Az év eleji áfacsökkentések ellenére a januári 2,3%-ot követően februárban éves bázison 2,7-2,8%-kal emelkedhettek a fogyasztói árak Magyarországon - olvasható ki a Portfolio által megkérdezett elemzők előrejelzéseiből. Ez egyben azt is jelentené, hogy pontosan négy éve nem látott szintre emelkedne az éves infláció, megközelítve az MNB 3%-os célértékét.
Továbbra is élénk aktivitás jellemzi a globális vállalatfelvásárlási piacot, az Allen & Overy legfrissebb "Global Trends in Private M&A" tanulmánya szerint 2016-ban jóval több tranzakciót bonyolítottak le, mint 2014-ben, bár az ügyletek száma elmarad a 2015-ös rekord évtől. A magyar piacon a banki szektorban látható jelentősebb felvásárlási potenciál, az előadók szerint főként a jelenleg még állami tulajdonban lévő bankok értékesítése pörgetheti fel a magyar felvásárlási piacot.
Bár alapesetben nem várható se felminősítés, se a hitelminősítés kilátásának javítása a Moody'stól most pénteken, utóbbi forgatókönyv esélye azért picit nagyobb, mint múlt pénteken az S&P esetén várható volt - írja előzetesében az ING Bank szenior elemzője. Az S&P döntésének részletei:
Az MLBKT beszerzésimenedzser-index szezonálisan kiigazított értéke februárban 59,5 pontra emelkedett, ami új történelmi csúcs. A feldolgozóipari aktivitás jelentős élénkülése szintén alátámasztja azt a vélekedést, hogy a vérszegény 2016-os teljesítmény után idén erőre kaphat a magyar gazdasági növekedés.
A lakásárak tekintetében Észak-Nyugat-Magyarország települései és Budapest már szinte hagyományosan az ország legdrágább területei közé sorolható. A mostani piacon az egyenlőtlen áremelkedés miatt pedig még jobban megmutatkoznak a régiós lakásárak közti különbségek, így érdemes megnézni, hogy pontosan milyen tényezők okozzák a lakásárakban mérhető hatalmas országrészek közti egyenlőtlenséget.
Nem nyúlt a magyar adósminősítéshez, illetve annak kilátását sem módosította pénteki hitelminősítői döntése során a Stanard and Poor's. A gazdasági növekedési kilátásokat nem igazán látja rózsásnak az intézmény, de ezzel együtt arra számít, hogy a kormány fegyelmezett költségvetési politikát folytat a 2018-as választások közeledte mellett is.
Több kisebb bank is elhagyhatja Magyarországot, de ez nem magyar specifikus történet, hanem az egész KKE-régióban tapasztalható tendencia. Azok a nagybankok, amelyek korábban megvetették itt a lábukat, de nem tudtak elég nagyra nőni, most elhagyják a régiót. A bankok mérlege Magyarországon a vállalati szegmensben mára szinte teljesen megtisztult, most a lakossági jelzálog portfóliók következnek.
Hétfőtől nyújthatják be pályázatukat azok a magyarországi városok, amelyek el szeretnék nyerni az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet. A címet viselő városnak az EU 1,5 millió eurós hozzájárulást ítél meg. A pályázat benyújtási határideje 2017. december 20.
Tíz éve kezdte el a Portfolio a féléves gyakoriságú Privátbanki felmérést, amely alapján a magyar gazdagok vagyona az elmúlt évtizedben megháromszorozódott. Ügyfélszámlákból közel dupla annyi lett 10 év alatt, ami azt mutatja, hogy bár nőtt a privátbanki ügyfelek száma Magyarországon, az ügyfélszámlák ennél is nagyobb ütemben híztak. Tavaly év végére a hazai privátbanki szolgáltatóknál lévő vagyon meghaladta a 3900 milliárd forintot, ami 10% feletti bővülést mutat 2015-höz képest.
A brit kormány az ázsiai és afrikai országoknak szánt segélykeretből csoportosítana át pénzeket a kelet-európai országokba azért, hogy "megolajozza" álláspontjának érvényesülését az EU-ból való kilépési tárgyalások során - jelentette bizalmas magánbeszélgetésen hallott információit a Sunday Times.
A tavalyi utolsó negyedéves (előzetes) adatok alapján a nem túl erős magyar GDP-adat miatt az uniós növekedési rangsor utolsó harmadába szorultunk. Összességében mind negyedéves bázison, mind éves alapon elmaradt a magyar gazdaság utolsó negyedéves teljesítménye az EU-átlagtól, miközben régiós társaink közül többen is nagyon erős negyedévet zártak, Lengyelországgal és Romániával az élen.
A munka és magánélet egészséges aránya a legtöbb embernek nagyon fontos szempont, amikor munkahelyet választ és vannak olyan országok, amelyek ebben jobban is teljesítenek, mint társaik. Az InterNations által készített felmérés alapján Magyarország is előkelő helyen szerepel, ezzel egyike vagyunk azon országoknak, ahol külföldiek szerint a legjobb dolgozni.
Más szektorokhoz, például az iparhoz képest egész Európában jóval kevésbé digitalizált terület az egészségügy, mégis - vagy éppen ezért - hatalmas növekedés előtt áll az egészségipar informatikai területe, vagyis az e-health. A dolgok internetének (IoT) piacát egyenesen az e-health húzza majd, a globális e-health piac pedig 2022-re 308 milliárd dollárosra nőhet. A mobilos megoldások, a távorvoslás és -diagnosztika és a gyógyítási folyamat digitális nyomonkövetése jóval hatékonyabbá teheti az egészségügyet, míg az egyelőre futurisztikusnak tűnő robotsebészet illetve távsebészet és a mesterséges intelligencia a jövő egészségügyét alapozhatja meg. Magyarországon pedig lehetőség nyílik arra, hogy egy jól eltalált digitális stratégiával tényleg sokat javítsunk az egészségügy helyzetén. A digitalizáció együttesen és az ágazati kapcsolatokon keresztül ugyanis akár évi több százmilliárd forint összegű forrás felszabadítását teheti lehetővé az egészségügyi rendszer számára.
Bár az illetékes cseh uniós biztos szerint nagyon is lenne értelme csatlakoznia az EU-támogatások nagy haszonélvező országainak a közös uniós főügyészség felállításához, úgy tűnik, hogy ez az érv nem hat néhány ország között Magyarországra és Lengyelországra.
Magyarországon a lakosság eloszlása az országban erősen koncentráltnak számít európai összehasonlításban, a népesség több mint 17 százaléka él a fővárosban, amelynek köszönhetően az egyik legnépesebb városnak számít az Európai Unióban. Ugyanakkor mégsem tartozik a legzsúfoltabb városok közé. Míg a legsűrűbben lakott Párizsban több mint 21 ezer ember osztozik egy négyzetkilométernyi területen, nálunk csak valamivel több, mint 3300. Bár a lakosság nálunk is öregszik, Budapest mégsem számít idős városnak Európában, a középmezőnyhöz tartozik. A legfiatalabb egyébként Dublin, ahol a tipikus kor 33 év, míg a legidősebbnek számít Lisszabon 46 évvel.
A magyarok 49%-a soha nem vásárol, illetve 42%-a soha nem eszik halászati termékeket, ami sokkal magasabb, mint a 17%-os, illetve 13%-os EU-átlag - derül ki az Eurobarométer minap közzétett uniós felméréséből. A tavaly nyáron 1046 magyar, illetve közel 28 ezer uniós állampolgár megkérdezésével végzett felmérés szerint az évente legfeljebb néhány alkalommal halat vásároló magyarok aránya sokkal magasabb, mint az EU-átlag, de abban legalább azonos az arány (74%), hogy ha halat veszünk, akkor azt élelmiszerboltokban és a szupermarketekben tesszük. Érdekes, hogy csak kicsivel több magyar panaszkodik a halak magas árára, mint az EU-átlag, azaz nem ez a fő visszatartó erő a gyakoribb halfogyasztásra, inkább a tengerektől való távolság lehet a magyarázat.
Tavaly decemberben három és fél éves csúcsra, 1,8%-ra kapaszkodhatott az éves infláció Magyarországon - vélik a Portfolio által megkérdezett szakértők. Összességében elmondható, hogy az emelkedő olajár, illetve a béroldali inflációs nyomás kezd egyre jobban utat törni magának, ami azt eredményezheti, hogy 2017 végére karnyújtásnyi közelségbe kerülhet az MNB 3%-os célja.
A globális turizmus 2010 óta látványosan növekszik, és bár több tényező jelenthet kockázatot, várhatóan idén is tovább folytatódik a felívelés. Előrejelzések szerint a következő tíz évben Európa és Észak-Amerika leglátogatottabb úticéljaihoz felzárkóznak Ázsia, Afrika és Dél-Amerika feltörekvő régiói, miközben Közép-Kelet-Európa szerepe is erősödni fog. Mi vár a magyar turizmusra, és milyen hatással lesz erre a vizes vébé és a 2024-es olimpiai pályázat?
Bár a bruttó órabér mediánja alapján a magyar fizetések EU-s viszonylatban a sereghajtók között vannak, a magas és az alacsony keresetűek közötti különbség alapján inkább a középmezőnybe tartozunk - olvasható ki az Eurostat 2014-re vonatkozó statisztikáiból. Külön figyelmet érdemel, hogy régiós társainkhoz képest kifejezetten kicsik a különbségek a magasabb és az alacsonyabb fizetések között.
Lissák Domonkos cikke.
De kevesebb munkalehetőségből választhatnak az emberek.
Ezen a környéken nem igazán szoktak rakétázni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
