A mai napon az MNB Monetáris Tanácsának egyik tagja lemond, helyette új tagot hallgat meg a Parlament Gazdasági bizottsága. A távozó tag a Portfolio értesülése szerint Báger Gusztáv, a bizottság pedig Gottfried Pétert hallgatja meg, mint jelöltet.
Jövőre is megmaradhat az érintéses kártyás fizetéseknél a 15 ezer forintos PIN-kód nélküli értékhatár, miután a kártyatársaságok és a pénzintézetek is támogatják a megemelt limit fenntartását a törvényi határidő lejárta után is - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A forint utóbbi hetekben mutatott erősödésének köszönhetően ma már nagyobb az esély arra, hogy az MNB következő lépése kamatcsökkentés lesz, mint emelés. A Portfolio által megkérdezett elemzők a keddi ülésen és a csütörtöki egyhetes betéti tenderen még nem várnak érdemi lépést, de december közepén több fontos kérdésben is döntenie kell a Monetáris Tanácsnak, így kapóra jöhet a kamatkondíciók felülvizsgálata is.
Már tavaly óta él a PSD2 Magyarországon, de a törvény által elvárt banki API-k még mindig nem működnek tökéletesen. Az MNB szigorúbban tervezi kiszűrni a nem működő API-kat és a szándékos akadályoztatást is, így végre érdemben el tudnak kezdeni működni a harmadik félként fellépő fintech-szolgáltatók – hangzott el mindez a Portfolio Banking Technology 2020 online konferencián.
Újabb 40 milliárd forintnyi kötvényt vett meg keddi aukcióján az MNB, ezzel a jegybank tavasszal indított programja már 700 milliárd forint felett jár. A múlt héten egyébként némileg váratlanul emelt a keretösszegen a jegybank a másodpiaci vásárlásokkal.
AZ MNB adóváltozásoktól szűrt maginflációs mutatója 3,5%-ról 3,2%-ra mérséklődött októberre, megerősítve a KSH által jelzett dezinflációs folyamatokat.
Átmeneti megingást hozott a koronavírus a hazai megtakarítások piacán – mondta Kandrács Csaba a Portfolio Öngondoskodás 2020 konferenciáján. A készpénzállomány magas Magyarországon, de nemzetközi összehasonlításban nem kiugró – jegyezte meg előadásában az MNB alelnöke. Az öngondoskodási célú termékek hosszabb ideje tartó visszaszorulása miatt azonban nem lehetünk elégedettek.
Elemzők szerint tovább csökkenő inflációról számolhat be kedd reggel a KSH. A szeptemberi 3,4%-ról akár 3% közelébe is csökkenhetett a pénzromlás üteme a múlt hónapban, ezzel pedig a forinton is enyhülhet a nyomás, hiszen egyre kevésbé lóg ki a hazai reálkamat a versenytársak közül.
A hét legfontosabb adata egyértelműan a harmadik negyedéves GDP-statisztika lesz pénteken, ebből kiderülhet, milyen gyors volt a magyar gazdaság felpattanása a második negyedéves mélypont után. Emellett más fontos adatok is jönnek, például az októberi infláció vagy a költségvetés legfrissebb helyzete.
A kormány ötpontos otthonteremtési csomagjának legnépszerűbb eleme valószínűleg a lakásfelújítás után visszajáró legfeljebb 3 millió forint lesz. Az intézkedés részben a korábbi lakástakarékpénztári rendszert válthatja ki, ugyanakkor lehetnek kellemetlen hatásai is, hiszen, ha ettől meglódul az érintett termékek inflációja, annak nem biztos, hogy az MNB örülni fog.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiemelt feladatként kezeli a koronavírus-járvány okozta válság makrogazdasági hatásainak elemzését és a gazdaság újraindulásának támogatását. Az aktuális helyzetkép, valamint célzott és hatékony intézkedések kialakítása érdekében a jegybank 2020-ban mindeddig három alkalommal végzett online kérdőíves felmérést a hazai vállalatok körében. A márciusban végzett első felmérés eredményei rámutattak, hogy a válság a magyar vállalati szektort rövid távú extrém sokkhatásként érte, melynek hatásai jelentősen mérséklődtek a júniusi felmérés eredményei szerint. Szeptember végi eredményeink arra utalnak, hogy a járvány őszi hulláma a nyáron megkezdődött kilábalási folyamatot várhatóan lassítani fogja. Továbbra is az látszik, hogy a Növekedési Hitelprogramban (NHP) résztvevő vállalkozások ellenállóbbak a válságnak.
A gazdasági visszaesés ellenére továbbra sincs érdemi visszaváltási hullám a magyar életbiztosítási piacon – mondta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke (képünkön) a szervezet mai online sajtótájékoztatóján. A kötelező biztosításokkal kapcsolatban felhívta a figyelmet: nem általában a károkozói pótdíjakkal szemben, hanem a túlzott pótdíjakkal szemben lép fel az MNB, a korábbinál kisebb mértékkel ugyan, de a károkozói pótdíjak a 2021. január 1-jétől érvényes tarifákban is megtalálhatók, ugyanakkor a piac még tanulja a felügyelet fellépése nyomán az újfajta árképzést.
Kétmilliárd euróval csökkentek októberben az MNB nemzetközi tartalékai – közölte a jegybank péntek reggel. Ennél nagyobb visszaesésre évek óta nem volt példa, pedig devizalejárat egyáltalán nem volt. Ez pedig erősíti azt a vélekedést, hogy október végén a forint történelmi mélypontja környékén az MNB is beavatkozhatott, hogy megfordítsa a gyengülést. A jegybank a cikkünk megjelenése után reagált, és a devizatartalék változását egyéb piaci műveletekre vezette vissza
A digitális bankolás nemzetközi trendjeiről, a SIBOS fintech-konferencián felvetett témák kapcsán beszélgettek a hazai fintech piac véleményvezérei, banki és szabályozói szereplői mai "Global Trends in Banking - Microsoft Edition" című, a Banking Technology 2020 hibrid konferenciánkat felvezető online rendezvényünkön.
Az MNB határozataiban tizenegy független pénzpiaci közvetítő tevékenységi engedélyét vonta vissza az elmúlt hetekben, mivel azok többszöri felhívás ellenére sem teljesítették – a piac biztonságos működése és a hatékony felügyelés szempontjából elengedhetetlen – rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségüket.
A múlt héten fillérekre volt történelmi mélypontjától a forint az euróval szemben, kevés híján 370 forintot kellett adni egy euróért. Hasonló esetben gyakran felvetődik a jegybanki intervenció lehetősége, hogy a szimbolikus szintet megvédjék. Az MNB soha nem kommunikálja az ilyen lépéseit, vagyis valószínűleg sosem fogjuk tudni, beléptek-e a piacra, de ha volt is ilyen lépés, az sem lehetett jelentős. Persze nem is egyértelmű, hogy vajon be kell-e avatkoznia ilyen esetben a magyar jegybanknak, leginkább lélektani jelentősége van ma annak, látunk-e új csúcsot az euró-forint árfolyamban.
A hosszú távú fenntarthatósági szempontok érvényre juttatása érdekében és a jegybank 2019 februárjában közzétett Zöld Programjában megfogalmazott célokkal összhangban a Monetáris Tanács úgy döntött, hogy az MNB továbbfejleszti jelzáloglevél-vásárlási programját és a jövőben zöld minősítéssel rendelkező jelzálogleveleket fog vásárolni - közölte honlapján a jegybank.
Megállíthatatlanul vásárolják a hitelintézetek az állampapírt, az állományuk már a tízezer milliárd forintot közelíti – derül ki az MNB ma közölt statisztikájából. A jelek szerint a jegybank ösztönző lépései sikeresek voltak, évek óta nem vettek annyi állampapírt a bankok, mint az idén.
Az MNB friss adatai szerint 2020-ra a magyar felhasználók több mint 500 ezer bankkártyát digitalizáltak mobiltelefonjukba, a Mastercard szerint a mobiltárcás tranzakciók száma pedig közel háromszorosára nőtt 2019 és 2020 szeptembere között - írja a Mastercard sajtóközleményében.
A korábbi heti 40 milliárd forinttal szemben kedden csak 20 milliárdnyi állampapírt vásárolt az MNB aukción – közölte a jegybank honlapján. Ezzel összességében már több mint 640 milliárd forintnál jár a jegybank eszközvásárlási programja.
Az EKB továbbra is óvatos maradhat.
Kiterjeszthetik az alkalmazását.
A Reuters értesülései szerint.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
