• Megjelenítés

KKV

Kamatszorítóba kerültek a magyar cégek, mozdul a hitelpiac, tarol a Széchenyi Kártya

Kamatszorítóba kerültek a magyar cégek, mozdul a hitelpiac, tarol a Széchenyi Kártya

A 10 százalék fölé emelkedő piaci kamatok mellett az elszálló beruházási költségek, a megugró energiárak és a háború miatt elbizonytalanodó gazdasági kilátások egyaránt sújtják a hazai kkv-szektort. De hogyan hat mindez a kkv-hitelek piacára? Mennyire esett vissza vagy rendeződött át a hitelkereslet, és milyen ütemben romlik a kkv-k hitelképessége? Erről kérdeztük négy hazai nagybank kkv- vagy kisvállalati hitelezésért felelős vezetőjét, akik részt vesznek a kkv-hitelezésről szóló kerekasztal-beszélgetésen is május 17-ei Hitelezés 2022 konferenciánkon. Érdemes regisztrálni az eseményre.

Könnyen kilőhetnének a magyar cégek, akiket még a járvány küldött a padlóra - mutatjuk, hogyan

Könnyen kilőhetnének a magyar cégek, akiket még a járvány küldött a padlóra - mutatjuk, hogyan

Milyen kihívásokat és lehetőségeket jelent a digitalizáció a kis- és középvállalati (KKV) szektor számára? Egyáltalán mely cégek tartoznak ebbe a kategóriába, hol tartanak a digitális fejlődésben, s milyen összefüggés van egy országban a GDP-növekedés, valamint a cégek digitalizációban megfigyelt szintje között? Egyebek mellett ezekről a kérdésekről volt szó a Portfolio Business podcast új adásában, melynek Dobó Mátyás, a Vodafone Vállalati Szolgáltatások Üzletág vezérigazgató-helyettese volt a vendége. A műsorban szóba kerültek továbbá azok a kézenfekvő digitalizációs lehetőségek, amelyek önmagukban jelentős változásokat hozhatnak a KKV-k életébe, de beszélgettünk arról is, hogy milyen kihívásokat támasztott a szektor felé a koronavírus-járvány, és hogy mennyire tudnak a magyar KKV-k azokra a készségekre támaszkodni, melyeket ebben az időszakban szereztek meg.

Fényes jövőt vázol a gazdaságfejlesztési tervünk, ami éles ellentétben áll a makrotrendekkel

Fényes jövőt vázol a gazdaságfejlesztési tervünk, ami éles ellentétben áll a makrotrendekkel

A magyar fejlesztéspolitika domináns részét teszik ki az uniós források. Ezen belül pedig a meghatározó súlyt az úgynevezett „gazdaságfejlesztés” teszi ki, amely a most induló új hétéves uniós fejlesztési időszakban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP Plusz) szerint zajlana. A szöveg végleges változatát még nem hagyta jóvá az Európai Bizottság. A Levegő Munkacsoport elvégezte a tervezet elemzését. A következőkben azt nézzük meg, hogy mit mond ez a tervezet alapvető kérdésekről: a foglalkoztatásról, a kkv-k termelékenységi és technológiai fejlesztésről, az oktatásról és szakképzésről, illetve a gazdaságfejlesztési program környezeti és klímahatásairól. Összességében az mondható el, hogy az uniós célokat megvalósítani kívánó fejlesztési terv egyrészt nehezen összeegyeztethető a magyar kormány sok intézkedésével, amelyek a jóléti állam leépítésének fogalmával foglalhatók össze. Másrésztől pedig szinte egyáltalán nem reflektál a gazdaságfejlesztés környezeti és klímahatásaira, miközben ezek Magyarországon az utóbbi években összességében kifejezetten negatívan alakultak.

Súlyos lemaradás fenyegeti a hazai vállalkozásokat, de itt a segítség

Súlyos lemaradás fenyegeti a hazai vállalkozásokat, de itt a segítség

A digitális transzformációra már nem lehet csupán egy kifizetődő üzleti lehetőségként tekinteni, a folyamatban való helytállás ugyanis ma már a versenyképesség megőrzésének, a vállalatok fennmaradásának az előfeltételévé vált. Aki kimarad, az lemarad, és jó eséllyel eltűnik a süllyesztőben. A nyilvánvaló fenyegetés ellenére viszont a vállalatok vezetői - főleg kkv-méret esetén - egyelőre nem érzik a helyzet súlyosságát, a lemaradásuk pedig szembeötlő. A megfelelő tudatosság hiánya mellet, mindez a tech-affinitás alacsony voltának, és a korlátozott erőforrásoknak is betudható. A böngészőből is elérhető, könnyen elsajátítható és költséghatékony SaaS alkalmazások viszont hatékony támogatást nyújthatnak a kisebb méretből adódó hátrányok ledolgozására is. Cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk a SaaS modell szerepét a kkv-szektor digitális transzformációjában.

Sok magyar cég lemaradhatott a rezsicsökkentésről – Fájhat nekik az elszálló villanyszámla

Sok magyar cég lemaradhatott a rezsicsökkentésről – Fájhat nekik az elszálló villanyszámla

A legfrissebb adatok arra utalnak, hogy sok cég nem tudott élni az idén januártól elérhető, rezsicsökkentett áramvásárlás lehetőségével, azaz benne ragadhatott a versenypiaci szolgáltatási szerződésében, és így jóval magasabb áron volt kénytelen áramot vételezni. Az adatok azt is mutatják, hogy januárban is csaknem 200 milliárd forintos volt a versenyszektor villanyszámlája, több, mint duplája az egy évvel korábbinak.

Sokba kerül a vállalkozásoknak a gyenge forint, magasak az utalási költségek is

Sokba kerül a vállalkozásoknak a gyenge forint, magasak az utalási költségek is

Magyarországon nyit irodát az iBanFirst pénzügyi szolgáltató. Az elmúlt években folyamatos terjeszkedéssel növekvő, brüsszeli székhelyű fintechcég egy úgynevezett idegen devizás tranzakciókra szakosodott pénzügyi szolgáltató, amelynek elsődleges tevékenysége, hogy vállalkozásoknak segít devizaügyleteik lebonyolításában azzal, hogy a devizaárfolyam ingadozással szemben stratégiát épít az ügyfeleivel közösen. A Portfolio Johan Gabrielst, az iBanFirst regionális ügyvezető igazgatóját kérdezte a részletekről.

Durván elszállt a magyar gazdaság villanyszámlája, ebből még komoly gondok lehetnek

Durván elszállt a magyar gazdaság villanyszámlája, ebből még komoly gondok lehetnek

A magyar vállalati szektor havi villanyszámlája a tavaly nyári 90 milliárd forint körülről decemberre 200 milliárd forintra ugrott és az energiaárak elszállásának utolsó néhány havi begyűrűzése már oda vezetett, hogy 2021-ben éves alapon 45%-kal ugrott meg a szektor villamosenergia költsége – derült ki az Energiahivatal friss éves adataiból készített Portfolio-összesítésből. Mivel januárban és februárban is nagyon magasan maradtak a tőzsdei gáz- és áramárak, így a durva vállalati költségsokk elhúzódni látszik és ez már bizonyára szerepet játszott a váratlanul magas januári fogyasztói inflációs adatban is. Az idei év egyik nagy kérdése, hogy a költségsokk fogyasztók felé (részleges) áthárítása mellett minden vállalati szereplő bírni fogja-e ezt az új piaci helyzetet komolyabb működési zavarok, illetve csődesemény nélkül.

Tavasszal folytatódik a Design Terminal mentorprogramja

Tavasszal folytatódik a Design Terminal tavaszi Mentorprogramja. A jelentkező vállalkozások többek között termék-, és üzletfejlesztésben, kommunikációban, értékesítésben, pénzügyi tervezésben fejlődhetnek, hazai és nemzetközi mentorok közreműködésével, személyre szabott mentorálás során.

MENTOR: gazdasági reality a kkv-nak a 94.2 Trend FM-en

MENTOR: gazdasági reality a kkv-nak a 94.2 Trend FM-en

MENTOR című rádióműsorával segíti stratégiai terveik újrahangolásában a kis- és középvállalkozásokat a Trend FM. A magyar rádiózás történetében egyedülálló formátumú gazdasági reality 2022. április 5-én már a kilencedik évaddal jelentkezik. Még a stabil háttérrel rendelkező cégeket is váratlan kihívások elé állították az elmúlt évek. Most különösen fontosak az olyan hívószavak, mint a vállalati stratégia, üzleti tervezés, kockázatmenedzsment, kríziskommunikáció, tudásfejlesztés vagy épp a márkaépítés. Hatékony megoldásokat kínál ebben az évben is MENTOR című műsorával a Trend FM.

Soha ennyien nem kerestek még fel bennünket kamattámogatott hitelért

Soha ennyien nem kerestek még fel bennünket kamattámogatott hitelért

Miközben egyre nehezebben és egyre magasabb kamatok mellett jutnak piaci hitelhez a magyar vállalkozások, a Széchenyi Kártya hiteltermékei továbbra is kedvező, sok esetben 0 százalék közeli kamattal érhetők el a legkisebb cégek számára is az állami kamattámogatásnak köszönhetően. A vállalkozók és a programot koordináló KAVOSZ javaslataira folyamatosan finomhangolják a programot, volt tehát miről beszélgetni Krisán László vezérigazgatóval, akit az autólízinget érintő szigorításokról és a kezdő vállalkozások számára ősztől elérhető mikrohitel első tapasztalatairól is kérdeztünk.

Soha nem vettek még fel ennyi hitelt a magyarok, de megérkezett a feketeleves

Soha nem vettek még fel ennyi hitelt a magyarok, de megérkezett a feketeleves

Egyöntetű módon kétszámjegyű mértékben gyarapodott a magyar bankok lakossági és vállalati hitel- és betétállománya 2021-ben, legyűrve a koronavírus-járvány szinte összes negatív hatását. Az MNB ma közzétett éves statisztikái szerint csaknem másfélszer annyi lakáshitelt vettünk fel, mint 2019-ben, a lakáshitelezés volt tehát a bővülés legerősebb motorja, de a vállalatoknál is fennmaradt a lendület év végéig. 2022 legnagyobb kérdése az lesz, hogy a most már egyértelműen érvényesülő magasabb kamatkörnyezet mekkora lassulást vagy visszaesést hoz a hitelpiacon.

Dinamikusan növekedhetnek a magyar kkv-k: a forráshiány és az önerő sem szabhat határt

Dinamikusan növekedhetnek a magyar kkv-k: a forráshiány és az önerő sem szabhat határt

Ritkán tapasztalható olyan forrásbőség a magyar gazdaságban, mint a koronavírus-járvány utáni kilábalás időszakában. A hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozásoknak többfajta kedvezményes hitel, illetve pályázati megoldás áll a rendelkezésére állami és uniós forrásokból, a kormány ugyanis már a járványt megelőzően is a kis- és közepes vállalkozásokat állította a hazai gazdaságpolitika fókuszába, most pedig rajtuk keresztül célozza a magyar gazdaság újraindítását. A megfelelő finanszírozási tervvel párosítva minden eddiginél könnyebben valósíthatóak meg a beruházási, technológiafejlesztési vagy akár a generációváltási célok. Mindez a magyar gazdaság egésze szempontjából stratégiai fontosságú, ugyanis a magyar tulajdonú kkv-szektor adja a hazai gazdaság és foglalkoztatás gerincét. Az alábbiakban röviden bemutatjuk, hogy a növekedésre voksoló vállalkozásoknak milyen lehetőségeik vannak terveik megvalósításához és hogy ehhez milyen plusz olajozó eszközt használhatnak fel, ha azt akarják, hogy a bővülésnek ne legyen akadálya az önrész hiánya.

Ma legalább 24 órára újranyílt a vállalkozások technológiaváltó EU-pályázata

Ma legalább 24 órára újranyílt a vállalkozások technológiaváltó EU-pályázata

Ma újranyílt az uniós technológiaváltó pályázati program, amely legalább 24 órán keresztül lesz nyitva és leghamarabb akkor lehet felfüggeszteni 24 óra elteltével, ha az első körre allokált 80 milliárdos keretösszeget legalább 30%-kal túligénylik – jelentette be a fejleményt György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár.

Elszálló energiaárak: ötöt már eltömített a kormány a lehetséges begyűrűzési csatornák közül

Elszálló energiaárak: ötöt már eltömített a kormány a lehetséges begyűrűzési csatornák közül

A magyar gazdaságba számos csatornán keresztül gyűrűznek be az elszálló gáz-, áram- és üzemanyagárak. Ezek közül ötöt már eltömített a kormány az infláció leszorítása, illetve a működés-fogyasztás megvédése érdekében, de sok olyan csatorna maradt még, amelyeken keresztül hat a drágulás, illetve rontja a finanszírozási és beruházási teljesítőképességet.

„Nem számítunk kieső csontvázakra” – Interjú az Erste bankvásárlásáról

„Nem számítunk kieső csontvázakra” – Interjú az Erste bankvásárlásáról

A hatodikról az ötödik helyre jön fel az Erste Bank a magyar vállalatfinanszírozási piacon azzal, hogy megvásárolja a magyar Commerzbankot, sőt, a tervezettnél egy évvel előbb érheti el a negyedik helyet. Szabados Richárd vállalati üzletágvezető nyilatkozott nekünk a tranzakció részleteiről, a vásárló fél céljairól és a vállalatfinanszírozási piac legforróbb aktualitásairól.

EU-pályázati cunami söpört végig idén a magyar vállalati szektoron, csak kapkodtuk a fejünket

EU-pályázati cunami söpört végig idén a magyar vállalati szektoron, csak kapkodtuk a fejünket

2021-ben több mint egy tucat olyan érdekes uniós pályázat nyílt meg Magyarországon, amely a vállalkozások széles körét megmozgatta, hiszen több mint 12500 cég adott be támogatási kérelmet és az ipari vállalkozások számára megpályázható összeg elképesztően magas, bő 700 milliárd forint volt – mutat rá év végi összesítésében a Via Credit ügyvezető igazgatója. Mivel a 2014-2020-as ciklus pályázatai mellett már meghirdettek néhány olyat is, ami a 2021-2027-es időszakhoz tartozik, ezért Papadimitropulosz Alex úgy fogalmaz, hogy pályázati cunami söpört végig idén a vállalati szektoron, akinek várakozásai szerint lesz még 2022-ben is egy hasonlóan izgalmas hulláma, de utána alábbhagy a pályázati dömping.

100 milliárdos EU-pályázatot jelentett be Varga Mihály a leghátrányosabb helyzetű térségek fejlesztéseire

100 milliárdos EU-pályázatot jelentett be Varga Mihály a leghátrányosabb helyzetű térségek fejlesztéseire

„A magyar vállalkozásokat segítő pályázatok az év végén sem állhatnak meg: 100 milliárd forintos keretösszegű pályázat meghirdetéséről döntöttünk a kis- és középvállalkozásoknak. Ebből a cégek fejleszthetik technológiájukat, termelékenységüket, és növelhetik a versenyképességüket” – jelentette be hétfő reggeli Facebook-videójában Varga Mihály. Bár a videóból nem derült ki, de ez a GINOP Plusz-1.2.3-21 kódszámú felhívás, amelynek részletei meg is jelentek hétfő reggel a hivatalos pályázati oldalon.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility