A héten zajlik a szokásos Világgazdasági Fórum konferencia Davosban, ahol a világgazdaság irányítói vesznek részt az Európai Bizottság elnökétől a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójáig. Közben igazán fontos makroadatok és jegybanki döntések alig érkeznek, de a háborús hírekre és a devizapiacra érdemes lesz kiemelten figyelni.
A februári átlagkereset tényleg kiugróan magas volt. Félrevezető azonban az átlagkereset olyan interpretálása, amely azt sugallja, hogy van a társadalomnak egy olyan jelentős, „átlagos” csoportja, akinek pont ennyi lenne a keresete – hangsúlyozták a KSH szakértői a Portfolio-nak adott interjújukban, akiket a nagy vihart kavart, meglepően magas, 546 ezer forintos februári átlagbéradat kapcsán kérdeztünk. A KSH közlése szerint februárban 32%-kal nőtt az átlagkereset éves alapon. Janák Katalin, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály vezetője és Kadlecsik Roland, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály, Keresetstatisztikai osztály vezetője szerint a fegyverpénz dobta meg az átlagot ebben a hónapban. A fegyverpénz figyelembevétele nélkül 472 ezer forintra becsülhető februárban a bruttó átlagkereset, ami 13,9%-os növekedés egy év alatt. Ezen egyszeri juttatás nélkül a keresetek vásárlóerejének növekedése 5,2%-os volt a nemzetgazdaságban. Az is kiderült, hogy a legfrissebb éves adatok szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók 66%-a keres kevesebbet, mint az átlag, a medián pedig az átlagkereset körülbelül 80%-a. Az interjúból azt is megtudhatjuk, hogy miért nincsenek benne az 5 fő alatti vállalatok adatai a gyorstájékoztatóban, ugyanakkor fontos tudni, hogy a kapcsolódó adattáblákban már szerepelnek a munkáltatók teljes körére vonatkozó kereseti adatok is.
Áprilisban a vártnál magasabb, 9,5% volt az infláció, ami több mint húszéves csúcsot jelent. A még rosszabb hír, hogy elsősorban az élelmiszerek ára emelkedett jelentősen, amit mindenki a bőrén, illetve a pénztárcáján érez. Nem ritka egy hónap alatt a 10 százalékos, egy év alatt pedig a 30-50 százalékos áremelkedés sem ebben a termékcsoportban, pedig az árstopok még fékezik is a drágulást.
Minden inflációs alapmutatóban további emelkedés látszott áprilisban és a lakosság inflációs várakozásai is tovább emelkedtek – derül ki az MNB értékeléséből. Kedd reggel jelent meg a friss adat, mely a vártnál lényegesen magasabb áremelkedést mutatott.
Áprilisban 9,5%-kal emelkedtek az árak az egy évvel korábbi szinthez képest, míg a maginfláció 10,3%-ra ugrott – közölte a KSH kedd reggel. Mindkét adat több mint húszéves csúcsot jelent, ráadásul ezt szinte mindenki érzi az élelmiszerek 16 százalékos drágulásán keresztül.
Kedd reggel teszi közzé a KSH az áprilisi inflációs statisztikát, ami a szakértők egybehangzó véleménye szerint további gyorsulásról fog tanúskodni. A kérdés csak az, hogy már most átlépjük a 9%-os határt, amire több mint húsz éve nem volt példa, vagy erre még várni kell néhány hónapot. Az elemzők szerint ugyanis nem kétséges, hogy ez is el fog jönni, sőt a nagy többség úgy gondolja, hogy a kétszámjegyű inflációs rátát sem fogjuk tudni elkerülni. A következő időszak legnagyobb kérdése, hogy mi lesz az árstopokkal, ez eldöntheti azt is, hol tetőzik majd a drágulás.
Pest megye, illetve a szűkebben értelmezett budapesti agglomeráció kivételesen teljesített lakáspiaci szempontból, egyrészt hosszú évek óta először 2021-ben megelőzte Budapestet az építendő lakások számában (Pest megye 7,7 ezer, Budapest 5,5 ezer), illetve itt ment végbe az egyik legnagyobb áremelkedés. Sem a Balatonnál, sem a budai kerületeknél nem lőttek ki úgy az árak 2021 és 2020 között, mint Pest megye budapesti agglomerációjában (csak a debreceni agglomeráció tudta felvenni a versenyt). A növekedés hajtóereje - ha lakóingatlan típusonként nézzük - a családi házak voltak, úgy tűnik tehát, hogy a tavalyi év a kiköltözési hullám és az építési láz éve volt ezen a területen.
Néhány napja számoltunk be a 2021-es építési engedélyek, valamint a megépített lakások számáról megyénként. Most pedig a KSH legfrissebb, 2022 első három hónapos számait is bemutatjuk: 2022 első negyedévében 4 528 új lakás épült, 26%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8001 volt, 15%-kal több, mint 2021 azonos időszakában.
A koronavírus előtti utolsó békeévhez, vagyis 2019-hez képest továbbra is érdemi visszaesést láthatunk a hazai turizmusban, ami azt sejteti, hogy hosszú út vezet még a teljes felépülésig. Az elmúlt hetekben a szálláshelyek egyre növekvő kihasználtságáról és az utazási kedv növekedéséről szóló híreket tehát árnyalják a friss adatok, amelyek továbbra is jelentős, közel 30%-os visszaesésről tanúskodnak a Covid előtti szinthez képest. Az elmúlt évek lezárásaihoz képest viszont érdemi az élénkülés a KSH adatai szerint. Ez nem csoda: a gyakorlatilag bezárt szálláshelyekhez viszonyítva természetesen többszöröződést láthatunk.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének keddi adása. A mai műsor első részében Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét kérdeztük arról, hogy mi áll a lakáshitelpiac növekedése mögött. A KSH friss, 2021-es adatai szerint továbbra is magas, 69% a használt lakás vásárlásra felvett hitelek aránya, a felújításra, bővítésre felvett hitelek aránya pedig megduplázódott. A podcast második részében a magyar autópiacon megfigyelhető jelentős visszaeséssel foglalkoztunk, és Knezsik István, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke azt is elárulta, hogy melyek a magyarok kedvenc autómárkái.
Délután 5-kor jön a Checklist, lapunk napi podcastje amiben szó lesz a KSH 2021-es lakáshitelpiaci adatairól, a legkeresettebb hiteltípusokról és a kamatemelés várható hatásairól 2022-ben. Ezután pedig a magyar autópiacon megfigyelhető jelentős visszaeséssel foglalkozunk és kiderül az is melyik autómárkák a magyarok kedvencei.
A átadott lakásszám nagyot csökkent, de az új építkezések virágoztak tavaly, legalábbis a vidéki lakáspiac legtöbb megyéjében. Bár így is van olyan megyénk, ahol 100 darab új lakás vagy családi ház sem tudott egy év leforgása alatt felépülni, de a legtöbb helyen ezt a határt azért megugrották az építtetők. Megnéztük, hogy a magyar megyék hogyan állnak a lakásállomány megújulásával, illetve, hogy mennyien vágtak bele tavaly új építkezésbe.
Már lehetett rá számítani, hogy a 2020-as év bizonytalan gazdasági környezete és az átmenetileg megváltozott áfakörnyezet idővel az elkészült új lakások és házak számának is odavág. A konkrét számokat látva ez 2021-re, illetve egyes épülettípusok esetén majd még 2022 elejére érhet ide. A KSH teljes 2021-es adatai megmutatták, hogy tavaly közel 30%-os visszaesés volt az egész országban elkészült új lakóingatlanok számában: vagyis, még 20 ezer új otthon sem épült fel tavaly Magyarországon.
A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények megtakarítási rátája 15%-ot ért el 2021 utolsó negyedévében, amely az előző év azonos időszaki értéknél 1,1 százalékponttal alacsonyabb volt, ugyanakkor még mindig jelentősen meghaladja a koronavírus-járvány előtti számokat.
Évek óta nem láttunk olyan áremelkedést az élelmiszereknél, mint márciusban, de persze ez nem is meglepő, hiszen az infláció is majdnem tizenöt éves csúcsra ugrott. A kormány az árstopokkal próbálja felvenni a harcot, azonban az érintett hét termék kivételével jelentős volt az áremelkedés. A paradicsom és a rétesliszt ára egy év alatt több mint 40 százalékkal emelkedett, de a kenyér és a csirkecomb is harmadával drágult. Sőt, volt olyan nem szezonális termék, ami egyetlen hónap alatt drágult annyival, mint máskor egy év alatt. És ebben még csak az orosz-ukrán háború első hatásai vannak benne, a tendencia várhatóan folytatódik majd a következő napokban.
Megjelent a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének pénteki adása. A műsor első részében a magyar költségvetés előtt álló kihívásokról és kockázatokról beszéltünk Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszterrel, az OXO Holdings igazgatóságának elnökével, akivel lapunk ma közölt írásos interjút. A podcastben Oszkó Péter arról is beszélt, hogy mik lennének az első intézkedései, ha most lenne pénzügyminiszter, és azt is elmondta, hogy miért öngyilkos stratégia a jelen helyzetben szuverenitási vagy presztízskérdést csinálni az EU-s pénzek lehívási feltételeinek teljesítéséből. Az adás második részében Beke Károly, a Portfolio makrogazdasági elemzője beszélt a ma napvilágot látott, 8,5 százalékos, 15 éves inflációs rekordról, valamint arról, hogy milyen pénzromlási folyamatok várhatóak a következő időszakban.
Márciusban 8,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon – közölte a KSH péntek reggel. Ezzel 2007 nyara óta nem látott áremelkedést regisztrált a statisztikai hivatal, bár az adat kissé elmarad az előzetes várakozásoktól.
A Portfolio által megkérdezett elemzők kivétel nélkül azt gondolják, hogy tíz százalék felett lesz az infláció csúcsa 2022-ben, és az év végi előrejelzések is jelentősen emelkedtek egy hónap alatt. Vagyis egyelőre inkább csak álom az infláció kordában tartása, még arról is korai beszélni, mikor tetőzhet az áremelkedés, sok múlik azon is, meddig tartja fenn a kormány a mesterséges árbefagyasztásokat.
Az előzetes adatok szerint februárban alig több mint 6 ezer gyermek született, miközben több mint 12 ezren haltak meg a KSH adatai szerint. Ilyen alacsony születésszámot az elmúlt években egyetlen hónapban sem láttunk.
A vártnál kedvezőbben alakultak Magyarország 2021-es főbb fiskális, gazdasági mutatói: a GDP 7,1 százalékkal bővült, a GDP-arányos államadósság nagyot csökkent, így a GDP 77 százaléka alá várható és a költségvetési hiány is várhatóan kisebb lesz az előre jelzettnél, 7 százalék alatti érték lehet a végleges szám - nyilatkozta Windisch László a KSH elnökhelyettese az MTI-nek kedden. Meglehetősen szokatlan, hogy a statisztikai hivatal a hivatalos EDP-közlés előtt egyértelmű iránymutatást tesz közzé a hiány- és adósságszámok kapcsán.
Hirtelen rájöttek az Amazonnál is, hogy egy részük "elavult".
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Megszólalt Németország külügyminisztere.
Fotókon a szükségállapotot okozó tűz.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
