A koronavírus-válság elleni egyik fontos kohéziós politikai intézkedés volt az ún. REACT-EU kezdeményezés, amelynek keretében 2021-2022-ben összesen 50,6 milliárd euróval „megtoldják” a tagállamok már folyamatban lévő 2014-2020-as fejlesztési programjait és most ennek keretében hagyta jóvá az Európai Bizottság a magyar GINOP nevű program kiegészítését mintegy 881 millió euró összegben.
A negyedik egymást követő hónapban döntöttek új csúcsot a lakáshitel-felvételek júniusban Magyarországon, a 136 milliárdos szerződéskötés duplája az egy évvel korábbinak. A személyi kölcsönök még nem teljesen tértek vissza járvány előtti formájukhoz, „csak” a 2018-as szintre sikerült visszakapaszkodniuk. Eközben a vállalati hitelezésben megtorpant a növekedés, és az NHP Hajrá kivezetése miatt gyengébb hónapok elé nézhetünk. A kamatkörnyezet emelkedése is kockázatot jelent a hitelpiac számára.
Azzal a múlt heti döntéssel, hogy minden beadott pályázatot befogadtak a GINOP Plusz 1.2.1-es új uniós pályázaton, lényegében összevonta a három beadási szakaszt a szaktárca és a teljes 200 milliárdos pályázati keretet elérhetővé tette, de vizsgálják további beadási kör meghirdetését ehhez a pályázathoz – jelezte az Innovációs és technológiai minisztérium a Világgazdaságnak. Ez azt jelenti, hogy valamely más GINOP-forrásból csoportosítanának majd át, hogy a hatalmas érdeklődést kiváltó pályázaton egyelőre hoppon maradt cégeknek is tudjanak pénzt osztani.
Július 1-jével indította el a KAVOSZ öt új Széchenyi Kártya GO! termékét, amit Szijjártó Péter tegnapi bejelentése szerint a legkisebb vállalkozásoknak szóló Széchenyi Mikrohitel bevezetése követ majd. A hazai bankok sorra jelentik be az új hiteltermékek bevezetését, amivel részben a Növekedési Hitelprogram kivezetése miatt keletkezett finanszírozási űrt is próbálják betölteni, legalábbis a kisebb méretű vállalkozások számára.
A rendkívül tágra nyitott pályázási feltételek miatt a Portfolio információi szerint hétfő reggel 8 óra előtt mintegy 4500 cégnek volt már feltöltve a projektje a rendszerbe a Ginop Plusz 1.2.1. kódszámú első új uniós pályázatnál, aztán valójában csak bő 4 percig volt nyitva a pályázat, nem pedig bő 14 percig és összességében 1137 cég projektjét fogadta csak be a rendszer. Sokan csak tegnap este/ma reggel szembesültek egy minisztériumi emailből azzal, hogy a sikerrel beadottnak hitt pályázatuk végül nem "ment be", mert a pályázatot már hamarabb felfüggesztették, mint ahogy erről a határozatot ki tudta adni közleményként a minisztérium.
A Portfolio-Hiventures közös konferenciáján az érdeklődő cégtulajdonosok, vállalatvezetők, pénzügyi menedzserek megismerhetik a tőkefinanszírozást és annak a régióban, valamint Magyarországon betöltött gyakorlati szerepét. Beszélgetünk arról, milyen jelentősége van a megfelelő tőkeszerkezet kialakításának abban, hogy maximáljuk a vállalat értékét. Valós hazai esettanulmányokon, közepes- és nagyvállalatokon keresztül mutatjuk be azokat a megoldásokat, amelyek túlmutatnak a rövid távú, koronavírus-válság okozta pénzügyi, finanszírozási problémák kezelésén. Célunk a közös növekedés, tartsanak velünk!
Rémálomszerűen indult a 2021-2027-es uniós ciklus, de a Ginop Plusz 1.2.1 nehézkes hétfői rajtjából is lehet okulni, ha a slágerpályázat októberi folytatásában a gyorsaság helyett a szakmai szempontok uralkodnak majd a támogatások odaítélésekor.
Mindössze 14 percük volt a vállalatoknak, hogy pályázzanak a 100 milliárd forintos keretösszegű, kkv-k számára megnyílt pályázatra, amely a járvány okozta károk enyhítésére jött létre. Vagyis, igazából ennyi idejük sem volt, mert a rendszer folyamatosan akadozott, így rengeteg vállalkozás nem tudta beadni a kérelmét. A jelenségre a Portfolio több, pályázat iránt érdeklődő, de pórul járt olvasója is felhívta a figyelmet.
A támogatott kkv-hitelek közjegyzői díjának felezéséről, a hazai vállalatok külpiaci szerepének növeléséről és az EXIM új Zöld Finanszírozási Programjáról szóló határozatok jelentek meg a Magyar Közlönyben.
Az NHP Hajrá kifutásával fokozatosan visszaáll a bankszektor a saját forrású hitelek nagy arányú kihelyezésére, hiszen bár a kamatkörnyezet is emelkedik, ennek mértéke még nem jelentős, a bankok pedig jelentős többletlikviditással rendelkeznek – mondja a Portfolio-nak adott interjújában Kementzey Ferenc, aki 10 éve vezeti a Raiffeisen Bank vállalati, pénzpiaci és befektetési banki üzletágát. Az átalakuló hitelprogramok és a szigorodó monetáris politika mellett a törlesztési moratóriumról, az ESG-ről és a home office-ról is kérdeztük a vezérigazgató-helyettest.
Ahogy korábban sem volt a Széchenyi Kártya a Növekedési Hitelprogram versenytársa vagy helyettesítője, úgy most sem fogja átvenni a teljes szerepét – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója, akit a Széchenyi Kártya GO! hitelprogramok július 1-jei indulása kapcsán kérdeztünk. A megújított hitelprogramok újdonságai mellett a koronavírus-válság tanulságairól is beszélt nekünk.
A bírálat alatt álló ügyletekkel együtt elérte 3000 milliárd forintos keretösszegét a Növekedési Hitelprogram tavaly tavasz óta futó NHP Hajrá szakasza – hangzott el az MNB mai online sajtótájékoztatóján. A program esetleges szűkített formában történő folytatásáról nem adott ma jelzést a jegybank.
A hazai kis- és középvállalkozások segítése érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakmai támogatása mellett 2021. július 1-jétől igényelhető öt új, speciálisan a vállalkozások újraindítását segítő Széchenyi Kártya Konstrukció – jelentette be a Széchenyi Kártya Programot működtető KAVOSZ Zrt.
A kezességvállalások jövőbeni lehetséges kiadásai mind a Garantiqánál, mind az állam oldalán biztosítottak – mondja a Portfolio-nak adott interjújában Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója. Úgy véli, a garanciaprogramok relatíve alacsony és időben elnyúló, tervezhető és jól porlasztható költséget jelentenek, a kkv-szektornak nyújtott támogatásnak érdemes rájuk tekinteni. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram év végéig biztosan elérhető, eközben gőzerővel digitalizál az intézmény, így a vállalkozások ma már pár kattintással, előzetesen lekérdezhetik garanciaképességüket, és úgy mehetnek a bankjukhoz hitelért, hogy a „kezükben van” a garanciaígérvényük.
A hibrid munkavégzés elterjedésével a dokumentumkezelésben is felgyorsult a digitális átalakulás. A legtöbb munkahelyen vegyesen, papíralapon és digitálisan is kezelik a különböző dokumentumokat, a vállalkozások 11,5 százalékánál azonban csak papíralapú a teljes folyamat. Egy online felméréséből kiderült, hogy a cégek többsége, azért napi szinten használja a nyomtatót.
A megfelelő, körültekintő előkészítésen és a mindenre kiterjedő tanácsadáson múlik a külföldi terjeszkedés sikere, amelyben már egyre több hazai cég gondolkodik. Ha egy vállalkozás Magyarországon már elérte a növekedési korlátait, akkor jó lépés a külföldi entitás létrehozása, esetleg meglévő cég felvásárlása. Számos olyan kérdés van azonban, amely megalapozott döntés nélkül kockázatokat hordoz magában.
Jelentős költségmegtakarítást érhet el egy beruházó az adózást és a munkabéreket tekintve azzal, hogy megfelelően választja ki a fejlesztése helyszínét - nem véletlen, hogy Budapest és az egyre inkább telítődő nyugat-magyarországi városok mellett gyakran jönnek szóba a keleti országrészek is a letelepedésnél. A Moore Hungary tanácsadó cég szakértője szerint számos szempont mérlegelésével hosszútávú előnyök érhetők el.
2021-ben 18. alkalommal rendezi meg a Budapest Design Weeket a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és a Magyar Formatervezési Tanács (MFT). A rendezvénysorozat, melynek központi témája a New Standards lesz, október 8. és 17 között hibrid formában valósul meg.
Intenzív, szárazföldi (vagyis tengervizet nem igénylő) lazactenyésztésbe kezd a Zalmon Kft. Zalaegerszegen, a következő év elején induló fejlesztésre a cég közel 3 milliárd forint uniós támogatást nyert el. Sagyibó Viktor, a Zalmon Kft. alapítója és ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak elmondta: a speciális lazacfarm nem csupán Magyarországon, de a közép európai régióiban is egyedülálló halgazdasági befektetésnek számít. A cégvezető a megtérülésért nem aggódik: az előrejelzések szerint az évtized végére a lazackereslet harmadával bővülhet.
100 lengyel és magyar céget kérdezett meg a témában a Design Terminal a Wacław Felczak Alapítvánnyal közös tanulmányában, melyből kiderült: a startupok kölcsönösen nyitottak a másik országban való terjeszkedésre. Ehhez azonban olyan kihívásokkal kell megküzdeniük, mint például a kapcsolatépítés és a tudásmegosztás problémája.
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
