején a kormány megerősíti azokat a területeket, ahol munkahely-bővítés zajlik – lényegében ezzel magyarázta meg a Kossuth Rádió ma reggeli műsorában Tuzson Bence azt, miért kellett előzetes egyeztetés nélkül elvenni a várostól a városvezetés állítása szerint a bevételek harmadát. Sőt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára azt is mondta: ez csak az első ilyen különleges gazdasági övezet az országban, és jöhet még több is.
Februárban 345 milliárd forintot, hat éve a legnagyobbat tette ki az államháztartás központi alrendszerének hiánya, jórészt amiatt, hogy alig jött EU-s pénz, miközben a kifizetések intenzívek voltak – derült ki a Pénzügyminisztérium adatközléséből. A tárca hangsúlyozza, hogy a gyors gazdasági növekedés miatt – az adócsökkentések ellenére is – jelentősen emelkedtek 2020. február végéig a költségvetésbe beérkezett adóbevételek, de mégis az a helyzet, hogy két hónap alatt az egész éves pénzforgalmi deficitcél közel 70%-a összejött. Mégsem kell egyelőre különösebben aggódni.
Látványosan bővültek az államháztartás bevételei 2019-ben. Ez köszönhető az 5 százalékos gazdasági növekedésnek és a gazdaságfehérítő intézkedéseknek egyaránt. A társasági adóból származó bevétel csökkent, ezzel szemben a kisvállalati adók népszerűsége emelkedik, az áfabevételek kiemelkedően növekednek - foglalja össze a legutóbbi adóbevételi tendenciákat Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője, aki arra is rámutat, hogy változások jönnek az online számlajelentésben.
Látványosan növekedtek 2017-ben az állam bevételei és összességében a kormány által tervezett összeget is meghaladták. Egyre nagyobb szerepet képviselnek a bevételek között a lakosság befizetései, a dübörgő munkaerőpiac itt is érezteti hatását.
Az előző üzleti évben a külföldi bankok 17 milliárd font adóbevételt hoztak a brit államháztartásnak, azonban félő, hogy a Brexit miatt Európába költöző bankok jelentős adóbevétel kiesést jelentenének Nagy-Britannia számára - írja a Financial Times.
Leváltotta kedden Mihai Tudose román miniszterelnök az adóhatóság elnökét a tervezett államháztartási bevételek elmaradása miatt.
Sokak szerint ő nyerte meg a 2020-as választást.
Németország miatt szenved a forint is, új történelmi mélypont a zlotyval szemben.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Számos törvény ad neki erre lehetőséget.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
