Hétéves mélypontra kellett csökkenteni decemberben a központi kormányzat tartalékait - ez volt az ára annak, hogy sikerüljön teljesíteni a csökkenő adósságrátáról szóló alkotmányos szabályt. A 2015-ös kihívásokat jól jelzi, hogy még azokhoz a tételekhez is hozzá kellett nyúlni, amiket évek óta nem bolygatott a kormány.
Az MNB novemberi értékpapír-statisztikája alapján a bankbetétek és az értékpapírok havi tranzakciói is megugrottak októberhez képest, összesen több mint 112 milliárd forintot helyeztek el a magyar háztartások ezekben a befektetési termékekben. Az értékpapírok közül ismét az állampapírok értékesítési adatai mentették meg a hónapot az ezekbe a befektetésekbe áramló közel 55 milliárd forintnyi friss tőkével. A részvényeknél folytatódott a tőkekiáramlás, 2015-ben a gyér keresletet egyedül a jó részvénypiaci teljesítmény tudta ellensúlyozni.
Nemcsak a devizahiteles elszámolással gyűlt meg a baja, további hiányosságokat is feltárt most az MNB a Banif Plus Banknál, amelyek miatt 49 millióra büntette a felügyelet.
Decemberben 30 milliárd euró közelébe csökkentek az MNB devizatartalékai, ez hat és fél éve nem látott mélypontot jelent. Ez azonban jó hír, hiszen a jegybank célja a tartalék apasztása, a devizatartalék még így is jelentősen meghaladja a rövid lejáratú kötelezettségeinket.
A három futamidő (három, öt és tíz év)esetében összesen 10 milliárd forint értékben kötött kamatcsere-ügyleteket csütörtökön a jegybank - derül ki az MNB honlapján megjelent statisztikából. Vagyis ha erősebben akarják a kötvénypiac felé terelni a bankokat, akkor a mostaninál vonzóbb ajánlattal kell előállniuk.
2016-ban Magyarországon a hangsúly sokkal inkább az MNB politikáján lesz, mint a kormány gazdaságpolitikáján - olvasható a Nomura legfrissebb elemzésében. A cég londoni elemzője szerint az idei év fő célja a 2017-es növekedés felpörgetése lehet, ezt szolgálhatja a jegybank növekedéstámogató programja, emellett az MNB célja a mérlegének szűkítése és a bankok állampapírpiac felé terelése lehet. Ha az eddig bejelentett ösztönzők hatására sem nő majd a hitelezés, akkor pedig a kormány megint a kezébe veheti a korbácsot és növelheti a bankrendszer adóterheit.
A Növekedési Hitelprogram (NHP) most lezárult második szakaszában havonta átlagosan 53 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek a vállalkozások, ehhez képest a decemberi 242 milliárd forintos hajrá igazán kiemelkedőnek számít. 2013. október 1-je óta 1425 milliárd, a program indulása óta 2126 milliárd forintnyi forrás áramlott ki így a vállalkozásokhoz, összesen 31 ezerhez. Január 1-jével új szakaszába ért az NHP, néhány új szabállyal.
Egy friss MNB rendelet alapján márciustól a biztosítási piac szereplői számára kötelező tartalmú írásos életbiztosítási igényfelmérő segíti az ügyfeleket az elvárásaiknak leginkább megfelelő életbiztosítási szerződés megkötésében - írja sajtóközleményben a Nemzeti Bank.
Sikerült az év végére 1000 milliárd forint alá csökkenteni a jegybanki kéthetes betét állományát, vagyis teljesült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) terve, azonban a felszabaduló likviditás nagyobb része nem az állampapírpiacra, hanem az új három hónapos jegybanki eszközbe folyt be. A program így is sikeres volt, hiszen több százmilliárdnyi keresletet sikerült az állampapírok felé terelni, a következő nagy feladat pedig az lehet, hogy a három hónapos eszközből is az állampapírok felé tereljék a bankokat.
Az MNB kilenc hazai hitelintézetet azonosított rendszerszinten jelentősnek, és rájuk vonatkozóan 2017. január 1-től többlet tőkekövetelményt határozott meg.
Az MNB megtiltotta a K&H Bank számára a kisvállalati ügyfelek részére a közelmúltban bevezetett új könyvelési díjjal kapcsolatos jogsértő magatartás folytatását, s húszmillió forintos bírságot szabott ki a hitelintézetre.
Ha nem az általánosan elfogadott, egy főre jutó GDP mutatója alapján vizsgáljuk a magyar fejlettségi szintet, akkor hízelgőbb képet kapunk a gazdasági teljesítményünkről - mutat rá Növekedési jelentésében a Magyar Nemzeti Bank.
A Porsche Bankot és az Erste Bankot a fogyasztóvédelmi szabályok megsértéséért összesen 7 millió forintra bírságolta meg a felügyeleti jogkörben eljáró Magyar Nemzeti Bank (MNB), a határozatok hétfőn jelentek meg a jegybank honlapján.
Hiába emelkedett nagyot idén a magyar tőzsde, a befektetők többsége mégis inkább a brókerbotrányokra, a tőzsdei botránycégek árfolyamának zuhanására, az elmaradt tőzsdei kibocsátásokra emlékszik majd. Nem csoda, hogy sokan utolsó mentsvárként az államban bíznak, és azt mondják, hogy ha az MNB nem tud eredményeket elérni a BÉT-en, akkor az tényleg érdektelenségbe fullad.
Nemzetgazdasági érdekekre hivatkozik az MKB Bank vezérigazgatója, amikor arról kérdezzük, mi értelme volt a realizált 17 milliárd forintos bukóért beszállnia az államnak a bankba. A társaság 2015-ben nagyot vágott működési költségein, és megmutathatta, milyen, amikor egy állami bank hitelez. Az elmúlt napokban az MKB megszabadult rossz örökségének tekinthető projekthiteleitől, és a Szanálási Vagyonkezelő tulajdonába került, hogy aztán a jövő év közepéig új gazdára találjon. Volt tehát miről beszélgetnünk Balog Ádámmal.
2015 is izgalmasan telt a pénzügyi informatika területén: a világ legnagyobb bankjai sorra jelentették be, hogy a Bitcoin mögötti technológiával kísérleteznek, számos országban tervbe vették vagy már be is vezették az azonnali átutalást, a mobilfizetésben egymást érték a bejelentések, a P2P hitelezés egyre nagyobb piacot hódít el a bankoktól, a vagyonkezelésben pedig a robottanácsadós cégek brillíroznak. A terület szerintünk öt legfontosabb sztoriját szedtük össze 2015-ből.
A nap végére előkerültek az eladók.
Van, aki új világjárványtól tart.
Korábban a forint gyengült a főbb devizákkal szemben, de már pozitív tartományban mozog.
Ez nagyot szólhat - ha tényleg működik.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
