Novemberben minimálisan, mindössze 84 millió euróval csökkentek Magyarország nemzetközi tartalékai, igaz a friss előzetes állomány (34,13 milliárd euró) így is kilenchavi mélypontot jelent. Fontos megjegyezni, hogy a csekély csökkenés úgy következett be, hogy egy rendkívül nagy összegű tranzakció is bonyolódott a hónap során.
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa engedélyezte, hogy a Quaestor 100%-ban megvásárolja a Credigen Bankot. Üres bankról van szó: a 2013. végi adatok szerint sem hitellel, sem betéttel nem rendelkezik a hitelintézet.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma publikált határozatában huszonötmillió forintra bírságolta a CIB Bank Zrt-t. A hitelintézetnek jegybanki kötelezés alapján legkésőbb jövő év január végéig orvosolnia kell az általa elkövetett pénzforgalmi jogszabálysértéseket - írja közleményében az MNB.
A nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre irányadó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt az MNB intézkedéseket alkalmazott a HomeSys Media Kft.-vel és a PAYWALL Media Kft.-vel szemben. A jegybank öt-ötmillió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére is kötelezte a jogsértő társaságokat - írja legfrissebb közleményében az MNB.
Az MNB mától 30 682 000 forintra növelte a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt.-nél az egy ügyfél által felvehető betétek és más visszafizetendő források összegét, hogy az összhangban legyen a hazai és az uniós betétbiztosítási összeghatárral. A jegybank a lehető legrövidebb időn belül le kívánja zárni vizsgálatát a hitelintézetnél - áll az MNB mai közleményében.
Átütötte a tavaly megállapított első, 500 milliárd forintos küszöbértéket a Növekedési Hitelprogram novemberben, e hónapban ugyanis 57 milliárd forintnyi friss szerződést kötöttek a kis- és középvállalkozások - derül ki a jegybank friss adataiból.
A tőketartozás 16%-kal, a törlesztőrészlet pedig 28-29%-kal csökkenhet egy átlagos devizaalapú jelzáloghitel esetében jövőre. A csökkentett törlesztőrészletet a múlt héten elfogadott forintosítási törvény alapján először májusban "élvezhetik" az ügyfelek. Az egyes devizahitelesek között óriási eltérések lehetnek, rendkívül érdekesek tehát a jegybanki adatok abból a szempontból, miként oszlik el a devizahitelesek sokasága a tartozáscsökkenés mértéke és a forintosítás utáni kamatszint alapján. Az alábbiakban egyúttal összefoglaljuk az elszámolások és a forintosítás legfontosabb tudnivalóit is.
A jelenlegi inflációs dinamika alapján lehet, hogy csak két év múlva kezdi emelni alapkamatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - jósolták hétfői előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.
Magyarország a hosszú távon is fenntartható lehetőségeihez képest a 2002-2007 közötti időszakban átlagosan évi 0,4-0,5 százalékkal gyorsabban növekedett az eladósodáshoz köthető többletkereslet miatt. A megbomlott pénzügyi egyensúly helyreállítására tett erőfeszítések és egyéb tényezők következményeként viszont a 2009-2013 közötti periódusban a gazdaság kínálati lehetőségeihez képest évente 1,2-1,5 százalékkal alacsonyabb növekedést figyelhettünk meg - mutat rá a fenntartható gazdasági növekedés témakörében fájdalmas igazságra Várpalotai Viktor. A Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője tehát azt hangsúlyozza, hogy Magyarországtól a válság előtti évek eladósodása nagy árat követelt, hiszen a válság előtti egy egységnyi többletjövedelemért a válságot követően közel két egységnyi jövedelemről kellett lemondanunk. Ez tavaly konkrétan azt jelentette, hogy ha szükségtelen lett volna az elmúlt években megfigyelhető kényszerű adósságleépítés, akkor Magyarország GDP-je 2013-ban a megfigyelthez képest több mint 800 milliárd forinttal magasabb lehetett volna. Az alábbiakban Várpalotai Viktor írását közöljük.
A két évvel ezelőtti 10,4%-ról 6,1%-ra csökkent mára a frissen felvett lakáshitelek átlagos kamatszintje Magyarországon. Kiszámoltuk, ez mennyivel alacsonyabb törlesztőrészletet jelent: az eredmény nagyon barátságos.
Bár a bankok már elszámolták várható devizahiteles veszteségeik nagy részét, egyelőre ez meg se kottyant a lakossági hitelezésnek. A lakáshitelek kihelyezése egy év alatt 48%-kal emelkedett idén októberre, a személyi kölcsönöké pedig 44%-kal. A vállalati hitelezésben az MNB következetesen fordulatról beszél, az adatok alapján azonban ez nem ilyen egyértelmű. A betétállományok szépen duzzadtak októberben - a háttérben ismét a területalapú támogatások állhatnak. A banki kamatok többsége a rendszerváltás óta nem látott mélypontra esett mára.
A devizahiteles csomag súlyos pénzügyi hatásai ellenére csak a bankok kis százaléka tervezi, hogy szigorít a vállalati, illetve a lakáshitelek feltételein - derül ki a jegybank friss hitelezési felméréséből, ami a Hitelezési folyamatok című kiadványban jelent meg.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) elfogadta az elszámolási törvény alapján megalkotandó összes jegybanki rendeletet. Az MNB négy rendeletben rögzíti a részletszabályokat, melyek az elszámolás módszertanát, a pénzügyi teljesítés határidejét, valamint a fogyasztók tájékoztatásának előírásait tartalmazzák. A tanács az első rendelet után a másik három kiegészítő rendeletet is elfogadta, így a fogyasztókkal való elszámolás jogszabályi háttere teljessé vált - olvasható az MNB közleményében.
"Egyelőre jól megválasztott pillanatnak és technikának tűnik, ahogy most lépik meg a forintosítást, valamint az is, hogy a devizatartalék csökkentése össze van kapcsolva a rövid adósság csökkentésével." - nyilatkozta Király Júlia a napi.hu-nak. A fair bankolásról szóló törvénnyel és az MNB hitelfék-szabályozásával korábbi jegybanki javaslatokat sikerült keresztülvinni. Más ügyekben viszont jellemzően negatív véleményt fogalmazott meg az interjúban a jelenlegi gazdaságpolitikáról az MNB korábbi alelnöke.
Egymás után kap pénzbírságokat a nehéz pénzügyi helyzetbe jutott BTel, az MNB és a BÉT arra akarja rákényszeríteni a céget, hogy kommunikáljon a piaci szereplőkkel. Ennek a gyümölcse, hogy a vállalat most ismét közzétett egy közleményt, amelyből kiderül, hogy valóban felszámolási eljárást kezdeményeztek a céggel szemben, és hogy a Magyar Telekommal szemben 944 millió forint a fennálló tartozása.
Immáron több mint 6 év telt el 2008. szeptembere óta, amikor is az amerikai jelzálogpiacról induló krízis globális válsággá szélesedett. A válság kitörését követően a válságkezelést támogató eszközök kialakítása mellett, a gazdasági szakemberek körében élénk vita zajlott a válságot követő kilábalási periódus várható alakjáról. A különböző szcenáriók alapján V, W, U, L alakú pályák egyaránt elképzelhetőek voltak. Az eltérő növekedési várakozások ellenére azonban abban konszenzus mutatkozott, hogy a helyreállítási periódusban a válsághoz vezető, a globális gazdaság sérülékenységét meghatározó folyamatokban korrekció szükséges. Makrogazdasági szempontból a túlzott mértékű eladósodás csökkentése és a globális egyensúlytalanságok kiigazítása kapott kiemelt figyelmet. Az ún. "deleveraging" kifejezés szinte minden nyelvben általánosan használt és azonos jelentéssel bíró fogalommá vált. De vajon hol áll a világ a globális válságot meghatározó folyamatok kezelésében? Megszűntek a korábban a világot válságba sodró jelenségek, vagy változatlanul akut kockázatot jelentenek? Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzésekért és előrejelzésekért felelős igazgatója alábbi írásában a jegybank 2014. évi Növekedési Jelentésének megállapításait felhasználva ezekre kíván röviden választ adni.
Meglepő, de nem az év eleje óta adókedvezményt élvező nyugdíjbiztosítások hajtják igazán a magyar biztosítási piac motorját. A legnagyobb növekedést a halálesetre szóló életbiztosítások hozták - mutatják a statisztikák. Ami pedig az egyes biztosítókat illeti, a 17 milliárdos harmadik negyedéves díjbevétel-növekedés mögött 70%-ban a kiemelkedő negyedévet záró Posta Biztosító egyszeri díjas életbiztosítási állnak, a piac egésze tehát nem táltosodott meg az egyébként örvendetes, 9,3%-os díjbevétel-növekedés ellenére.
A várakozásoknak megfelelően 2,1%-os szinten tartotta az irányadó rátáját mai ülésén a jegybank. Bár a piacon továbbra is jelen van az a kisebbségi vélemény, hogy kamatot csökkent a jegybank, ám a monetáris tanács láthatóan most is tartotta magát ahhoz az álláspontjához, hogy a jelenlegi kamatot kívánja tartósan fenntartani.
A mai kamatdöntéshez fűzött indoklás lényege: a deflációs veszély továbbra sem aggasztja a jegybankot, ezért továbbra sincs napirenden a további kamatcsökkentés. Helyette a tartósan alacsony (jelenlegi szinten álló) kamatszintet ígéri a jegybank.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
