Van még tér a további kamatcsökkentésre itthon és a görögök esetleges kilépése az eurózónából csak mérsékelten hat majd hazánkra - mondta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Reutersnek adott interjújában.
A rekordnak számító tavalyi 506 milliárd forintos veszteség után ismét nyereséges lett a magyar hitelintézeti szektor. Az MNB imént közzétett adatai szerint az első negyedévben 62,8 milliárd forintos adózott eredményt értek el a hitelintézetek. A 156 hitelintézetből 108 volt nyereséges.
Matolcsy György jegybankelnök is felszólalt Orbán Viktor mai évértékelője előtt. Az elmúlt évek folyamatos dicséretén kívül elmondta: mostantól a jegybank stabilizátor szerepet akar majd betölteni. Nem először hallunk ilyen üzentet a jegybank részéről, de a pontos értelmezése egyelőre nem világos.
2 millió darabnál is több lakossági hitelszerződés számít nem teljesítőnek - sokkolja a közvéleményt ma közzétett Pénzügyi Stabilitási Jelentésében az MNB. A jegybank ír példa alapján javítana a Nemzeti Eszközkezelő és a magáncsőd által csak kis részben orvosolt helyzeten, de tovább szigorítana a bankok működését érintő szabályozáson is. Szigorítani fogják a banki mérlegek lejárati szerkezetét szabályozó mutatót (DMM), új devizaegyensúlyi mutatót (DEM) vezetnek be, és a Portfolio februári értesülésének megfelelően készül az új jelzáloglevél-finanszírozási szabályozás (JMM-mutató) is.
Nem kizárt, hogy sokaknak hamarosan arra kell rádöbbennie, hogy a Magyar Nemzeti Bank sokkal bátrabb, mint eddig gondolták. Könnyű elfelejteni, hogy mennyire bizonytalan dolog az alapkamatunk előrejelzése, márpedig az előző ciklussal kapcsolatos óriási bizonytalanságból tanulhattunk volna. Nos, ma az elemzői konszenzus szerint 1,5 százaléknál van a jegybanki kamat alja - vagyis már pusztán 15 bázispontnyi vágásra. Mi erre mégsem vennénk mérget, hiszen éppen az látszik, hogy a Fed kamatemelése (jóval) későbbre marad, az EKB kitart a vásárlásaival jövő szeptemberig, a hazai infláció pedig az élénkülése ellenére is tartósan alacsonyan marad. Ráadásul mindeközben a piac rendkívül elfogadó a kamatvágásokkal szemben, a forint esetleges gyengülése pedig nem jelent problémát (sőt!). A jegybank próbált a maga módján üzenni erről, de úgy tűnik, sokan nem vették a lapot. Az alábbi írással ezt a kényes előrejelzési kérdést próbáljuk körbejárni.
Hiába szűnt meg év elején a kényszerértékesítési kvóta, a bankok továbbra sem nagyon élnek azzal a jogukkal, hogy értékesítsék bedőlt jelzáloghitellel rendelkező adósaik ingatlanát. Mindössze 41 ingatlan volt, amelyet kényszerértékesítettek az első negyedévben, miközben a Nemzeti Eszközkezelő 1563 lakást vett át - mutatják az MNB friss adatai.
Helyt adott a Fővárosi Törvényszék a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közérdekű keresetének, így a Magyar Cetelem Bank Zrt. 2010. november 26-át követően közzétett általános szerződési feltételei (ászf) vagy a korábban közzétett ászf-ek ezt követő módosításai tisztességtelenek, ezért érvénytelenek. Mint ismeretes, a 2010 utáni hitelek esetében nem feltételezik automatikusan a tisztességtelenséget, eaz MNB-nek kell azt bíróságon bizonyítania. Tudomásunk szerint ez az első ítélet, amely megszületett az ügyben.
Idén elmarad a csúcsdöntés az EU-pénzek GDP-arányos lehívásában, jövőre pedig jóval kevesebb uniós támogatást tud majd lehívni az ország, mint azt a Nemzetgazdasági Minisztérium kalkulálta - többek között ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank által ma közzétett 2016-os költségvetési jelentésből. Ez nyilván az előrejelzésben használt feltételezésekbeli különbségből adódik, de jól rámutat arra a kockázatra, hogy 2016-ban akár nagyobb mértékben is lelassulhat a magyar gazdaság növekedési üteme, mint eddig gondoltuk. Érdekes, de egyúttal megnyugtató mindezek mellett az, hogy az MNB és az NGM idei és 2016-os GDP-növekedési előrejelzései megegyeznek, ami nyilván abból eredhet, hogy a növekedési tényezőket eltérően látja a két intézmény.
Miközben a kormány most is azon dolgozik, hogy a kórházak hatalmasra duzzadt adósságát rendezze és új struktúra mentén szervezze meg az ellátórendszert, szakértők figyelmeztetnek: 2016-ban kiújulhatnak a finanszírozási problémák és ez a költségvetésre is hatással lehet. Ezúttal az MNB közgazdászai mutattak rá a helyzet komolyságára.
Öt éve nem látott, 16 milliárd forintos nyereséget és csaknem szintén öt éve nem látott, 25 milliárdos életbiztosítási (nettó) pénzbeáramlást ért el az első negyedévben a magyar biztosítási szektor. Megállt az életbiztosítási szerződések számának meredek esése, és ahogy egy hete írtunk róla, a díjbevételek sem alakultak rosszul.
A GDP-arányos állami bérkiadások 2013 és 2016 között végig 10 százalék körül alakulhatnak, amennyiben a közfoglalkoztatás bérköltségét figyelmen kívül hagyjuk - áll az MNB friss Költségvetési Jelentésében. Ehhez képest a közfoglalkoztatási kiadások 2012 óta folyamatosan nőnek, így ezzel együtt a közmunkások bérköltsége is. Csak összehasonlításképp: az egészségügyben dolgozók béremelésére 16 milliárd forint jut jövőre, míg a közmunkaprogramok bérköltsége a jegybank becslései szerint 60 milliárd forinttal nőhet az idei összeghez képest.
A szabad tartalékok eltörlésével 2,2% lehet jövőre a költségvetés hiánya szemben a kormány által kitűzött 2%-os hiánycéllal - állapították meg a Magyar Nemzeti Bank elemzői a 2016-os költségvetési törvényjavaslatról szóló elemzésükben. A csökkenő államadósság viszont még így is könnyedén összejöhet. A jegybankban úgy vélik, hogy a jövőre tervezett makrogazdasági pálya megalapozott, az infláció megítélésében azonban van eltérés.
Tavaly októberben és novemberben mintegy 9 milliárd eurót adott az MNB a bankoknak az elszámolások és a forintosítás forintgyengítő hatásainak kivédése érdekében. Mivel a forintért cserébe kapott devizát akkor visszahelyezték a bankok a jegybankhoz, az MNB devizatartalékát jórészt csak olyan ütemben csökkenti a devizahitelek kivezetése, amilyen ütemben külső forrásaikat lezárják a bankok. Az MNB friss közleménye a devizatartalék biztonságos szintjére hivatkozva most teljes egészében lehetőséget ad a bankoknak arra, hogy az eddig tervezettnél gyorsabban építsék le külső forrásaikat.
A magyarországi inflációs és forintárfolyam-pálya iránya alapján valószínűsíthető, hogy közeledik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris enyhítési ciklusának vége - jósolták az MNB kedden végrehajtott újabb 0,15 százalékpontos kamatcsökkentése után londoni pénzügyi elemzők.