A Világbank az idén 2,6 százalékos román gazdasági növekedéssel számol, ami elmarad a korábban valószínűsített 3,7 százalékos GDP-bővüléstől - derült ki a Világbank kedden megjelent éves jelentéséből.
Az egyik legnagyobb hazai vállalkozói érdekképviselet vezetője viharos gazdasági évre számít 2023-ban. Főleg az év elejével kapcsolatban bizonytalanok a kilátások, mert akkorra gyűrűzhetnek be teljesen a megemelkedett energiaárak, miközben a kereslet további visszaesése várható. Ennek hatására sok vállalkozás megszűnhet vagy átalakulhat, illetve a veszteséges üzletágaktól megszabadulhat. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Portfolio megkeresésére elmondta, hogy maximum 1 százalékos gazdasági növekedésre számít, az év elején tovább erősödő inflációval, amely fokozatosan mérséklődhet. A gazdaság hosszú távú növekedéséhez nagy szükség lenne a humán tőkébe való befektetésekre.
Az állami költségvetés már jó ideje elvesztette azt a jellegét és fontosságát, amely miatt valaha az országgyűlési szakbizottságokban, majd a szavazóteremben a naptári és egyben költségvetési év végén éjszakába nyúló vita, alkudozás és szavazás zajlott, jelentős érdeklődés mellett. A parlamenti demokráciákban a büdzsé a kormánypolitika számszerű megtestesítője, az állam főbb bevételi és kiadási tételeit jogilag szentesítő dokumentum; akár bivalybőr táskában mutatják fel színpadiasan, akár csupán laptopra töltik, mindenképp kulcsfontosságú pénzügyi törvény az ország számára, erős orientációt nyújt az üzleti élet szereplőinek.
Munkám évtizedek óta a költségvetési gazdasághoz köt, annak egyensúlya fenntartásának érdekeit igyekszik szolgálni. Így a magam nézőpontjából és ismerete alapján látom a pandémia, a globalizációs át- és visszarendeződés, az orosz agresszió s nyomukban az újkori migráció, az elszabadult energia- és nyersanyagárak formálta világunkat, elgondolkodva azon, hogy mi változott meg körülöttünk, merre tart a világ, s ebben a környezetben, itthon, a „lábunk” elé nézve a következő években mire juthatunk.
A londoni Centre for Economics and Business Research (CEBR) közzétette hosszú távú gazdasági prognózisát, amely a 2022-es évhez hasonlóan 2037-re is az 58. helyet valószínűsíti Magyarország számára.
Bár az idei év már az energiaválságról szólt, az országok 2022-es GDP-növekedését még sokkal inkább a koronavírus-válságból való lendületes kikapaszkodás jellemezte - legalábbis azok esetében, akik a legmagasabb bővülési ütemet tudták produkálni. A 2022-es növekedési listánkon többen ismerősek lehetnek már a korábbi évekről, de az első helyezett teljesítménye így is nagyon mellbevágó.
Budapest súlya óriási az ország gazdasági teljesítményén belül, és úgy látszik, hogy az országon belüli fejlettségi különbségek 2015 óta alig változtak. Az uniós átlagot csak Budapest fejlettségi szintje haladja meg.
Miután bejelentette a Magyar Nemzeti Bank, hogy változatlanul hagyta a kamatokat, közzétette az inflációs jelentését, amelyből kiderült, hogy jócskán megemelte a jövő évi átlagos inflációra vonatkozó prognózisát és az előrejelzési sáv szélességét is jócskán kitágította.
Mintegy 2,5 százalékkal csökken 2022 végére az orosz bruttó hazai termék (GDP), nem pedig 20 százalékkal, ahogy korábban többen jósolták - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Stratégiai Fejlesztések és Nemzeti Projektek Tanácsának csütörtöki telekonferenciáján.
A kormány azt tervezi és el is fogja érni, hogy a költségvetés hiánya 3,5 százalék legyen jövőre az idei 4,9 százalék után, a növekedés pedig 1,5 százalék lehet az erre az évre jó eséllyel várható 5 százalék után - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány konferenciáján csütörtökön Budapesten.
Az idei 5 százalékos GDP-növekedés után 2023-ben legfeljebb jelképes növekedésre lehet képes a magyar gazdaság, miközben az infláció még magasabbra emelkedhet, mint idén – derül ki az Egyensúly Intézet friss negyedéves makrogazdasági előrejelzéséből. A szakemberek szerint a forinttól sem várható jelentős erősödés a mostani 400 körüli szintről, de legalább, ha szerencsénk van, a nagyobb zuhanást is megússzuk.
A világgazdasági növekedés több mint felét az évszázad eddig eltelt részében a nagyvárosok egy kis csoportja adta – számolt be a friss adatokról a Financial Times.
Valószínűleg sikerült elejét venni a súlyos téli földgázhiány kialakulásának Európában, és várhatóan az euróövezeti gazdaság sem tölti a jövő év egészét recesszióban, de a globális növekedés így is gyenge lesz - áll a Fitch Ratings kedden Londonban bemutatott friss negyedéves világgazdasági előrejelzésében.
A harmadik negyedében az előzetes adattal megegyező mértékben, 0,4%-kal esett vissza a magyar gazdaság teljesítménye az előző három hónaphoz viszonyítva. Ezzel két év folyamatos növekedése szakadt meg, de az egy évvel ezelőtti szinthez képest a hazai reál-GDP még mindig 4,1%-kal magasabban van. A mai részletes adatokból az is kiderült, hogy a lendületvesztéshez nagyon jelentős mértékben járult hozzá a mezőgazdaság eredménye, amit elsősorban nem az energiaválság, hanem az aszály miatti nagyon rossz terméseredmények befolyásoltak. A háztartások tényleges fogyasztásának növekedése megállt, a beruházási aktivitás viszont még kitartott.
A pénteken ismertetett végleges számítások szerint a német gazdaság 0,4 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben, nagyobb mértékben az egy hónapja becsülthöz képest.
Jelentősen rontotta kelet-közép-európai kilátásait az S&P Global friss elemzésében. A cég szakemberei szerint már érződik a kedvezőtlen globális folyamatok hatása, de készítettek egy olyan pesszimista forgatókönyvet is, mely szerint még nehezebb hónapok elé nézünk. Ráadásul a magyar gazdaság szempontjából vannak olyan egyedi kockázati tényezők, mint például az uniós források sorsa. Vagyis egy egyébként is nehéz időszakban kell még megküzdeni ezekkel a magyar-specifikus problémákkal.