A jövedelemarányos törlesztőrészletről, a hitelfedezeti arány szabályozásról és az igazolt jövedelem előírásának bevezetéséről is véleményt mondott az EKB. Alapvetően pozitívan értékelik az MNB intézkedéseit, de néhány dologra felhívják a figyelmet.
A pénzügyi rendszernek 600-900 milliárd forintba kerülhet az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés tisztességtelen alkalmazása miatti visszatérítés az MNB alelnöke szerint - írta a Magyar Nemzet.
A kora délutánig tartó oldalazás után hirtelen esni kezdett a forint és 310 közelében új kéthavi mélypontra esett az euróval szemben. Ebből a helyzetből érdemben a késő délutáni órákban sem tudott szépíteni. A frankkal szemben közel három, míg a dollárral szemben csaknem négyhavi forintmélypontról beszélhetünk. Az árfolyammozgásban szerepe lehetett a rekord alacsonyra süllyedt magyar állampapírhozamok mellett annak, hogy a kora délután közzétett devizahiteles mentőcsomag új elemként valóban tartalmaz a forinthitelesek számára is egy mentőcsomagot, igaz ez inkább csökkentheti a bankok számára az esélyes veszteség mértékét. A tiszta helyzetig az őszi újabb, az elszámolás konkrétumait tartalmazó törvényig várni kell.
Az XP-Banktechnika, a PT Land és egy természetes személy piacbefolyásolásnak minősülő félrevezető ügyleteket kötött - állapította meg az MNB, amely összesen 11,5 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte e szereplőket.
A mai napon 20+20 milliárd forint értékben hirdetett meg 3 és 5 éves kamatcsere-aukciót a Magyar Nemzeti Bank. A bankok viszont összesen 193,6 milliárd forint értékben nyújtottak be ajánlatokat, amiből a jegybank 130 milliárdot fogadott el.
Alaposan felkavarta az állóvizet a magyar tőkepiacon ma az MNB. Egyrészt tartott egy rendkívüli érdeklődéssel kísért swap aukciót, másrészt valószínűleg ezzel áll összefüggésben az adósságkezelő államkötvény aukcióján jelentkezett extrém kereslet, illetve a forint gyengülése is.
A napokban derült fény arra, hogy külföldön nyit irodákat a Magyar Nemzeti Bank, a jegybank a honlapján hirdette meg az irodavezetői, elemzői állásokat. A Portfolio megkeresésére a jegybank azt közölte, hogy az MNB már korábban is fenntartott hét külföldi irodát, több oka is van az irodanyitásnak.
Az idén is 3 százalék alatt marad a GDP-arányos költségvetési hiány, a gazdaság gyorsul, a foglalkoztatás pedig a korábban vártnál is gyorsabban bővül - az elmúlt hónapok kedvező gazdasági adatai érezhetően optimistává tették a jegybanki szakértőket is a magyar gazdaság rövid távú pályáját illetően. Az infláció csak az év utolsó negyedében bukik fel a negatív tartományból.
A Magyar Nemzeti Bank keddi döntésével újabb 10 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. A Bank of America Merrill Lynch londoni közgazdásza szerint elképzelhető olyan forgatókönyv, hogy nyáron 1,8%-ra csökken az irányadó ráta a mostani 2,3%-ról.
Újabb tíz bázisponttal mérsékelte irányadó rátáját mai ülésén a monetáris tanács. Így holnaptól már csak 2,3%-os az alapkamat.
A növekedési kilátásokat felfelé, az inflációs prognózist pedig lefelé módosította a Magyar Nemzeti Bank a legfrissebb inflációs jelentésében.
Sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre, ugyanakkor a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja - olvasható a Monetáris Tanács kamatdöntést követően kiadott állásfoglalásában. Valóban bejött a várakozás, hogy a jegybank inkább már a tartósan fennmaradó kamatszintnek ágyaz meg.
A délelőtti órák a várakozás jegyében teltek a forint piacán, a délutáni kamatcsökkentésre vártak a befektetők. Majd érkezett Moszkva bejelentése, ami felkavarta az állóvizet.
Magyarország pozitívan ítéli meg az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) stabilitáserősítő lépéseit, melyeknek célja a befektetők európai bankok iránti bizalmának a helyreállítása - ismertette Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén.
A bankok megmentése a válság alatt rengeteg adófizetői pénzt vitt el, ezért egy uniós irányelvnek megfelelően Magyarországon is törvénybe foglalták, hogyan kell kezelni a bajba kerülő bankokat. A törvényjavaslatban rögzítik, ki és hogyan állja a költségeket: a tulajdonosok, a hitelezők és betétesek is kiveszik a részüket a bankmentés veszteségeiből, de más bankok befizetéseiből is jut a költségekre. Az úgynevezett szanálási alapba a bankoknak 127 milliárd forintot kell összedobniuk 10 év alatt, ebből az első évben 13 milliárdot kell előteremteniük. Azt is megtudhatjuk, az MNB milyen eszközöket vethet be a szanálási folyamatban. A felelősök felkutatása sem maradhat el. Mutatjuk a részleteket.
A közép távon is lassú gazdasági növekedés és a külföldi működőtőke vonzás képessége az a két fő téma, ami miatt a legtöbb aggodalmat tapasztalta minapi budapesti tájékozódó látogatásán Pasquale Diana. A Morgan Stanley londoni elemzője azonban összességében nem kapott annyi érvet, ami miatt most indokoltnak látná rontani a konszenzus felettinek számító idei (2,9%) és jövő évi (2,4%) magyar GDP-növekedésre vonatkozó várakozását. Matolcsy György magyar jegybankelnök minapi londoni jelzése mellett is arra számít a befektetési bank, hogy az MNB a harmadik negyedév során 2%-ig vágja a magyar alapkamatot, ami majd jövőre 3%-ig visszaemelkedhet, igaz fokozott esélyét látja annak is, hogy nem fog ennyit emelni a jegybank. Az elemző úgy érzékelte: a magyar döntéshozókat frusztrálja, hogy a hitelminősítők egyelőre nem akarnak javítani a besorolásunkon.
Az Európai Központi Bank lépései növelték a magyar jegybank mozgásterét - nyilatkozta a Reutersnek Balog Ádám. Az MNB alelnöke szerint a júniusi inflációs jelentésben az inflációs prognózist lejjebb, a növekedési előrejelzést feljebb húzhatják. Balog szerint deflációs veszély nincs Magyarországon, de a nagyon alacsony infláció aggasztó Európában is idehaza is. A laza monetáris politika még hosszan fennmarad. A forint a jegybanki nyilatkozatra kissé gyengült.
Az euroövezet jegybankárai körében már hónapok óta az egyik kiemelt téma a defláció esetleges kialakulása és annak veszélyei az övezet gazdaságaira. A KSH adatközlése szerint Magyarországon éves összevetésben áprilisban és májusban is 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. A rendszerváltozás utáni gazdaságtörténetünkben ez idáig egyedül álló adatok hatására, az elmúlt hetekben a hazai folyamatok kapcsán is egyre több elemzés taglalta a defláció kialakulásának esélyeit. Az MNB két szakértője, Soós Gábor Dániel és Hajnal Mihály alábbi írásának célja, hogy a jegybank makro szintű és dezaggregáltabb elemzéseire alapozva megvizsgálják, hogy valóban közel állunk-e a defláció és a vele együtt járó negatív hatások kialakulásához. Megállapítható, hogy az aktuális hazai folyamatok egyelőre nem utalnak deflációs veszély kialakulására.
Új stratégiát vetett be Moszkva.
A lázadók egy fontos kisvárost is elfoglalhattak.
Előrejelzés érkezett.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
