2 milliárdból fejleszt Magyarországon egy autóipari beszállító
A móri FRIMO Hungary Kft. 2,059 milliárd forintot fektet be energia- és költséghatékony, innovatív megoldásokat tartalmazó gyártástechnológiák fejlesztésébe.
A móri FRIMO Hungary Kft. 2,059 milliárd forintot fektet be energia- és költséghatékony, innovatív megoldásokat tartalmazó gyártástechnológiák fejlesztésébe.
Több mint másfél évvel a svájci jegybank emlékezetes döntése és a frankárfolyam elszállása után végre összeállt a felvizezett lengyel és a drasztikus, de szűk kört érintő román devizahiteles csomag is. A korábban már megismert horvát csomagot is figyelembe véve kijelenthető, hogy egyenként valószínűleg a horvát és a román frankhitelesek jártak a legjobban, hiszen a felvételkori alacsony árfolyamon váltják át a hitelüket. Összességében azonban a magyar devizahitelesek jóval nagyobb összeget és jóval korábban kaptak vissza a bankoktól, mint amit más régiós országok devizahitelesei.
Az OECD legfrissebb elemzése szerint meglehetősen alacsony a pénzügyi ismeretek szintje a világon, a vizsgált 30 ország átlagosan 13,2 pontot ért el a 21-ből. Még az átlagnál is rosszabbul teljesített Magyarország, amely 12,4-es pontszámával a 22. helyet csípte meg a rangsorban. Mint kiderült, a magyarok nem gondolják okosabbnak magukat a pénzügyi ismeretek terén, mint amilyenek valójában, többségük ugyanis átlagos tudásúnak mondja magát. Hab a tortán, hogy átlagban a felnőtt magyar lakosság csupán egyharmada tud aktívan félretenni, tíz megkérdezettből egynek még hitelt is fel kell vennie, hogy hó végén kijöjjön a matek.
A háztartások bruttó pénzügyi vagyona tavaly elérte a 155 ezer milliárd eurót globális szinten, a megtakarításokon belül az értékpapírok iránt volt a legnagyobb a kereslet. Az Allianz legfrissebb Global Wealth Reportja szerint láthatóan megnőtt az emberek hitelfelvételi kedve, ezzel pedig az adósságleépítés évek óta tartó folyamata ért véget a világon. A régiók közötti vagyonkülönbségek továbbra is jelentősek, a nyugat-európaiak 16-szor akkora pénzügyi vagyonnal bírnak, mint keleti társaik, Amerikában pedig még ennél is látványosabb a különbség. A kelet-európai háztartások körében a bankbetét a legnépszerűbb megtakarítási forma, de az értékpapírok vagyonon belüli megoszlása Magyarországon az egyik legmagasabb.
A Nemzetközi Valutalap legfrissebb World Economic Outlook című kiadványában tovább rontotta a magyar gazdaság 2016-os növekedésére vonatkozó előrejelzéseit. Áprilisban még 2,3%-os GDP-bővülésre számítottak az IMF szakértői, amit mostanra 2%-ra rontottak. A friss prognózis kissé pesszimistább piaci konszenzusnál, az MNB 2,8%-os előrejelzésétől pedig látványosan elmarad.
A magántulajdon védelmének erodálódása, a bírói függetlenség korlátozása, a kormányközeli szereplők helyzetbe hozása, átláthatatlanság, túlszabályozottság: néhány olyan tényező, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország a World Economic Forum idei versenyképességi jelentésében 69. helyre csúszott vissza, ami minden idők legrosszabb eredménye. Magyarország gyenge pontja az intézményi rendszer, de hogy ebben a kategóriában mennyire rossz irányba haladnak a folyamatok, a régiós összevetésben látszik csak igazán. Ebből szemezgettünk kicsit.
Minden idők legrosszabb helyezését szerezte meg Magyarország a World Economic Forum versenyképességi rangsorában. A teljes rangsort alaposabban megnézve akadnak olyan országok, amelyek nálunk jobb szereplése sokak számára meglepetés lehet.
2014-ben az EU-s állampolgárok között minden ötödik szállodai vendégéjszaka 65 éves, vagy annál idősebb személyekhez kötődött - derül ki az Eurostat a Turizmus Világnapja alkalmából kiadott elemzéséből. A tagországok többségében az idősek a hazai utazási célpontokat részesítették előnyben, voltak azonban kivételek: a német nyugdíjasok például 2014-ben közel 150 millió éjszakát töltöttek a világ más országaiban, amivel messze maguk mögé utasítottak mindenkit az unióban. A 65 év feletti magyarok jóval kevesebb időt töltenek pihenéssel, illetve külföldi utazási hajlandóságuk is jelentősen elmarad az EU-s átlagtól, ami demográfiai tényezők mellett anyagi okokra is visszavezethető.
Arra tehet javaslatot holnap, azaz szerdán az Európai Bizottság elnöke, hogy ne kelljen figyelembe venni az oktatási és beruházási kiadásokat az uniós deficit- és adósságszámítási szabályoknál, azaz növelné a rugalmasságot és vele együtt a büntetés nélküli költségvetési lazítás mozgásterét is - súgta meg a részletek kibontása nélkül múlt héten a Politico-nak két vezető EU-forrás. Ezzel teljesen összhangban lévő lazítási csomagot szorgalmazott hét uniós tagállam vezetője múlt pénteken éppen akkor, amikor egyébként is világszerte egyre többen beszélnek a fiskális élénkítés szükségességéről. Ha Juncker valóban ilyen javaslattal áll elő holnap, az akár úgy is tálalható, hogy a brüsszeli bürokraták meghallják a nehézségekkel küzdő európai polgárok szavát, ez pedig a populizmus előretörésével és az EU szétesésével kapcsolatos félelmeket is csillapíthatja. Egy ilyen javaslat egyébként a magyar gazdaságpolitika következő évekbeli mozgásterére is igen lényeges befolyást gyakorolna.
Magyarország ideiglenes vagy végleges kizárását sürgette az EU-ból a luxemburgi külügyminiszter. Jean Asselborn szerint nem tolerálható az EU alapvető értékeinek megsértése.
A Portfolio által megkérdezett elemzők várakozásainak mediánja alapján augusztusban stagnálhattak az árak Magyarországon. Az előrejelzések egy része a negatív, másik része a pozitív tartományban van. Nincs azonban egyetértés abban a tekintetben, hogy augusztusban negatív lehetett-e még az éves árindex. Az viszont szinte biztos, hogy az év hátralevő részében érdemben gyorsulhat majd az infláció.
Az uniós tagállamok 159,5 milliárd euró (nagyjából 49,4 ezer milliárd forint) áfa-bevételtől estek el 2014-ben. A várt bevételek és a ténylegesen beszedett összeg közötti különbség pedig még mindig "elfogadhatatlanul magas" - figyelmeztetett kedden az Európai Bizottság.
A hazánkban befektető alapok közül a legjobban azok teljesítettek, amelyek közvetlenül a BUX mozgását követték le, viszont hosszú állampapírokba fektető alapokkal is szépen lehetett keresni.
Berlinben a legfelsőbb kategóriás irodák hozama jelenleg nagyon alacsony, mindössze 3,85% , bár a legnagyobb német városokban, például Frankfurtban az ilyen termékek még mindig nagyobb megtérülést biztosítanak, mint a londoni és párizsi ingatlanok. Romániában és Magyarországon ugyanakkor újabb tőke áramlik az országok kereskedelmi ingatlanpiacára. Ez a nyugat- és kelet-európai hozamok közötti különbség eredménye, hiszen Budapesten például a legfelsőbb kategóriás irodák hozama jelenleg 6,75% - derül ki a Skanska elemzéséből.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Petru Sorin Buse román közlekedési miniszter találkozóján megegyezés született arról, hogy 2018-tól újabb autópálya-összeköttetés jön létre Magyarország és Románia között, ezúttal az M4-es és az A3-as autópályák összekötésével.
Az első negyedéves borzasztó teljesítményt követően javítani tudott a magyar gazdaság a második negyedévben: a negyedéves alapon számított 1,1%-os GDP-bővülés a második leggyorsabb volt a rendelkezésre álló 21 tagállam adatai alapján, az éves bázisú növekedésünk azonban még így is lassabb volt az uniós átlagnál. A sorból messze kiemelkedik Románia, az ország gazdasága ugyanis egy negyedév alatt 1,5%-kal, a tavalyi év hasonló időszakához képest 5,9%-kal nőtt.
A Portfolio konszenzusában szereplő 2,1%-kal szemben 2,6%-kal nőtt a második negyedévben a magyar gazdaság a KSH által közzétett előzetes, nyers adatok szerint. A Portfolio által irányadónak tekintett, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat ugyanakkor csak 1,7%-os éves alapú növekedést mutatott. Negyedéves alapon 1,1%-kal bővült a GDP-nk az április-júniusi időszakban.
Nem csak Magyarországon, de a világ minden országában jelentős árkülönbségek vannak az egyes ingatlanok között annak tekintetében, hogy azok az ország melyik részén helyezkednek el. A lakások négyzetméteráraiban ez Magyarországon megyénként nézve 4-5-szörös, míg településenként akár 15-20-szoros árkülönbséget is jelenthet. Van azonban az ingatlanpiacnak egy olyan szegmense, ahol még ennél is nagyobbak a területek közti eltérések, ez pedig az építési telkek piaca. Ennek kapcsán megnéztük, hogy országosan hol a legolcsóbb építési telekhez jutni, valamint hogy hogyan alakulnak az árak az egyes területeken a kis falvaktól kezdve a budapesti belvárosig.
A Deloitte ötödik alkalommal publikálta Ingatlan Index tanulmányát, mely idén 19 országra vonatkozóan elemzi a lakáspiac 2015-ös évét. Eredményeik alapján Magyarországon továbbra is kevesebbet kell fizetni egy új lakásért, mint Csehországban vagy Lengyelországban. A Deloitte kutatásában elemezte, hogy milyen ingatlant lehet vásárolni 60 millió forintból a régiónkban. Az eredmények szerint 200 ezer euró vagyis körülbelül 60 millió forint Csehországban 105 négyzetméteres, Lengyelországban 181 négyzetméteres, itthon pedig átlagosan 196 négyzetméteres alapterületű lakás vásárlásához elegendő. Ugyanakkor a jövedelmekhez képest meglehetősen drágák a hazai új lakások. Hazánkban több mint 7 évnyi (7,6) átlagfizetést kell félretennie annak, aki egy 70 nm-es új lakás vásárlására szánja el magát, míg a cseheknél 6,9 évig, a németeknél pedig kevesebb, mint fele ennyi ideig (3,3 év) kell takarékoskodni.
Soltész Bencét, az UniCredit Bank Hungary Zrt. private banking vezetőjét kérdeztük.
A BKK szerint minden rendben van.
Elegendő küldöttet gyűjtött az alelnök.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
