Az utóbbi időszakban kialakult bizonytalanságok hatására is jelentősen felértékelődött a vállalati ügyfelek szemében a banki kapcsolattartás. A cégek azonban már nemcsak az egyszerű ügyintézést, hanem a közös gondolkodást, a komplex problémákba bevonódást is igénylik a bankoktól. Jakab Ákost, a Raiffeisen Bank vállalati és befektetési banki üzletágvezetőjét a jövő kihívásairól is kérdeztük.
Ritkán tapasztalható olyan forrásbőség a magyar gazdaságban, mint a koronavírus-járvány utáni kilábalás időszakában. A hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozásoknak többfajta kedvezményes hitel, illetve pályázati megoldás áll a rendelkezésére állami és uniós forrásokból, a kormány ugyanis már a járványt megelőzően is a kis- és közepes vállalkozásokat állította a hazai gazdaságpolitika fókuszába, most pedig rajtuk keresztül célozza a magyar gazdaság újraindítását. A megfelelő finanszírozási tervvel párosítva minden eddiginél könnyebben valósíthatóak meg a beruházási, technológiafejlesztési vagy akár a generációváltási célok. Mindez a magyar gazdaság egésze szempontjából stratégiai fontosságú, ugyanis a magyar tulajdonú kkv-szektor adja a hazai gazdaság és foglalkoztatás gerincét. Az alábbiakban röviden bemutatjuk, hogy a növekedésre voksoló vállalkozásoknak milyen lehetőségeik vannak terveik megvalósításához és hogy ehhez milyen plusz olajozó eszközt használhatnak fel, ha azt akarják, hogy a bővülésnek ne legyen akadálya az önrész hiánya.
Megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amelyről a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, illetve a pénteki rádióinterjúban Orbán Viktor kormányfő is beszélt és amely a legfeljebb 10 főt foglalkoztató, legfeljebb 4 milliárd forintos árbevételt/mérlegfőösszeget produkáló kkv-k egyetemes szolgáltatón keresztüli kedvezményes, rezsicsökkentett áramvásárlási lehetőségét rögzíti. A kormányfő reggel 33 ezer érintett cégről beszélt, amelyek a friss jogszabály szerint jövő június végéig kedvezményesen vehetnek áramot. A kormányrendelet durva retorziókat is kilátásba helyezett azoknak, akik a jogosultsági feltételekkel megpróbálnak visszaélni, de nyitott egy potenciális kiskaput a „jólértesülteknek”.
Általános lassulást mutatott a magyar hitelpiac októberben. Mivel a banki hitelkamatok csak novemberben indultak meredek emelkedésnek, ez még nem a kamatemelkedéssel, inkább a szezonalitással magyarázható, így a következő hónapok hozhatják el az erőteljesebb lassulást. Ha alig láthatóan is, de a betéti kamatok is megmozdultak, a személyi kölcsönök viszont még jól tartják magukat. Mivel a lakossági hitelek 5%-a és a vállalati hitelek 2%-a maradt csak a törlesztési moratóriumban, a továbbiakban ez már jóval kisebb mértékben torzítja a hitelstatisztikákat.
A magyar távhőszektor „tízmilliárdos nagyságrendű” állami segítségre számíthat, többször is tárgyalt már erről a kormány, de végleges döntés még nincs – jelezte a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely azt követően, hogy a héten is érkezett olyan hír, miszerint az összeomlás szélén áll a rendszer.
Az elmúlt egy évben sokat lehetett olvasni arról, hogy a koronavírus miatti kényszerhelyzet katalizátorként hatott a kkv-k működésének digitalizációjában és lendületet adott az egész szektor modernizációjához. A legfrissebb felmérés szerint azonban ezek a várakozások csak részben teljesültek, a fejlődés megtorpant, miközben jól látszik, hogy azok a vállalkozások, amelyek éltek a lehetőséggel és a digitális transzformáció útjára léptek, hosszútávú versenyelőnyre tehetnek szert.
A digitális faktoring úttörője, a Péntech novembertől új szolgáltatással bővíti portfolióját, amelynek köszönhetően most még könnyebb lehet a vállalkozások növekedésének finanszírozása. A digitális lízing megoldásnak köszönhetően a Péntech weboldalán keresztül gyorsan és gördülékenyen, mindössze néhány kattintással igényelhető a konstrukció.
Az NHP Hajrá keretösszegének kimerülése nem okozott feszültséget a hazai vállalatok finanszírozásában: a piaci alapú hitelek új kibocsátáson belüli részaránya a negyedév során meghaladta a 75 százalékot, megközelítve a járvány előtti részesedését – közölte honlapján az MNB, ismertetve a harmadik negyedév fő hitelezési folyamatait.
Hiteladósok tömegeinek törlesztőrészletét meghatározó BUBOR-adatok láttak napvilágot pénteken: nyolc éve nem látott szintre emelkedtek a bankközi kamatok Magyarországon, miután másfél hét alatt háromszor is kamatot emelt az MNB. Úgy meglódultak a kamatok, hogy számításaink szerint egyre gyakoribb a 10-20% közötti törlesztőrészlet-emelkedés. Megtudtuk: nemcsak a lakossági jelzáloghitelek (36%), hanem a nagyvállalati (31%) és a kkv-hitelek (35%) esetében is mintegy egyharmad azoknak a hiteleknek az aránya, amelyek éven belül változó kamatozású forinthitelek, így rövid távon is megérzik a monetáris szigort.
A kételyek eloszlatása, a felmerülő kérdések megválaszolása és a legfontosabb kezdő lépések azonosítása a célja annak az online konferenciának, amelyen a hazai piacon már sikeres, ezért exportban gondolkodó kis- és középvállalkozások tehetik fel kérdéseiket a szakmai előadóknak.
A többszörösére emelkedő piaci áramárak, a pandémia által okozott szerződéses bizonytalanság és egyéb ágazati terhek együttesen oda vezethetnek, hogy Magyarországon az ipari nagyfogyasztók egy része akár korlátozhatja is a gyártói kapacitását, vagy akár le is leállíthatja a termelését, elkerülendő a további veszteségeket – érzékeltette a nagy áramfogyasztók súlyos aggodalmait az Ipari Energiafogyasztók Fóruma elnöke, Nagy Zoltán, az Indexnek. Mindez annak tükrében valóban nem zárható ki, hogy az elmúlt hetek kormányzati jelzései szerint csak a kisebb vállalkozásokat védenék meg az egyetemes szolgáltatói körbe való belépés megteremtésével, ami viszont azzal a következménnyel is járna, hogy még kevesebb versenypiaci fogyasztónak kellene összedobnia a KÁT és a távhőkassza költségvetését.
Az utóbbi időszakban kialakult bizonytalanságok hatására is jelentősen felértékelődött a vállalati ügyfelek szemében a banki kapcsolattartás. A cégek azonban már nemcsak az egyszerű ügyintézést, hanem a közös gondolkodást, a komplex problémákba bevonódást is igénylik a bankoktól. Jakab Ákost, a Raiffeisen Bank vállalati és befektetési banki üzletágvezetőjét a jövő kihívásairól is kérdeztük.
A hazai piacon már biztos lábakon álló, külpiacra lépésen gondolkodó kis- és középvállalkozásoknak szól az az online konferencia, amelyre november 24-én kerül sor. Az eseményen az érdeklődő vállalkozások hallhatnak majd az első legfontosabb lépésekről az internetes eszközök, finanszírozás és tanácsadás témakörei körökben.
Kisvállalkozók is beléphetnek az egyetemes szolgáltatói körbe, ami azt jelenti, hogy a kkv-k is a rezsicsökkentett árat fogják fizetni – jelentette be Gulyás Gergely a mai Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette: ettől a lépéstől is azt remélik, hogy hozzájárul majd az infláció mérsékléséhez.
December elsejétől Csajtai Andrea veszi át az Erste Bank kisvállalkozásokkal foglalkozó területének irányítását. A szakember feladata lesz az üzletág továbbfejlesztése is - közölte a társaság.
Az előzetes terveknek megfelelően a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 2021. november 30-ig van lehetőségük arra, hogy igényeljék a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsönét - hívta fel a figyelmet az MFB.
Minden harmadik hazai kisvállalkozás aggódik az ünnepi időszak bevételei miatt – derül ki a BÁV Zálog friss, reprezentatív országos kutatásából, amely a magyar kisvállalkozók pénzügyi mobilitását vizsgálta. Ez a félelem a korábbi járványügyi korlátozások által leginkább sújtott ágazatok körében a legerősebb. A vendéglátással foglalkozók még az átlagnál is nagyobb arányban tartanak a következő hetektől. A felmérés hangsúlyos megállapítása, hogy egy átmeneti pénzügyi probléma esetén a forrásbevonásra minden megoldási módot mérlegelnek a vállalkozók.
Hiába várta meg sok költöző a Zöld Otthon Program hiteleinek októberi megérkezését, szeptemberben is rekordközeli összegben vettek fel lakáshitelt a magyar háztartások. A személyi kölcsönök piaca már a járvány előtti csúcsához közelített, a vállalati hitelezés viszont nem volt túl izmos az ősz első hónapjában. A betétek kamata a vállalatoknál jobban, a lakosságnál viszont alig mozdult eddig a jegybanki kamatemelések hatására, az új lakáshitelek kamata pedig nagyjából egyharmadrészt „követte” még csak le a kamatemeléseket.
Hamarosan véget ér a hitelek fizetési moratóriuma, új helyzetbe kerülnek a kkv-k. A Sberbank szakértői szerint az utóbbi hónapokban folyamatosan nő azon ügyfelek száma, akik kiléptek a fizetési moratóriumból, közülük nagyon sokan terveznek beruházásokat, fejlesztéseket és nagyon tudatosan keresik a megvalósításhoz szükséges pénzügyi megoldásokat.
A nyáron meghirdetett első új GINOP-pályázat teljes 200 milliárd forintos keretének odaítéléséről döntött a kormány, sőt valójában 210 milliárdos támogatási keretet ítéltek meg 1700 nyertes vállalkozásnak – jelentette be csütörtök reggeli Facebook-videójában Varga Mihály.
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
November 6-án, Donald Trump választási győzelme "árnyékában" Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek...
A Pénzügyi Fröccs aktuális adásában ismét a legfrissebb és legforróbb gazdasági témákra reagálunk. Argyelán...
A legtöbb ember fiatalkorában elkezdi a nagybetűs életet, tele mindenféle kívánsággal és vággyal, hogy minél több...
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
