• Megjelenítés

KKV

Krisán: a magyaroknak is rá kellene ugrania a Juncker-tervre

Ha ennyi régiós ország nem ugrott rá eddig a nagy lehetőségeket kínáló Juncker-tervre, akkor az rosszul volt kommunikálva, de egyúttal Magyarországon is át kell gondolni a gyér érdeklődés okait - jegyezte meg a program fejleményei kapcsán a Portfolio-nak adott kommentárjában Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint mindenképpen komolyan kellene venni itthon is az Európai Stratégiai Beruházási Alap kis- és középvállalkozásoknak szóló "lábát", mert azon keresztül olyan garanciavállalási lehetőségeket lehet igénybe venni, amelyekre itthon nagy szükség lenne a kis- és középvállalkozói szektor magasabb kockázatú projektjeinek megvalósításához.

Akár százmilliót is lehet költeni egy munkahelyi bölcsődére

Megkezdődött a "Munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatása" pályázat tervezetének társadalmi egyeztetése. A felhívásra kisgyermeket nevelő szülőket foglalkoztató cégek pályázhatnak. A vállalkozások 8 millió és 100 millió forint közötti támogatást igényelhetnek munkahelyi bölcsőde kialakítására.

Fordul a kocka: kiszorítják a hitelezésből a magyar bankokat?

Talán soha nem volt még akkora a nyomás a magyar bankokon, mint idén, hogy a kis- és középvállalkozások aktív hitelezésével támogassák a gazdasági növekedést. Csupa olyan változás zajlik, ami jövőre viszont irtózatosan megnehezíti a dolgukat. 540 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-forrást dob szét a kormány a cégek között a következő három évben, mégpedig a bankok mérlegének megkerülésével. Az MNB pedig március végével lezárja az olcsó, fix kamatozású források jó részét biztosító Növekedési Hitelprogramját. Utánajártunk, terem-e még egyáltalán babér a bankoknak a hazai cégek finanszírozásában, és mi lesz jövőre a kkv-hitelezéssel.

Eltűnt a kisebb magyar cégek árbevételének negyede

Mintegy 5 ezerrel kevesebb a kis- és középvállalkozások száma Magyarországon és 25%-kal kisebb az együttes árbevételük, illetve 20%-kal a bruttó hozzáadott értékük akkor, ha a Központi Statisztikai Hivatal által kifejlesztett új módszertan szerint vizsgáljuk az itthoni cégvilágot. Ezek a jelentős eltérések úgy álltak elő, hogy a KSH túllépett a cégek klasszikus létszám alapú besorolási kategóriáján és bizonyos pénzügyi és önállósági mérési mutatókat is beépített a módszertanába. Jó hír: ez az új módszertan sem cáfolta meg azt az örvendetes folyamatot, hogy 2013 és 2015 között jelentősen nőtt a kkv-k és a náluk foglalkoztatott emberek száma, illetve az általuk elért árbevétel.

A kisvállalkozók is készülnek az olimpiára: van esélyük?

Az elmúlt egy évben rengeteg elemzés született arról, hogy a 2024-es olimpia rendezési jogának elnyerése milyen előnyöket és milyen kockázatokat jelenthetne Budapestnek és Magyarországnak. A lehetséges gazdasági következményeket vizsgálják a legtöbben, főleg a turizmusra, az építőiparra és a kereskedelemre koncentrálva, érdemes azonban azt is megnézni, hogy a hazai gazdaságban jelentős szerepet betöltő kis- és középvállalkozásokra milyen hatással lenne egy esetleges budapesti olimpia. Milyen tevékenységgel tudnak rácsatlakozni az eseményre, milyen stratégiát érdemes választaniuk, és megérheti-e az olimpia miatt új vállalkozást indítani?

Nagy Márton: túlzottan függnek a magyar cégek az EU-pénztől

Az MNB vállalati adatbázisa szerint sok cégnek rendkívül nagy mértékű az EU-forrásoktól való függősége, ami fontos kihívás, és át kellene fordítani a figyelmüket a piaci alapú finanszírozási lehetőségek irányába - többek között ezt hangsúlyozta a Miniszterelnökség által szervezett mai EU-forrásos konferencián Nagy Márton. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a kormány valóban a ciklus első felében hívja le az EU-forrásokat, akkor annak szerteágazó hatásai vannak a gazdaságban, többek között a devizatartalékokra is, így érdemes lenne simítani a forráslehívást. A konferencia nyitóelőadását Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője tartotta, az alábbi főbb üzenetek mentén:

Adjanak már végre egy kis időt Magyarországnak!

Egyáltalán nem támogató az Európai Bizottság hozzáállása Magyarország irányába, noha érdemes lenne "engedniük, hogy a legkisebb fiú valamilyen módon végigvigye az ötleteit" - hangsúlyozta a Brüsszellel folytatott fejlesztéspolitikai viták kapcsán a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint nincs gond a vállalkozói szempontból kifejezetten előnyös magyar előleg rendszerrel, és a két éve kialakított új intézményrendszert is hagynia kellene Brüsszelnek. Bár tapasztalatuk szerint számos szakmai területen meghallgatják a kormányzati intézmények a javaslataikat, de az állami pályázatértékelői rendszert például rossz időzítésűnek tartja, ami jelentősen lassította a támogatások kifizetési tempóját is. Jövőre egyébként kifizetési dömpingre számít, ami kapacitáskorlátokat hozhat elő a gazdaságban. Továbbra is szorgalmazza, hogy a kkv-k feltőkésítése érdekében induljanak el tőkeprogramok, a rendkívül sok visszatérítendő uniós támogatás elosztásába pedig még inkább javasolja a bizonyított pénzügyi közvetítők bevonását.

MNB: túl drágák a lakáshitelek, túl sok a bedőlt hitel

Még stabilabb és még ellenállóbb a magyar bankszektor, mint az utóbbi időben volt, és a hitelezési fordulat is megtörtént; bőven maradtak azonban még teendők: a kkv-hitelezést az NHP kifutása után a garanciaintézmények megerősítésével ösztönözné az MNB, és van még mit tenni a lakossági portfóliótisztításban is, hiszen itt még mindig magas a nem teljesítő hitelek aránya. A lakossági jelzáloghitelezésben a magas felárakra hívja fel a figyelmet a jegybank, amit az elégtelen banki verseny okoz. Ma tette közzé Pénzügyi stabilitási jelentését az MNB.

Mit tudnak a leggyorsabban fejlődő hazai kkv-k?

Az ország legdinamikusabban fejlődő kis- és középvállalatait elismerést vettek át szerdán este a Gresham Palotában. Élelmiszeripari, informatikai és biotechnológiai cég is szerepel a díjazottak listáján. Az eseményen a magyar kkv-szektor fejlődésének gazdasági jelentősége mellett arról is szó volt, hogy mitől válhat egy vállalkozás sikeressé Magyarországon.

Mely cégek lesznek az idei pegazusok?

Alig több mint másfél hét múlva, november 16-án kiderül, mely cégek kaphatják meg idén a legdinamikusabban fejlődő magyarországi kis- és középvállalkozásoknak járó Pegazus Díjat. Az először 2008-ban kiosztott díjak immár számos olyan társaság vitrinjében pihennek, amelyek neve akkoriban vagy azóta befutott társaságokként a nagyközönség számára is ismerősen cseng.

Sokkal több uniós ingyenhitelt ad a kormány a magyar cégeknek

Mivel töretlen az érdeklődés a májusban meghirdetett uniós nulla százalékos hitel iránt, ezért a kormány úgy döntött, hogy 44-ről 70 milliárd forintra emeli az elérhető pályázati keretösszeget - jelentette be ma a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. A kis és közepes vállalkozásoknak szánt kamatmentes terméket országszerte 428 MFB Ponton lehet igényelni.

Mától kérhetik a Pest megyei cégek is az uniós ingyenhitelt

Mától, azaz szombattól igényelhető a Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése Pest megyében Hitelprogram, összesen százhárom MFB Ponton, országszerte. A Budapest kivételével csak Pest megyében elérhető forrás összege 3,67 milliárd forint, amelyet 0 százalékos kamattal igényelhetnek a vállalkozások - hívja fel a figyelmet az MFB arra a pályázatra, amelynek az ország többi részére érvényes változata már május végén elindult és a minapi hírek szerint már a 44 milliárd forintos keretösszeg jelentős részét lekötötték a cégek.

Emiatt sok magyar cégnek kellene aggódnia

A legkisebb cégek is rengeteg adatot tárolnak, amelyek megfelelő védelem nélkül elveszhetnek vagy rossz kezekbe kerülhetnek. Mivel a digitálisan tárolt adatok elvesztése kevésbé kézzelfogható, mint egy nyomtatott dokumentum vagy autó eltűnése, könnyebb félvállról venni az információk védelmének kérdését. Bár ebben is fejlődik a magyar kkv-szektor, még mindig az adatbiztonság a hazai kisvállalatok egyik gyenge pontja.

Öt technológia, amit minden kkv használni fog 5 év múlva

A magyar kkv-k jövője múlik azon, hogy a digitalizáció útjára lépnek, vagy a múltban ragadnak, és a külföldi cégek idővel felfalják a piacukat. Öt olyan technológiát szedtünk össze, amelyek minimális befektetéssel is sokat segíthetnek egy kkv versenyképességén.

Tényleg a digitális kőkorszakban élnek a magyar cégvezetők?

Kevés magyar kis- és középvállalat értékesíti termékét nemzetközi, vagy legalább országos szinten, aminek egyik fő oka lehet az informatikai fejlődés hiánya. Ennek ellenére az iparági szakértők pozitív trendeket látnak: már a legkisebb vállalkozások is széles körben használnak alapvető informatikai eszközöket. A termelékenységet és az ügyfélkör bővítését támogató eszközöktől és szoftverektől a legtöbben még mindig idegenkednek, de a cégvezetői generációváltástól előrelépést várnak ezen a téren.

A magyar vállalkozások felének még honlapja sincs

Milyen digitális eszközöket használnak a magyar kkv-k? - ezt vizsgálta egy hazai kutatás, amiből vegyes kép rajzolódott ki. Honlap-ellátottságban sokkolóan rosszul állnak a magyar kisvállalkozások, miközben a felhőszolgáltatások használata iránt egyre nagyobb a nyitottság, és többen még fizetni is hajlandóak érte.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility