Gazdaság- és szociálpolitikai döntéseket, egészségügyi stratégiát, egyházpolitikát, de még vállalkozói beruházásokat is megalapoz a népszámlálás, amely Magyarország messze legnagyobb statisztikai felmérése. Az adatgyűjtés sikeréhez mindenkire szükség van – mondta el a Portfolio-nak Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke.
Augusztusban 15,6%-ra emelkedett az infláció Magyarországon, ez majdnem negyedszázada, 1998 májusa óta a legmagasabb érték – derül ki a KSH csütörtök reggeli beszámolójából. Ráadásul biztosra vehető a további emelkedés, hiszen a rezsiemelés hatásait már tartalmazó harmonizált fogyasztóiár-index már 18,6 százalékon áll, elemzők szerint néhány hónapon belül jöhet a 20 százalék körüli áremelkedés.
Várhatóan augusztusban is tovább emelkedett az infláció, az év végére pedig akár a 20 százalékot is elérheti a drágulás üteme, amire 1996 óta nem volt példa – vélekednek a Portfolio által megkérdezett elemzők. A szakértők többsége szerint továbbra is az árstopok fenntartásától függ, mikor tetőzik az infláció, de az igazi kérdés már inkább az, mennyivel emelkedik 20 százalék fölé a ráta.
Júliusban a kereskedelmi szálláshelyeken 1,3 millió vendég 3,8 millió vendégéjszakát töltött el, a vendégek száma 17, a vendégéjszakáké 15%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, írja a KSH. A belföldi vendégek száma csökkent, a külföldieké növekedett.
Tovább erősödött az ipari termelői árak emelkedése júliusban, egy év alatt már közel 40 százalékos volt a költségek emelkedése, de egy hónap alatt is 5,7 százalékos drágulás volt tapasztalható – közölte a KSH szerda reggel. Ez pedig erősíti azt a képet, hogy az infláció a következő hónapokban várhatóan még tovább emelkedik majd mielőtt tetőzik.
Az idei második negyedévben nőttek a beruházások a KSH friss adatai alapján, a vállalati és a költségvetési szféra egyaránt hozzájárult a bővüléshez, a hajtóerő azonban a lakosság volt. A vállalati és a költségvetési szektor mérsékelt aktivitása már most is látszik az adatokban, a kilátásokat pedig a recessziós félelmek, a költségek elszállása, az emelkedő kamatok, illetve a költségvetési kiigazítások árnyékolják be.
Nem fogunk unatkozni a héten, hiszen jön az MNB Monetáris Tanácsának kamatdöntő ülése, illetve egy sor fontos makroadat jelenik meg. Többek között a második negyedéves GDP részletes statisztikája, melyből kiderül, mi hajtotta még a magyar gazdaságot a várható komoly fékezés előtt.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének szerdai adása. A műsor első részében a ma publikált második negyedéves hazai GDP-adatról volt szó, ami pozitív meglepetést okozott a közgazdászok várakozásaihoz képest. A gazdasági növekedéssel kapcsolatban Hornyák Józsefet, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük. Az adás második részében a hazai kiskereskedelmi láncok 2021-es jelentéseivel foglalkoztunk. A műsorból az is kiderül, hogy hogyan alakult a ranglista az Aldi, a Lidl, a Tesco és a többi kiskereskedelmi üzlet között, illetve, hogy mi vár a szektorra az év hátralévő részében. A témával kapcsolatban Fekete Beatrix, lapunk részvény rovatának elemzője volt a Checklist vendége.
A második negyedévben még erőteljes növekedés jellemezhette a magyar gazdaságot, a kilátások azonban egyre borúsabbak. A KSH szerdán teszi közzé a friss GDP-adatot, mely akár 6% feletti bővülést is mutathat, jövőre viszont erőteljesen fékezhet a gazdaság, sőt akár már 2022 második felében recesszió küszöbére sodródhatunk.
Lényegében minden fontos mutató kedvezőtlenül alakult a júniusi magyar építőipari statisztikában, hiszen éves alapon kiigazítva 5,2%-os volt az esés, ami éves alapon 8,2%-os esést okozott, ha pedig a 2015-ös fix bázishoz viszonyítunk: ott is jelentős a legörbülés látszik. Sőt, a kilátások sem rózsásak, mert az új megrendelések beszakadtak éves alapon, így a teljes szerződésállomány is stagnál már, közben viszont az építőipari termelői árak részben az energiaárak miatt szárnyalnak.
Mivel a háztartásokat is érinti az, hogy a cégautókat július 30-tól kizárták a 480 forintos hatósági árból, hiszen magánhasználatra is vannak céges autók, ezért a KSH már az augusztusi inflációs adatba is beleszámolja ezt a hatást.
Az előzetes adatközléshez képest mintegy 230 millió euróval rontott májusi külkereskedelmi hiányadatán a KSH. Ezzel a 135 millió eurós többletből 95 millió eurós hiányra változott az egyenleg, ami sokat rontja ugyan az összképet, de így is lényegesen kisebb külsőegyensúly-romlást jelez, mint a megelőző hónapok.
Habár a második negyedéves GDP-adatra itthon még augusztus közepéig várni kell, a héten megismerhetjük a kiskereskedelem és az ipar júniusi statisztikáit, így már viszonylag megbízható becslést lehet tenni. Jegybanki döntésekben nem fogunk bővelkedni a következő napokban, az MNB immár szokásos egyhetes betéti tendere mellett csak a Bank of England lépésére figyelhetnek a befektetők.
2022 I. félévében 9133 új lakás épült, 6,8%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál, de csak Budapestet nézve a visszaesés még ennél is drámaibb: 20%-kal kevesebb elkészült új lakóingatlan volt idén az első fél évben, mint 2021 ugyanezen időszakában. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 17 715 volt, 16%-kal több, mint 2021 azonos időszakában.
Az idei második negyedévben közel 4,7 millióan dolgoztak, ami azt jelzi, hogy az orosz-ukrán háborúnak ebben az időszakban nem volt negatív hatása a magyar munkaerőpiacra. Az adatok megerősítik, hogy a munkaerőhiány fokozódik.
A következő napokban elsősorban a recessziós és inflációs félelmek uralhatják a piacokat, érkeznek a friss, második negyedéves GDP-adatok, illetve az előzetes inflációs statisztikák. Persze nem lehet megfeledkezni a hét legfontosabb eseményeiről sem, az MNB és a Fed kamatemeléséről, melyeken a jegybankok akár már reagálhatnak is a friss fejleményekre.
A múlt hét a forint hullámzásáról szólt, és ez várhatóan a napokban is folytatódik. Makroadatoknak kicsit híján leszünk, viszont az MNB várhatóan megint dönt az alapkamatról, külföldön pedig az EKB és a Fed közelgő kamatdöntései, valamit az euró-dollár paritással kapcsolatos kilátások mozgathatják a dollárt.
Júniusban tovább emelkedett az infláció Magyarországon, a 11,7%-os áremelkedésnél magasabbra legutóbb 1998 októberében volt példa. Továbbra is az élelmiszerek mutatják a legnagyobb drágulást, de lassan csatlakoznak hozzájuk a tartós fogyasztási cikkek is a gyenge forint miatt. A legnagyobb áremelkedéseket összesítő toplistán továbbra is szinte kizárólag élelmiszerek szerepelnek, csak elvétve tud befurakodni egy-egy más termék vagy szolgáltatás.
Júniusban 11,7%-ra emelkedett az éves inflációs Magyarországon, a maginfláció pedig egészen 13,8%-ig szárnyalt – közölte a KSH péntek reggel. Délelőttre a jegybank is publikálta szokásos alapmutatóit, melyek szintén minden téren további emelkedést mutatnak.
A májusi 10,7%-ról júniusban 11,7%-ra emelkedett az infláció Magyarországon, ennél nagyobb áremelkedési ütemet 1998 októbere óta nem láttunk – derül ki a KSH péntek reggeli tájékoztatójából. Továbbra is elsősorban az élelmiszerek áremelkedése húzza a drágulást, de már látszik a gyenge forint hatása is a tartós fogyasztási cikkek árában.
Hirtelen rájöttek az Amazonnál is, hogy egy részük "elavult".
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Megszólalt Németország külügyminisztere.
Fotókon a szükségállapotot okozó tűz.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
