Engedélyezte a Corvinus Zrt. 100 százalékos tulajdonszerzését a Budapest Bank Zrt.-ben az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa. A döntés egyúttal a bank által birtokolt pénzügyi intézményekben és alapkezelőben történő tulajdonszerzést is jelent - közölte az MNB.
Múlt héten robbant a hír, miszerint a régóta, Pákh Imre és az MNB között húzódó vitára a kormány meglehetősen váratlan lépéssel válaszolt: védési eljárást indítottak Munkácsy Golgotájára, amely megakadályozza a tulajdonost abban, hogy kivigye a festményt az országból. Az Origónak adott interjújában Pákh azt is elárulta: három ügyben is "figyelmeztetést" kapott, ebből kettőt már beváltottak. Csak az országból való kitiltás maradt.
Azt hinné az ember, hogy egy kis utánajárás és erőfeszítés után fény derül arra, hol tartanak most a brókerbotrányok miatti kártalanítási folyamatok, mekkora a kárigény, hányan vannak a károsultak és ami a legfontosabb, mikor kapják meg a pénzüket az érintettek. Tévedtünk. Azt viszont megtudtuk, eddig hány igénybejelentés érkezett be a Bevához és miből lesz majd a pénz a Quaestor-kötvényesek kártalanítására, de, hogy pontosan mennyit kell fizetnie a Bevának, még mindig rejtély. Érdekes fejlemény ugyanakkor, hogy a rendőrség tájékoztatása szerint bizony a Hungáriánál is elrendelték a vagyonzárat, de, hogy mikor és az miért nem szerepel a cégkivonatban, már egy másik csavar a történetben.
A Pesti Hitel Zrt. húsz munkanapon belül ismételten köteles kiküldeni ügyfeleinek a banki elszámolással és forintosítással kapcsolatos dokumentumokat - tette közzé végzésében az MNB. A jegybank vizsgálata szerint a pénzügyi vállalkozás korábban jogsértően számolt el mintegy másfélezer fogyasztójával.
Mégis ki az, aki az elmúlt öt évben tizenháromszorosára növelte a magyar állampapír-állományát? Segítünk: nem a külföldiek és nem is a magyar lakosság. Ennél egy sokkal érdekesebb - korábban teljesen elhanyagolható - tulajdonosi szektorral állunk szemben. Persze gyanús, hogy ez a bizonyos valaki sem a sufniban talált sok milliárd forintot, amivel az államot finanszírozhatja, hanem volt "némi" hátszél.
Az MNB ma publikált határozatában 48,8 millió forint ismételt bírsággal sújtotta a Banif Plus Bankot az elszámolási határidőre vonatkozó törvényi előírás megsértése miatt. A bank a korábbi jegybanki kötelezés ellenére sem küldött ki május végéig több tízezer elszámolási értesítőt. A pénzügyi intézményeknek a deviza alapú kölcsönöknél az elszámolást április végéig kellett postára adniuk a fogyasztók részére - írja az MNB legfrissebb közleményében.
A Buda-Cash-ügyben korábban előállított tíz ember között nem szerepel gyanúsítottként a cég alapítója, Pintér Zoltán - tudta meg az mno.hu. Ráadásul csökkent a gyanúsítottak száma is, mivel a hírek szerint Pál Gyulával, a Buda-Cash igazgatósági tagjával szemben megszűnt az eljárás.
Folytatódik Munkácsy Mihály Golgota című műve körüli huzavona. Csütörtökön Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Pákh Imre is megszólalt az ügyben.
Soha nem látott rekord mélységben járnak itthon a rövid hozamok, de szerintünk ennél még izgalmasabb jelenségnek lehetünk hamarosan a szemtanúi. Az látszik, hogy a Magyar Nemzeti Bank a várakozásokon simán túltehet a kamatvágásaival, miközben az önfinanszírozási programja keretében óriási mennyiségű likviditást terel át az állampapírpiacra. Mivel az adósságkezelőnk idén nem igazította ehhez a finanszírozási tervét, ezért arra számíthatnánk, hogy jelentős hozamsüllyedés jön. Csakhogy eközben az eurózónás hozamkörnyezet vad hullámok közepette emelkedik, míg az amerikai Fed az egyre egészségesebb munkapiacát látva, szeptemberben kamatot emelhet. Ezek fényében szerintünk az elkövetkező hónapok óriási izgalmakat tartogatnak a magyar állampapírpiacon.
Nyár végére eladhatják az MKB rossz portfólióelemeit, a bankvezéri tisztségre pedig most Balog Ádám MNB-alelnöknek van a legnagyobb esélye - értesült a Figyelő.
A biztonságos befektetésekhez kanyarodott vissza a lakosság: áprilisban ugyanis közel nettó 83 milliárd forintnyi megtakarítást helyeztek el a magyarok betétekben. Ehhez képest még az állampapírok is eltörpültek a 42 milliárdos tőkebevonásukkal, ami nem volt elég ahhoz, hogy pozitív tartományba tornázza fel az értékpapírok havi tranzakciós adatait. 2012 elején fordult elő utoljára, hogy a lakosság több pénzt vett ki az értékpapírokból, mint amennyit befektetett. Jó pár érdekesség derült ki az MNB áprilisi értékpapír-statisztikáiból.
Az MNB felhívja a fogyasztók figyelmét az interneten szerveződő, fizetésre használható virtuális eszközök népszerűségét kihasználó piramisjátékok térnyerésére. Az ezen eszközökkel való kereskedést, illetve a szervező intézményeket a jegybank nem felügyeli, a szervező fizetésképtelensége esetén a hazai garanciaalapok kártalanítása nem terjed ki azokra - áll az MNB legfrissebb közleményében.
A májusi inflációs adat ismét a pozitív tartományba került, így egyértelműen megcáfolta az elmúlt időszakban már a defláció kialakulásának esélyét is latolgató vélekedéseket. Az adat ugyanakkor magasabb volt az előzetes várakozásoknál, az MNB márciusi előrejelzéséhez képest pedig elsősorban az üzemanyagárak rövidtávú alakulása jelentett eltérést. Ezzel együtt a középtávú inflációs kilátásokat nem változtatta meg sem a legutóbbi inflációs adat, sem az utóbbi hónapokban megjelent egyéb makrogazdasági indikátorok. Ezért a májusi inflációs adat nem indokolja a márciusban újraindított kamatcsökkentési ciklus újraértékelését.
A Portfolio februári értesülésének és a jegybank eddigi jelzéseinek megfelelően kötelező jelzáloglevél-finanszírozást írna elő az MNB a bankoknak a jelzáloghitelek mögé. A 2016. október 1-jétől élő Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutató (JMM) első értéke 15% lesz, legalább ekkora arányban kell majd jelzáloglevélből vagy hasonló értékpapírból finanszíroznia minden banknak a jelzáloghitel-állományát.
Úgy tűnik, dugába dől Pákh korábbi terve, miszerint június 25-én kivinné az országból a Golgotát. A Miniszterelnökség kezdeményezésére ugyanis a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája - mint elsőfokú hatóság - elindította Munkácsy Mihály Golgota című festményének védési eljárását. Ez pedig azt jelenti, hogy kiviteli tilalom van a festményen.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a vártnál magasabb, 0,5 százalékos tizenkét havi májusi magyar infláció nyomán elhárulhatnak a deflációs veszéllyel kapcsolatos piaci aggályok.
Az alábbi írás a magyar hosszú lejáratú hozamokban tapasztalt 2015. április-májusi emelkedés hátterét vizsgálja. A piaci mutatók alapján a hozamok emelkedése általános nemzetközi jelenség volt, ugyanakkor a hirtelen nagyarányú hozamemelkedés az eurózóna magországokban volt a legszembetűnőbb, mivel ebben a térségben hosszú ideje csökkenő trendet és alacsony volatilitást mutattak a hozamok. A cikk első felében az eurózóna hozamemelkedésének hátterével és potenciális okaival foglalkozunk. A cikk második felében a hazai hozamokat elemezzük, megnézzük, hogy az április-májusi időszakban valóban a nemzetközi folyamatok domináltak-e, és hogy milyen szerepe lehetett egyéb hazai eredetű okoknak a hozamaink alakulásában. Eredményeink alapján a hazai hozamemelkedés hátterében ebben az időszakban nemzetközi tényezők álltak, a szóba jövő Magyarországgal kapcsolatos országspecifikus fejlemények kisebb mértékben, inkább a hozamok csökkenésének irányába hatottak.
A jegybank közzétette a májusi inflációs alapmutatóit, eszerint az adószűrt maginfláció nem változott (1,2%), a keresletérzékeny termékek inflációja, illetve a ritkán változó termékek inflációja pedig 0,1-0,1 százalékponttal emelkedett (2,0, illetve 2,3%).
Nemzetközi gazdálkodásra 478 pont kellett a Budapesti Corvinus Egyetemen.
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
