Folytatódik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) közös kísérleti statisztikáinak sorozata. Az építőiparról szóló elemzés újszerű szemlélettel, a KSH és az Eurostat adatbázisaiban meglévő adatok eddig nem alkalmazott összekapcsolásával, az értéklánchosszra és a területi koncentráltságra fókuszálva mutatja be az ágazatot.
Megjelent a jogszabálytervezet a minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán. Ez rögzíti, hogy a rendszeres kereset 50%-át kell elérnie a legkisebb béreknek. Érdekesség, hogy nemcsak a minimálbérre, hanem a bérminimumra is vonatkozik a kitétel, ami azt jelzi, hogy a bérminimum kapcsán nem várható el, hogy magasabb legyen a minimálbérnél.
A gazdasági bizonytalanságok közepette is magas maradt a foglalkoztatás és alacsony a munkanélküliség Magyarországon.
Az adatjártasság ma már nemcsak az üzleti életben jelent előnyt, hanem mindenki számára fontos ahhoz, hogy el tudjon igazodni az adatvezérelt világban, és helyesen tudja értelmezni az információkat. Ennek elősegítése érdekében a Központi Statisztikai Hivatal KSH Stat Akadémia néven idén is elindította ismeretterjesztő programsorozatait, amelyek a gazdasági élet szereplői mellett a diákokat is igyekeznek megismertetni a statisztika és az adatkezelés világával.
Az egész világ egyetlen eseményre készül: a Fed kamatdöntése áll a középpontban, amely a forintot is elsodorhatja. Magyarországról viszonylag kevés adatközlésre figyelünk, de Európából és a tengerentúlról számos fontos indikátort frissítenek.
Augusztusban 3,4%-ra csökkent az infláció Magyarországon, ami jóval alacsonyabb a júliusban mért 4,1%-nál. A pénzromlás üteme nagyobb mértékben csökkent, mint ahogy az elemzők várták.
A 21. század aranya, az új évezred kőolaja, napjaink legértékesebb valutája: hangzatos, és széles körben elterjedt fogalmak, amelyek mind az adatok fontosságát, már-már létszükségét igyekeznek hangsúlyozni. A közbeszéd, ha talán túloz is, sokat mégsem téved, az adatokból olyan prognózisok, korrelációk és a gazdasági- társadalmi berendezkedést alapjaiban meghatározó információk nyerhetők ki, amelyek nélkülözhetetlenné váltak a helyes döntéshozatalhoz és hatékony gazdasági-, társadalmi működéshez. Magyarország legnagyobb adatvagyon-kezelője a Központi Statisztikai Hivatal, amely idén februártól a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség tulajdonosi jogait is gyakorolja. A két szervezet együttműködése új informatikai fejlesztésekkel, mesterséges intelligencia-alapú adatelemzési módszerekkel, és a Nemzeti Adatplatform létrehozásával a legkorszerűbb európai gyakorlatokat követi.
A júniusi 0,5%-os, biztatónak tűnő havi növekedés után júliusban stagnált az ipari termelés Magyarországon – tette közzé az előzetes adatot a KSH.
Miközben alig nő a fogyasztás, gyengélkedik az ipar, csökken az export, visszaesik a GDP, a foglalkoztatás és a munkanélküliség területén jól alakulnak a dolgok. Tartósan magas foglalkoztatás mellett az év elején látott csúcshoz képest csökken a munkanélküliségi ráta, ami szépen lassan közelít a teljes foglalkoztatást tükröző szinthez.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében a magyar gazdaság csütörtök reggel közzétett, gyászos második negyedévi beruházási adatiról volt szó. Madár Istvánt, lapunk vezető makrogazdasági elemzőjét egyebek mellet arról kérdeztük, hogy milyen hatással lehet a gazdaság ezen részének gyengélkedése a növekedési kilátásainkra. Az adás második részében a pozitív lakossági megtakarítási trendekkel kapcsolatban vendégünk volt Palkó István, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzője, aki az elmúlt évek és a teljes gazdaság tekintetében is kontextusba helyezte a friss számokat.
Folytatódott a cikk-cakk a hazai építőiparban. Júniusban éves alapon és havi szinten is visszaesett a termelés, ami azt jelzi, hogy megtört a(z egyébként is visszafogott) lendület.
Július első fele sem hozott fordulatot a születésszámban. Sőt, a visszaesés még nagyobb, mint az elmúlt hónapokban.
A vártnál nagyobb gyorsulást mutató júliusi inflációs adat kellemetlen meglepetést jelent, illetve az infláció szerkezete továbbra is aggasztó – ilyen megállapításokat fogalmaztak meg az elemzők a KSH által ma reggel közzétett júliusi inflációs adatok, illetve az MNB inflációs alapmutatóinak értékelése során. Úgy látják, hogy az MNB emiatt még inkább óvatos lehet egyelőre a kamatpolitika terén, és akár augusztusban meg is állhat a vágási sorozatban, illetve év végéig legfeljebb 1-2 vágás férhet bele jelen állás szerint. Az alábbiakban a négy elemzői kommentárt abc-sorrendben mutatjuk be.
Júliusban kilőtt az addig kötelező akciózásban részt vett termékek ára – derült ki a KSH ma reggel közzétett részletes adataiból.
Váratlanul nagyot gyorsult az infláció Magyarországon, hiszen a Portfolio elemzői konszenzusában szereplő 3,9% helyett 4,1%-ra gyorsult éves alapon a pénzromlás üteme júliusban a KSH adatai szerint, a júniusban mért 3,7%-os ráta után. A jelek szerint a kötelező akciózás megszűnése után néhány árstopos termék ára kilőtt, de az üzemanyagoknál is érdemi drágulás alakult ki, az üdülési szolgáltatásoknál pedig nagyon jelentős volt az áremelkedés, ami a szolgáltatás inflációt is jócskán felfelé húzta. Az alapfolyamatokat jobban megragadó inflációs mutatók is érzékeltetik, hogy jelentős az infláció gyorsulása: az éves maginflációs mutató 4,7%-ra, a negyedéves évesített mutató szezonálisan kiigazítva 6,9%-ra ugrott. Utóbbira május előtt egy évig nem volt példa. Kérdés, hogy ilyen folyamatok mellett egyelőre haladhat-e tovább az MNB a kamatvágások útján, és ha igen, milyen gyakorisággal.
Az előző hónapok visszaesése után júniusban nőtt az ipari termelés májushoz képest. A növekedés azonban visszafogott, miután a hazai ipar húzóágazatai szenvednek.
Hatalmas igazságtalanságok jöttek felszínre.
Friss híreink a válságról percről percre.
A házelnök szerint érvénytelenül.
Egy hónapon belül eldőlhet a magyar egyetemisták sorsa.
Megjöttek a részletes harmadik negyedéves GDP-adatok.
Érkeznek még hitelminősítői döntések.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
