Ingyenesen, a bankok és a posta pénztárainál, 2020. december 31-ig válthatók át a régi húszezer forintos bankjegyek. A bevont bankjegyek a bevonási határnaptól számított 3 évig minden bank- és postafiókban térítésmentesen válthatók át azonos címletű, törvényes fizetőeszközökre. Ez a határidő a régi 20 000 forintosok esetén az idei év végén lejár -hívja fel a figyelmet az MNB közleményében.
Az utóbbi időszak inkább a forint erősödéséről szólt, ez pedig a magyar deviza friss piaci pozicionáltságán is meglátszik, hiszen a spekulatív külföldi befektetők zárták korábbi short pozícióikat. Abban ugyanakkor erősen megoszlik az elemzők véleménye, meddig tarthat a kegyelmi állapot, a többség arra számít, hogy jön még újabb gyengülő hullám a következő hónapokban-években. Így pedig az idén tavasszal látott 370-es történelmi mélypont sincs kőbe vésve, 2021-ben vagy 2022-ben könnyen láthatunk ennél magasabb euróárfolyamot.
A mostani krízis nem a hitelpiacról indult, és nem kell bankválságra számítani, de a magyar bankszektort is érzékenyen érinti a gazdasági visszaesés. Mi lesz a hitelekkel a moratórium után és mit mutat a hazai bankok aktuális állapotáról, jövőjéről az MNB Pénzügyi stabilitási jelentése? A jelentés készítői közül Nagy Tamás és Dancsik Bálint, a jegybank szakértői válaszolnak kérdéseinkre a Portfolio Pénzügy legújabb podcastjében.
Jövőre 3,5 és 6% között bővülhet a magyar gazdasági az MNB friss előrejelzése szerint. A széles sáv szűk egy százalékponttal tolódott lejjebb a szeptemberi előrejelzéshez képest. Az MNB ma megjelent inflációs jelentéséből is az igen nagy bizonytalanság olvasható ki.
A koronavírus-járvány első hulláma után sok tekintetben visszaálltak a korábbi trendek a pénzforgalomban, azaz a kártyás fizetési forgalom a korábbi években látott ütemben nőtt, a kártyákkal egyre többet fizetünk és kevesebb készpénzt veszünk fel velük, az online kártyás fizetések meglódultak, a POS-terminálok száma pedig tovább emelkedett. Az is kiderült, egyelőre kevesen használták a másodlagos azonosítókat és a fizetési kérelem funkciót az instant rendszerben. A bankok pénzforgalmi bevétele a járvány első két negyedévében ugyanakkor az előző év azonos időszakához képest durván visszaesett, közel 32 milliárd forinttal csökkent.
Az MNB összesen 16 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki L. Zsolt magánszemélyre és azonnali hatállyal megtiltotta, hogy engedély nélkül portfóliókezelést, illetve bejelentés hiányában függő ügynöki tevékenységet végezzen. A jegybank nyilvántartásában nem szereplő magánszemély huzamosabb ideig határon átnyúló befektetéseket közvetített magyar ügyfelek részére - közölte a felügyelet.
A karácsonyi bevásárlást az eddigi évek trendjei alapján is egyre többen intézik online, ehhez idén még a koronavírus is hozzáteszi a hatását, valószínűleg rengeteg vásárlási rekord dől majd meg. Éppen ebben a nagy forgalmú időszakban, vagy csak pár héttel ezelőtt élesítette több hazai bank is azt az új online fizetési rendszert, amellyel már meg tudnak felelni a januári határidőre előírt erős-ügyfélhitelesítési elvárásnak. Ez egyrészt technkai galibákat is okozott egyes szolgáltatóknál, másrészt az új folyamatot még az ügyfeleknek is meg kell szokniuk, mutatjuk a részleteket.
A 2020-as évet értékelte mai sajtótájékoztatóján Matolcsy György és az MNB alelnökei, akik elsősorban az elért eredményekről és az előttünk álló kihívásokról beszéltek.
A jegybank heti állampapír-vásárlásainak összegét rugalmasan alakítja, a vásárlásokat a hosszabb futamidőkre koncentrálva - áll a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának mai közleményében, melyben a kamatdöntés háttrét ismerteti. Az MNB üzenetét erősíti, hogy a dokumentum a széles mozgásteret hangsúlyozza: "a jegybankmérleg nagysága az elmúlt években szűkült, megfelelő beavatkozási potenciált teremtve a gazdasági kihívások tartós kezelésére." A jegybank a közleményben nem tett utalást arra, hogy csütörtökön változtatna az alapkamattól eltérő, a tényleges irányadó kamat szerepét betöltő betét kamat szintjén. Csupán azt jelzi, hogy "ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn." A közlemény azt is tartalmazza, hogy a legfőbb inflációs kockázat a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés erősödése. Ez arra utal, hogy a jegybank fokozottan figyel a forint gyengülésének elkerülésére. Ez a kijelentés inkább héja hangvételűvé teszi a közleményt, amit tovább erősít annak a kiemelése, hogy a rövid hozamok (ami az év elején túlzottan alacsonynak bizonyult a forint stabilitása szempontjából) befolyásolása továbbra is kiemelt figyelmet érdemel.
Jövőre 3,5 és 6% között bővülhet a magyar gazdasági az MNB friss előrejelzése szerint. Ez azt mutatja, hogy a jegybank kifejezetten bizonytalannak látja a 2021-es évet. Az infláció 2021-ben 3,5-3,6% lehet, azt követően a jegybank 3%-os céljára ereszkedik.
A vártnak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon kedden az MNB Monetáris Tanácsa, így az alapkamat is 0,6%-on maradt. Hamarosan érkezik a közlemény, a friss gazdasági előrejelzés és a jegybanki vezetés sajtótájékoztatója.
A korábbi heti 40 milliárd forint után kedden újabb 34,8 milliárd forint értékben vett államkötvényeket az MNB – derül ki a jegybank honlapjáról. Ezzel együtt a teljes QE-program már 950 milliárd forint felett jár.
Már egy hónapja arról írtunk, hogy korábban sosem látott szintre emelkedett a kormány likviditási tartalékául szolgáló kincstári egységes számla (kesz) egyenlege. Onnan novemberben még további emelkedés jött az eurókötvény-kibocsátásnak köszönhetően, így jelenleg már majdnem 3400 milliárd forint azonnal felhasználható pénze van a kormányzatnak. Hétfőn azonban kiderült, hogy ennek jelentős része már a 2021-es finanszírozást szolgálja majd.
A mai kamatdöntés után sajtótájékoztatót tart az MNB teljes vezetése – derül ki a délelőtt küldött meghívóból. Alapesetben a szakértők nem számítottak komoly eseményre a Monetáris Tanács mai ülésén, a sajtótájékoztató viszont arra utalhat, hogy mégis születtek lényeges döntések.
Az elmúlt hónapokban bejelentett állami intézkedéscsomag a lejobbkor érkezett, ugyanis a pandémiától függetlenül is megindult egy leszálló ág a hazai lakáspiacon. A fejlesztők izgatottan várják az ismét bevezetésre kerülő 5 százalékos áfát, aminek hatására növekedhet az építési engedélyek száma. Várhatóan ez a növekedés a keresletben is meg fog jelenni, nemcsak a támogatások, hanem a kedvező hitelfelvételi lehetőségek miatt is. A lakáspiac legfontosabb kérdéseiről Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért és devizatartalék-kezelésért felelős ügyvezetője beszélt a Property Investment Forum 2020 konferencián. A cikk a szilveszteri, 18 részes ingatlan-kalendárium része, melynek eddig megjelent videói ide kattintva érhetők el.
Ahogy arról a Portfolio is beszámolt, új felügyeleti iránymutatást tett közzé december 2-án a moratóriumok által érintett hitelek céltartalék-követelményeire vonatkozóan az Európai Bankhatóság (EBA). Megkérdeztük az MNB-t, ez miként fogja érinteni a hazai törlesztési moratóriumban, illetve annak meghosszabbításában érintett magyarországi hitelekre vonatkozó céltartalékolási követelményeket a bankoknál. A vállalatok esetében még mindig nem jelent meg a törlesztési moratórium meghosszabbításáról szóló szabályozás - úgy tűnik, a felügyeletnél is várják már ennek megjelenését.
A jegybank szombaton közzétett adatai szerint 7215 milliárd forintnyi készpénz volt forgalomban november végén, ami tizedével magasabb a járvány előtti és az egy évvel ezelőtti szintnél is. A második hullám azonban nem hozott akkora készpénzfelvételi hullámot, mint az első.
Jelentősen leegyszerűsíti az elektronikus ügyfél-azonosítást a pénzügyi intézmények számára egy, 2022. januárjától életbe lépő törvénymódosítás. Ez lehetőséget ad arra, hogy a pénzügyi intézmények a fogyasztók főbb azonosító adatait gyorsan, ingyen vehessék át az azonosításhoz a közhiteles nyilvántartásokból - olvasható az MNB közleményében.
Ugyan közeledik a karácsony, de a héten sem fogunk unatkozni, jön ugyanis a jegybankok nagy hete. Itthon persze elsősorban az MNB döntésére figyelünk majd, de a nemzetközi piaci hangulatot nagyban meghatározhatja a Fed lépése is, a briteknél pedig a Brexit vet egyre nagyobb hullámokat, melyekre a Bank of England is reagálhat.
Elvileg minden adott lenne kedden a Monetáris Tanácsnak, hogy még egy lazító lépésről határozzon, hiszen a forint érezhetően visszaerősödött és az infláció is csökkent a nyári veszélyes szintről. Ugyanakkor a Portfolio által megkérdezett elemzők inkább majd csak 2021 elején várnak kamatcsökkentést az egyhetes betét esetében, most még óvatos maradhat a jegybank a nemzetközi hangulat törékenysége miatt.
Sokak szerint ő nyerte meg a 2020-as választást.
Németország miatt szenved a forint is, új történelmi mélypont a zlotyval szemben.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Számos törvény ad neki erre lehetőséget.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
