Csökkent a német kiskereskedelmi eladások volumene júliusban az előző hónaphoz képest. Az elemzők emelkedést vártak, amely egyben hajtóerőt adhatott volna a gyors gazdasági kilábaláshoz.
Litvánia és Finnország lényegesen kisebb GDP-visszaesést szenvedett el, mint az EU átlaga. Az elemzők szerint ennek egyik oka a járvány gyors visszaszorítása a szigorú intézkedésekkel, hiszen így a gazdasági aktivitás hamarabb normalizálódhatott. Ha csak a járványügyi intézkedések sikere lenne az alacsonyabb visszaesés oka, akkor a mi régiónknak is alacsonyabb visszaesést kellett volna elszenvednie, de nem így történt. A magyarázat a gazdaság szerkezetében, azon belül is főleg a feldolgozóipar összetételében keresendő.
Még a 2008-2009-es világgazdasági válság időszakban sem láttunk olyan gyenge negyedévet a magyar gazdaságban, mint idén április és június között. A KSH most megjelent részletes GDP-adatai megerősítik az előzetes becslést: a bruttó hazai termék volumene (nyers adatok szerint) 13,6%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva. A koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítményére kedvezőtlen hatást gyakorolt: az ipar, az építőipar és a szolgáltató szektor is kétszámjegyű visszaesést mutatott. A jó hír az, hogy a harmadik negyedév már sokkal kedvezőbb számokat hozhat, hiszen erre az időszakra már kevésbé volt hatással a vírus, elkezdett felállni a padlóról a turizmus, erősödhetett az ipar és a szolgáltató szektor is. A koronavírus-járvány második (őszi/téli) hulláma azonban kifejezetten bizonytalanná teszi a kilátásokat.
A spanyol gazdasági miniszter bejelentése szerint az ország GDP-je a harmadik negyedévben eddig már több mint 10%-os növekedést mutat, ami jó hír, tekintve, hogy Spanyolország egyik volt a koronavírus-válsággal leginkább sújtott európai gazdaságoknak.
Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium 3,9 százalékos idei gazdasági visszaeséssel számol az eddig becsült 4,8 százalék csökkenés helyett.
A befektetési guru által kedvelt indikátor új csúcsra emelkedett. A „Buffett indikátor” néven is emlegetett mérőszám a GDP-t hasonlítja össze a tőzsdén kereskedett cégek összkapitalizációjával. Ez alapján egy egyszerű osztással a historikus adatok alapján megállapítható, hogy a részvénypiacok alul- vagy felülértékeltek-e.
Eddig nem látott mértékben, 15%-kal esett vissza a horvát GDP az idei második negyedében.
Jelentős mértékben esett vissza a svájci gazdasági is a második negyedévben a koronavírus-válság miatt, az éves alapú visszaesés 9,3% volt. Az elemzők mind negyedéves, mind éves bázison mélyebb visszaesést vártak.
Svédország a második negyedévben 8,5%-os visszaesést szenvedett el, azaz a korlátozások nélkül sem tudta megakadályozni a gazdaság mély zuhanását. Ezzel együtt a svédek még mindig az egyik legkisebb visszaesést szenvedték el Európában - de mennyire köszönhető ez a járvány elengedésének? Vélhetően csak kis mértékben, hiszen voltak olyan országok, amelyek szigorú intézkedés közepette is kisebb, vagy hasonló mértékű visszaesést szenvedtek el, mint a svédek. Megvizsgáltuk, mi állhat a háttérben.
Európa növekedési élmezőnyéből hirtelen a legnagyobb visszaesést elszenvedők közé került a második negyedévi GDP-adatok alapján Magyarország, így megvizsgáltuk, hogy melyek lehetnek ennek a legfőbb okai. Négy ilyen főbb okot azonosítottunk, ami a koronavírus-járvány által okozott válságot ennyire méllyé tette, de egyúttal meg is nyitja az utat afelé, hogy ha enyhül a járványveszély, akkor a magyar gazdaság nagyon gyorsan tudjon ebből kilábalni.
Már a második negyedévben jelentősen megugrott Magyarország GDP-arányos adóssága a gigantikusra hízott költségvetési hiány és a gazdaság visszaesése miatt. A járvány esetleges második hulláma miatt a második féléves tendenciák is bizonytalanok, de elővettük a szokásos modellünket, melyben bizonyos forgatókönyveket szoktunk felrajzolni. Nagyon pesszimista esetben akár hatéves csúcsra is emelkedhet az államadósság-rátánk, vagyis hosszú évek izzadságos munkáját nullázhatja le a koronavírus-járvány.
Az első negyedév végén tapasztalt 66,8 százalékról június végére a GDP 71,9 százalékára emelkedett az államháztartás bruttó konszolidált adóssága – derül ki az MNB hétfő reggel publikált előzetes pénzügyi számláiból. A mostaninál magasabb adósságot utoljára 2018 harmadik negyedévében láttunk, vagyis a válság máris két év izzadságos adósságcsökkentését tette semmissé. És ezzel még nincs vége, az év végére tovább emelkedhet a ráta.
Százmilliárdokat költött már Magyarország haderőfejlesztésre a közelmúltban, legutóbb épp a múlt héten írt alá Benkő Tibor honvédelmi miniszter egy egymilliárd dolláros rakétabeszerzési megállapodást az Egyesült Államokkal. A haderőfejlesztésnek ezzel még közel sincs vége; a magyar GDP egyre nagyobb szeletét alkotja majd a honvédelem a következő években, 4 éven belül pedig elérhetjük a NATO által elvárt, 2%-os arányszámot is. A növekvő büdzséből következik, hogy az eddig bejelentett fejlesztések mellett a közeljövőben várhatóan újabb, hatalmas volumenű vásárlások lesznek, hamarosan újabb harcjárművek és gyalogsági eszközök, hosszabb távon pedig újabb repülőgépek is beszerzésre kerülhetnek.
Rekordnagyságú visszaesést szenvedett el a japán gazdaság a második negyedévben a koronavírus-járvány miatt: a bruttó hazai termék (GDP) évesítve 27,8 százalékkal csökkent tavalyhoz képest - olvasható a tokiói kormány hétfőn kiadott jelentésében.
A valóság még a legrosszabb elképzeléseket is képes volt felülmúlni – kommentálta a péntek reggel megjelent második negyedéves GDP-adatot Virovácz Péter, az ING Bank elemzője. A szakemberek közül senki nem számított ekkora visszaesésre, ezért mindenki rontotta éves előrejelzését is, vagyis nagyobb lehet a gazdaság visszaesése, mint eddig gondoltuk.
Az utóbbi években európai szinten is kiemelkedően teljesítő magyar gazdaságot az átlagnál jobban érintette a koronavírus-járvány, legalábbis az első negyedévhez képest csak Spanyolország és az Egyesült Királyság esett nálunk nagyobbat – derül ki az Eurostat pénteki adataiból. Éves összehasonlításban kedvezőbb a kép, abban a rangsorban még az európai átlagot is sikerült kicsit felülteljesítenünk.
A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 13,5%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. A kiigazítatlan GDP-növekedési adat -13,6%, az erre vonatkozó előzetes várakozások konszenzusa -10,7% volt, vagyis a várakozásoknál nagyobb volt a gazdasági teljesítmény zuhanása.
Az egész évet tekintve a nullához közelítő kisebb gazdasági visszaesést vár az MKB Bank elnök-vezérigazgatója, aki szerint jól reagáltak a magyar gazdasági szereplők a válság első szakaszára.
A második negyedévben 20,4%-kal zsugorodott a brit gazdaság az előző negyedévhez képest. Az óriási visszaesés nem okozott meglepetést, a várakozások is ekkora szakadásról szóltak.
A második negyedévben 8,5%-kal esett vissza az orosz GDP az egy évvel korábbi szintjéhez képest – jelent meg szerda reggel a hír. Ez elmarad az elemzők többsége által várt eséstől, és a világ más részein is látni 10% körüli vagy afeletti zuhanást, így nem minősül kimondottan rossznak az orosz adat.
Az európai főváros lakóházaira zuhant a Boeing 737-400-as.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Nagyon felpörgött az orosz háborús gépezet.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
