Átmenetileg felügyelőbizottság nélkül működik a Magyar Nemzeti Bank, az előző Országgyűlés mandátumával együtt ugyanis ennek mandátuma is lejárt. Az előző országgyűlési választások után csak több mint fél évvel, 2010 novemberében nevezték ki az új felügyelőbizottságot, így most is könnyen megeshet, hogy még hónapokig fennmarad a jelenlegi állapot.
Az MNB kezdeményezése alapján a Fővárosi Törvényszék elrendelte az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet felszámolását. Húsz munkanapon belül így megtörténik a betétesek kártalanítása - közölte a felügyelet. Megkezdi és 20 munkanapon belül befejezi az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet betéteseinek kártalanítását - erősítette meg az OBA. A takarékszövetkezet ügyfelei egyenként maximum 100 ezer eurónak megfelelő, közel 31 millió forintot kaphatnak, függetlenül attól, hogy magánszemélyről vagy vállalkozásról van szó.
Talán hihetetlen, de igaz: az MKB megvásárlásával gyakorlatilag teljesül Orbán Viktor régi célja, hogy a magyar bankszektor legalább 50%-a magyar irányítás alá kerüljön. De vajon mit akar a kormány a bankkal, és mennyibe fog kerülni az adófizetőknek az irdatlan nagy veszteségeket felhalmozott bank működtetése? Esetleg jó üzletet csinált a magyar állam? 10 kérdés és 10 válasz formájában járjuk körbe az MKB megvásárlását.
Azért kínál a jegybank rendkívül olcsón kamatcsere ügyleteket a kereskedelmi bankoknak, mert ezzel tovább erősíti a kötvénypiaci keresletet, és ez pedig már most látványos alkalmazkodást váltott ki. Ráadásul a jegybanki swap feltételeinek köszönhetően egy évig rögzítik a megvásárolt kötvényeket a banki mérlegekben, ami miatt mindenki "nyugodtan aludhat" - mondta el Nagy Márton a jegybank ügyvezető igazgatója a Reutersnek.
Véget ért a Magyar Nemzeti Bank kétéves kamatcsökkentési ciklusa, ezért itt az idő, hogy véleményt mondjunk a hátrahagyott 24 kamatvágásról. Matolcsy György jegybankelnök nem volt fukar a döntéshozók méltatásával, amit a keddi bejelentésen megjelent külső tanácstag hálásan meg is köszönt. Az örömünnepről már csak a pezsgőbontás hiányzott, de vajon tényleg ennyire nagy sikertörténetről van szó? Következzen hát a számvetés!
Gerhardt Ferenc szerint a készpénzkímélő megoldásokat alkalmazók terheinek csökkenése segíti e megoldások elterjedését, ezért a jegybankban ezen dolgoznak, erre állandóan figyelnek a különböző szabályok, rendszerek létrehozásakor, támogatásakor. A GIRO Zrt. fejlesztése is a pénzforgalom költségeinek mérséklését célozza.
A londoni elemzők is igencsak meglepődtek azon, hogy a magyar jegybank a vártnál nagyobb, 20 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre. Többen is úgy értékelik a lépést, hogy a Monetáris Tanács zárásként még "durrantott" egy nagyot. Ezek fényében szerintük már nem váratlan, hogy a Matolcsy György vezette tanács bejelentette a kamatcsökkentési ciklus végét. Abban is egyetértenek, hogy 2015 végéig nem maradhat ezen az alacsony szinten az alapkamat, jövő év második felében emelésre kényszerülhet a jegybank.
Minden elemző meglepődött azon, hogy a Magyar Nemzeti Bank 20 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre. Matolcsy György jegybankelnök sajtótájékoztatóján az is eldőlt, hogy vége a kamatcsökkentési ciklusnak. Az elemzők azonban megkérdőjelezik a jegybank azon tervét, miszerint 2015 végéig a jelenlegi 2,1%-on maradna az alapkamat.
Az elmúlt 2 évi folyamatos kamatcsökkentési ciklussal az alapkamat elért arra a szintre, ami mind az inflációs célkövetés logikája, mind a reálgazdasági élénkítés szempontjából megfelelő - ezzel indokolta azt az MNB, hogy a mai, vártnál nagyobb (20 bázispontos) kamatvágást követően befejezte a vágási ciklust. Matolcsy György MNB-elnök jelzése szerint tartósan alacsony kamatlábra rendezkedtek be, ami szavai szerint azt jelenti, hogy legalább 2015 végéig szeretnék a most beállított 2,1%-os szinten tartani az alapkamatot. Persze nem zárkóznak el attól, hogy a közép távú inflációs célt elsődlegesen szem előtt tartva változtassanak a kamaton. Megjegyzése szerint a monetáris tanács ma sem volt egységes a kamatdöntésnél. A testület abban érdekelt, hogy a 4% feletti GDP-növekedést és a 4% alatti munkanélküliségi rátát célzó kormányzati gazdaságpolitikát támogassa. Matolcsy külön méltatta annak a 4 monetáris tanácstagnak a szerepét a sikeres kamatcsökkentési sorozatban, akik 2012 augusztusában, leszavazva az MNB akkori vezetését, bátor módon nekiálltak vagdosni a kamatot.
Fontosabb részletek
A jegybank a vártnál nagyobb mértékben, 20 bázisponttal vágta az irányadó rátát
Ezzel viszont egyben véget is vetett a kamatvágási ciklusának
Az iránymutatásukból kiderült, hogy a laza monetáris kondíciókat a jegybank rendkívül hosszan, 2015 végéig fent kívánja tartani
Az inflációs cél középtávú elérést a jegybank ezen monetáris kondíciók mellett biztosítottnak látja
A forint a 20 bázispontos kamatvágást követően hirtelen gyengülni kezdett, majd meredek fordulatot véve 308-ig erősödött az euróval szemben.
A Monetáris Tanács úgy látja, hogy az alapkamat elért arra a szintre, ami már garantálja az inflációs céljuk középtávú elérését. Amennyiben a makrogazdasági kilátások engedik, akkor a jegybank hosszan fenn kívánja tartani a laza monetáris kondíciókat. Az alábbiakban a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának indoklását közöljük.
A Netrisk (Biztosítási Alkusz Zrt. ) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kampánya során, ezért a hivatal 50 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a vállalkozást - tudatta a GVH közleményben.
Ma délután 3 órakor Matolcsy György MNB-elnök, Balog Ádám alelnökkel és Bártfai-Mager Andrea külső taggal rendkívüli sajtótájékoztatót tart "Iránymutatás az MNB kamatdöntéseihez" címmel. A Portfolio a helyszínről tudósít.
A történelmi mélységbe süllyedt hazai infláció és a rendkívül kedvező magyar pénz- és tőkepiaci környezet mellett, de fokozott geopolitikai kockázatok kíséretében ma nem 10, hanem 20 bázisponttal 2,1%-ra vágta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A piaci várakozásoknál nagyobb vágással sorozatban már a 24. egymást követő hónapban mérséklődött az alapkamat. A vártnál nagyobb kamatvágás fényében az már nem váratlan, hogy a jegybank sajtótájékoztatót tart Matolcsy György vezetésével, a jövőbeni kamatdöntések szempontjából az esemény rendkívüli jelentőséggel bír.
Itthon a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntése lesz a hét eseménye, ami kapcsán a befektetők újabb 10 bázispontos kamatvágásra számítanak. Külföldön pedig csak a hét második fele lesz érdekes, amikor is megérkeznek a legfrissebb eurózónás konjunktúramutatók és a második negyedéves brit GDP.
Az MNB holnap, azaz kedden még biztosan vág 10 bázispontot az alapkamaton 2,2 százalékra, de utána már csak legfeljebb néhány hasonló lépés következhet az előttünk álló hónapokban mind külső, mind hazai okok miatt - ez a kép rajzolódik ki a Portfolio friss elemzői konszenzusából. A szakértők szerint az "idő előtti" amerikai kamatemelés, illetve a magyar infláció újbóli élénkülése jelenti a két legfőbb kockázatot arra, hogy a vágási sorozat befejezése után az MNB az ígéretének megfelelően valóban sokáig rendkívül alacsonyan tudja-e tartani az alapkamatot. Több elemző is elismerte azonban, hogy ha az eurózóna gazdasága továbbra is "bukdácsol", akkor az EKB további lazító lépései miatt az MNB kamatvágási mozgástere akár még tágulhat is.
Az idei költségvetési hiánnyal nincs gond, azonban az államadósság csökkentését komoly kockázatok övezik - ez a fő üzenete a Magyar Nemzeti Bank ezen a héten megjelent költségvetési elemzésének, mely a 2014 első féléves államháztartási teljesítményt értékeli. A jegybank szakértőinek anyaga alapján arra következtethetünk, hogy a kormány valójában az államadósság csökkentése miatt tett a héten óvintézkedést, vagyis zárolt 110 milliárd forintot.
Hamarosan akár teljes készpénzcsere indulhat el a Magyar Nemzeti Bank vezetésével, legalább is a szakmai berkekben felröppent hírt több kereskedelmi banki forrás is megerősítette a HVG-nek. A lap szerint utoljára az 1990-es években került sor hasonlóra, akkor 7 évre és közel három milliárd forintra volt ehhez szükség.
A panaszkezelésre vonatkozó jogszabályok megsértése miatt 30 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az MNB a problémás követelések behajtásával foglalkozó Dunacorp Faktorház Zrt.-re és szeptember 1-jéig kötelezte a feltárt hibák megszüntetésére. Kirívó problémát jelentett, hogy a társaság nem őrizte meg és nem archiválta a fogyasztók telefonos panaszait, csorbítva ezzel jogukat a problémák feltárására - tudatta az MNB közleményében.