Különleges, téglalap alakú ezüst és színesfém emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank a Földtani Intézet 150 éves fennállása tiszteletére. A 10 000 illetve 2000 forint névértékű emlékpénzérmék kibocsátásának további apropóját adja, hogy a műemlékké nyilvánított Art Geo Palota építési munkálatai 120 éve fejeződtek be. Az emlékpénzeket Szunyogh László DLA szobrászművész tervezte - írja az MNB közleményében.
Ahogy az élet minden területén, úgy a pénzügyi intézmények világában is kiemelkedő jelentősége van a humán erőforrásnak, vagyis az intézményekben tevékenykedő emberek szakértelmének, személyiségének és munkához való hozzáállásának is. Egy új bank vagy befektetési vállalkozás létrejöttéhez a jogszabályok a tárgyi követelmények mellett számos személyi elvárást is megfogalmaznak, különösen a tulajdonosokkal és vezetőkkel szemben. A vezetőknek meghatározott iskolai végzettséget, szakmai tapasztalatot kell igazolni. A tulajdonosoknak pedig elsődlegesen az intézménybe forgatott pénz törvényes forrását és a gondos tulajdonosi irányítás képességét kell bizonyítaniuk. Emellett mindkét személyi körnél kiemelt elvárás az ún. jó üzleti hírnév megléte. Ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint az adott személy nem tudja bizonyítani jó üzleti hírnevét, akkor sem vezetője, sem tulajdonosa nem lehet az intézménynek.
Egy esetleg bekövetkező gazdasági világválság hatásai lényegesen kisebbek lehetnek a magyar pénzügyi szektorra, mint a 2007-2008-as globális krízisé volt - erről beszélt Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagja csütörtökön a 13. Pécsi Pénzügyi Napok csütörtöki nyitónapján.
Egy, három, hat és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az egy és három hónapos futamidőn nem kötött üzletet, a hat és tizenkét hónapos lejáraton 12,2-12,2 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 35,6 milliárd forinttal 1873,6 milliárd forintra mérséklődik.
Húsvét után ismét rövid hét kezdődik, most sem fogunk bővelkedni a makroadatokban. A fontosabb jegybanki döntések megvoltak, most egy kis kivárás jöhet. A következő napokban azért kiderül, hogyan muzsikált az amerikai gazdaság az év elején.
Előző cikkünkben (Magaslati levegőn - avagy honnan érkeztek a magyar gazdaság növekedési tartalékai) bemutattuk, hogy 2018-ban dinamikus növekedés jellemezte a magyar gazdaságot, melynek eredményeként folytatódott a 2013 óta megfigyelhető reálgazdasági konvergencia. Sorozatunk második részében a 2013 óta tartó felzárkózási időszakot történelmi kontextusba helyezzük és az elmúlt hetven év növekedési periódusaival vetjük össze. Az adatok azt mutatják, hogy aktuális növekedési időszakunk az egyetlen a második világháború óta, amire egyszerre jellemző a felzárkózás és a makropénzügyi fenntarthatóság is, vagyis az immár hetedik évébe lépő konjunktúraciklus kivételes a magyar gazdaságtörténetben. Ezt igazolja az is, hogy 2019 az első olyan év lehet a rendszerváltás óta, amikor sikerült elérnünk az 1989-es relatív fejlettségi szintünket Ausztriához viszonyítva. Előretekintve a versenyképességi reformok végrehajtása biztosíthatja a felzárkózási pálya fenntarthatóságát, valamint az osztrák fejlettségi szint 80-90 százalékának elérését.
Egységes európai intézkedés keretében az ESMA ismételten korlátozza, illetve tiltja a fogyasztóknak kiemelten kockázatos bináris opció és CFD tőkepiaci termékeket, ami hozzájárulhat azok visszaszorulásához - írja az MNB sajtóközleményben.
Újabb 22,6 milliárd forinttal 1909 milliárd forintra csökken az MNB devizaswap-állománya - közölte a jegybank hétfő délután. Most hosszú futamidőn kötöttek újabb üzleteket a bankokkal.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy, három, hat és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert (devizacsere-tendert) tartott hétfőn, amelyeken együttesen 12,2 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A jegybank által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 22,6 milliárd forinttal, 1909 milliárd forintra csökken.
Már régóta szó van arról, vajon mit fog tenni az MNB a változó kamatozású hitelek kockázatainak enyhítésére, hiszen a lakáshitelek 60%-át még ma is ezek alkotják. Ma megjelent a Magyar Nemzeti Bank ajánlása erre vonatkozóan: a jelzáloghitellel rendelkezők jelentős része évente tájékoztató levelet fog kapni bankjától a kamatperiódus-váltás lehetőségeiről.
Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke egy Facebook-poszt után a Portfolio-nak adott válaszaiban részletesebben is reagált Csányi Sándor OTP-vezér legutóbbi visszaemlékezésére a lakossági devizahitelezés kétezres évekbeli elszabadulásának felelősségéről.
Az MNB 81,6 millió forint bírsággal sújtotta a Magyar Cetelem Bankot az adósságfék-szabályok, továbbá a kapcsolódó belső szabályozási és adatszolgáltatási előírások megsértése miatt. A jegybank valamennyi intézményi vizsgálatában kiemelten kezeli és szigorúan szankcionálja a jövedelemarányos törlesztőrészlet számításával kapcsolatos szabályszegéseket.
Az új lakások áfája körül a bizonytalanság ugyan megszűnt, de a hosszú távú, megfelelő szint megtalálása még nem került le a napirendről - mondta el a Magyar Nemzetnek adott interjúban Banai Ádám, az MNB Pénzügyi Rendszer Elemzése Igazgatóság igazgatója. A szakértő a falusi CSOK esetleges árfelhajtó hatásáról is beszélt, valamint arról, hogy miért fontos, hogy a jegybank egyre nagyobb figyelmet fordítson az ingatlanpiacra.
A szokásosnál unalmasabb hétre számíthatunk a makroadatok szempontjából, amiben persze az is közrejátszik, hogy a Nagypéntek miatt csak négynapos lesz a hét. Elsősorban külföldről várhatók fontos adatok, Kína megkezdi az első negyedéves GDP-statisztikák sorát és jönnek az áprilisi konjunktúramutatók is.
A pénzforgalmi szolgáltatásokat közvetlenül terhelő díjak számottevően befolyásolják a fogyasztók fizetési szokásait. Az árazásnak ezért kiemelt szerepe van az elektronikus fizetési módok használatában, és ezáltal a drágább készpénzhasználat visszaszorításában, valamint az adóelkerüléssel és a feketegazdasággal szembeni küzdelemben. Közelmúltban publikált tanulmányunkban részletesen elemeztük a hazai és európai bankok árazási gyakorlatát, aminek keretében nem csupán a fogyasztókat terhelő költségek szintjét vizsgáltuk, hanem azt is, hogy azok milyen szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, és milyen szerkezetben kerülnek meghatározásra. Négyrészes cikksorozatunk első részében azt mutattuk be, hogy a magyar lakossági ügyfelek relatív pénzforgalmi költségei nemzetközi összehasonlításban magasak, a másodikban azt, hogy milyen kedvezőtlen árazási szerkezeti sajátosságok figyelhetők meg a hazai bankszektorban, a harmadikban pedig azt, hogy miért probléma mindez, különösen az azonnali fizetés idei bevezetése fényében. Utolsó cikkünkben az általunk javasolt megoldást vázoljuk fel.
Az OTP Bank lapunkkal közölte: a Bankszövetség azt javasolja az MNB-nek, az azonnali fizetési rendszer a kitűzött július elsejei induláskor csak pilot-üzemmódban induljon el, és maradjon is így mindaddig, míg "minden egyes rendszertag megbizonyosodik a saját rendszere biztonságos működését illetően". A Giro készen áll az indulásra, az MNB rövid válaszában annyit közölt, figyelik a piacot, a határidőt rendelet rögzíti, Matolcsy György jegybankelnök is ezt mondta el egy képviselői kérdésre. A többi nagybankot is megkérdeztük, hogy állnak a felkészüléssel, egyelőre nem tűnik drámainak a helyzet.
Ha a bankok nem készülnek fel időre, akkor az MNB meg fogja hozni a szükséges döntéseket az azonnali átutalás elindításával kapcsolatban - válaszolta Matolcsy György jegybankelnök a parlament honlapján egy írásbeli kérdésre. Az utóbbi hetekben a sajtóban egyre több hír jelent meg arról, hogy néhány bank nem fogja tudni bevezetni az új rendszer a júliusi indulásra.
Az MNB nem tűnik túl elkötelezettnek a kamatok emelése felé. Az infláció és az alapfolyamatokat megragadó inflációs indexek azonban elkezdtek kifejezetten gyorsan emelkedni. Feltámad a Phillips-görbe és kialakul az ár-bér spirál vagy akkorát reccsen Európa, hogy bőven elég lesz a "wait and see" üzemmód?
A globális bankszektor egésze nem nyerte vissza a befektetők bizalmát, de Magyarország és a régiónk jól áll. Mégse kényelmesedhetnek el a magyar bankok: a hitelpenetrációnak duplázódnia, a szektornak konszolidálódnia kell, a drága termékeket el kell felejteni, radikálisan javítani kell a hatékonyságot és fokozni kell az innovációt, emellett zöld és családbarát működést kell kialakítani - határozta meg a szektor házi feladatait előadásában a Portfolio Hitelezés 2019 konferenciáján Nagy Márton, az MNB alelnöke.