Több elemző is immáron a Fed mennyiségi lazítási programjának a lassabb kivezetésére számít. Míg korábban a megkérdezett elemzők többsége szerint a negyedik negyedévben már pusztán 50 milliárd dollárral zsugorodott volna a Fed eszközvásárlási kerete, a mai felmérésekből az derül ki, hogy immáron 65 milliárddal számolnak. A program lassulásával kapcsolatos bizonytalanságok tükrében esést láthattunk a Standard & Poor's részvényindexben és emelkedést a kötvényhozamokban.
Az unortodox gazdaságpolitikai lépések kifejezetten kulcsszerepet töltöttek be a globális pénzügyi válság legsúlyosabb pontjain. Azt követően eredményességük már nehezebben megítélhető, de alapvetően elmondható, hogy a Fed mennyiségi lazítási programja kedvezően hatott (és hat) az USA gazdaságára. A pontos növekedési hatás okozati feltárása módszertanilag problémás lehet, de a direkt cél, a hozamok csökkentése egyértelműen sikerült. Ezen unortodoxia világra való tovagyűrűző hatása vegyes, de inkább enyhén kedvező képet mutat. Az USA által indukált sokkok jelentős kihatással vannak más országok növekedésére. Ennek a fő csatornája pedig az, hogy az amerikai piac központi szerepet tölt be a globális eszközárak alakulásában. Az USA első mennyiségi lazítási programja jelentős, 0,3 százalékos növekedési többletet eredményezett az ország kereskedelmi partnereinél. Az újabb körök már ennél egy sokkal mérsékeltebb eredményt mutatnak, ugyanakkor az IMF korábbi becslései szerint az USA egy százalékkal nagyobb gazdasági növekedése akár fél százalékos növekedési többletet is eredményezhetett egyes G20 országoknál.
Az Egyesült Államokban ma délután látnak napvilágot a májusi foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok, amit ezúttal is izgatottan várnak a piaci szereplők, hiszen ezek meghatározók lehetnek a jövőbeli jegybanki intézkedésekre nézve. Elemzők szerint májusban hasonló mértékben bővült a foglalkoztatottság, mint áprilisban, a munkanélküliség viszont nem változott. A legfrissebb felmérések eredményei szerint ősszel csökkenhet a jegybanki beavatkozás mértéke, ám a korábbinál lassabban.
A befektetők többsége jelenleg a Fed eszközvásárlásainak várható visszaesésétől tart, a Deutsche Bank közgazdásza, David Bianco azonban úgy véli, az aggodalom nem indokolt, vizsgálódásai alapján ugyanis arra jutott, hogy a múltban a monetáris szigorítások kezdetén a részvénypiac jellemzően jól teljesített, az S&P 500-as mutató az esetek többségében lényegében korrekció nélkül emelkedett tovább - írja a Business Insider.
Az elmúlt hetekben az egyik legfontosabb témává vált a globális pénz- és tőkepiacokon, hogy az amerikai jegybank mikor és milyen ütemben állíthatja le a tavaly ősz óta gőzerővel üzemelő pénznyomdáját, azaz eszközvásárlási programját. Mivel a program az elindítása óta erőteljes hatásokkal járt a pénzügyi piacokon, így érthető a növekvő nyugtalanság, és a kialakult trendek megtörése. A Fed-program lassításának, majd leállításának időzítése a következő hónapok amerikai makroadatain múlik, ezért a piacok adatvezérelt üzemmódba váltottak, amely a következő hetekben is jelentős kilengéseket hozhat. A várhatóan tovább emelkedő amerikai állampapírpiaci hozamkörnyezet, illetve erősödő dollár azzal a veszéllyel is jár, hogy a feltörekvő piaci tőkebeáramlás lassul, illetve egyes országok esetén meg is fordul. Ez a kilátás Magyarország pénz- és tőkepiaci folyamatait is jelentősen befolyásolhatja: ugyan hozzánk nem özönlött a tőke az elmúlt években, de bizonyos szempontok alapján fokozottan sérülékenyek vagyunk.
Kétrészes elemzésünk első részének főbb megállapításai:
- az, hogy a Fed jegybankárai nyíltan beszélnek a program leállításáról, azt jelzi, hogy végéhez közeledik a rendkívül laza amerikai monetáris politika ötéves korszaka - a program leállítása az amerikai gazdaság megerősödésével függ össze, ami javítja a globális gazdasági kilátásokat, így a döntésnek piaci értelemben kettős üzenete van - kicsi az esélye, hogy a Fed szeptember előtt elkezdené lassítani az eszközvásárlási programját, az pedig esélytelen, hogy azt egy lépésben be is fejezné - a lassított eszközvásárlás még mindig növekvő piaci likviditást, a program leállítása pedig huzamosabb ideig rendkívül magasan maradó likviditást jelent, így a piacokra eddig ható erők részben kitarthatnak - a Fed első kamatemelésétől még messze, akár évekre lehetünk az amerikai gazdaság sérülékenysége, magas eladósodottsága miatt - fel kell készülni egy több évtizedes amerikai hozamcsökkenési trend végére, illetve egy valószínűleg több éves dollárerősödési trend kezdetére.
Az amerikai gazdaság teljesítményének "mérsékelt" növekedését állapítja meg a Fed nyíltpiaci bizottsága a szerdán közzétett gazdasági helyzetértékelésében, a Bézs könyvben.
A jegybanki eszközvásárlások miatt fennáll a veszélye a dollár leértékelődésének és a magas inflációnak, a többi kedvezőtlen hatásról nem beszélve - nyilatkozta tegnap Richard Fisher, a dallasi Fed elnöke. Fisher mindössze néhány órával azt követően szólalt meg, hogy napvilágot látott a kansasi Fed kormányzó előre megírt beszédének szövege.
A tegnapi kedvezőtlen makrogazdasági adat ma is érezteti hatását az amerikai részvénypiacokon. A befektetők aggódnak amiatt, hogy a romló kilátások ellenére a jegybank visszafogja az eszközvásárlásokat, ami a növekedés végét jelentheti. Már egy százalék közeli mínuszban tartózkodnak a vezető tőzsdeindexek.
A jegybank következő lépésének az eszközvásárlások visszafogásának kell lennie - véli Esther George. A kansasi Fed-kormányzó szerint ez semmivel nem kockázatosabb, mint az, ha túlságosan sokat várnak.
A következő napok rendkívül izgalmasnak ígérkeznek. A globális befektetői figyelem középpontjában az amerikai foglalkoztatottsági adatok lesznek, de érdemes lehet az eurózónás eseményekre is figyelni. A hét első felében megjelennek a friss beszerzési menedzser indexek, csütörtökön pedig kamatmeghatározó ülést tart az EKB. Idehaza napvilágot látnak a részletes GDP, és az előzetes államháztartási adatok.
A forint már a tegnapi brüsszeli jó hírre sem tudott erõsödni, ami figyelmeztetõ jel volt, ma pedig több tényezõ együttes hatására hirtelen esni kezdett, így az euróval szemben 295-ig ugrott a kurzus. Két napja ennél még 10 egységgel jártunk lejjebb, azaz markáns változásról van szó és az öthavi csúcstól már jócskán eltávolodtunk. A késő esti órákban 294-ig erősödött vissza a forint árfolyama az euróval szemben.
Fontosabb részletek
A szokásos devizapiaci reakció mutatkozott tegnap a brüsszeli jó hírre, a túlzott deficit eljárás megszûntetésére (a megelõzõ nap erõsödött a forint, a bejelentésre gyengült)
Ebben szerepet játszott a napok óta borongósabb nemzetközi befektetõi hangulat is
A megelõzõ idõszak szárnyalásának korrekcióját, a profitrealizálást leginkább az váltotta ki, hogy a piac készülni kezdett a Fed õsz körüli lépésére (lassítják, majd elzárják a „pénzcsapot”)
A fejlett piaci, különösen a dolláralapú állampapír hozamok hetek óta intenzíven emelkednek, a dollár erõsebb szinteken jár (igaz ma gyengült), mindez egyre inkább nyomás alá helyezte a feltörekvõ kötvénypiacot, devizákat, ez látszott ma is
A mai magyar aukciós átlaghozamok az 5-10 éves futamidõn jelentõs emelkedést mutattak ezzel összefüggésben
Ezt követõen az állampapírok másodpiacán eladói hullám alakult ki, 40-50 bázispontos hozamemelkedést kiváltva
Ez azt mutatja, hogy az MNB kamatvágásokkal már nem feltétlenül tartanak lépést a hosszabb hozamok, ez korlátozhatja a további kamatcsökkentéseket, a határidõs kamatpiac korrigálni kezdte az összesen kb. 100 bázispontos további beárazott vágást (visszafogja azt)
A forint hullámszerû esése mellett a dél-afrikai rand 4 éves, a lengyel zloty 10 hónapos mélypont körül jár
Nem segített a magyar piacok megítélésén, hogy 5 hellyel hátrébb kerültünk a friss IMD versenyképességi rangsorban
Újra rontja a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát, hogy bár brüsszeli költségvetési elvárás már nincs, de a kormány mégis végrehajtja a reklámadó bevezetését
A költségvetési és adósságpálya folyamatok miatt a hosszabb távú kötvénybefektetõket nyugtalaníthatja Orbán Viktor azon jelzése, hogy idõvel be lehetne vezetni az egyszámjegyû személyi jövedelemadót
Ha a továbbra is kedvező hírek érkeznek a munkaerőpiac és a gazdaság felől, akkor néhány hónap múlva érdemes lehet elgondolkozni a jegybanki beavatkozás mértékének csökkentésén - nyilatkozta Eric Rosengren, a bostoni Fed elnöke.
Estek a szerdai kereskedésben a vezető amerikai részvényindexek. Ennek oka, hogy a piac attól tart, a gazdasági teljesítmény javulása miatt a Fed úgy dönt, fokozatosan visszavonja kötvényvásárlási programját. A Fed egyik tanácstagjának beszéde némileg enyhített a félelmen, de az utolsó órában ismét veszítettek erejükből a részvények.
A Magyar Nemzeti Bank jövő héten induló hitelprogramja szokatlan jegybanki beavatkozásnak tűnhet, azonban számos központ bank tett már ehhez hasonló lépést korábban is. A britek "finanszírozás a hitelezésért" (Funding for Lending) programja sok szempontból hasonlít az MNB intézkedésére, de az Egyesült Államokban, Japánban, Ománban, Argentínában és Dél-Koreában is alkalmaznak hasonló eszközt a hitelezés élénkítésére. A magyar hitelprogram első pillére az optimista szcenárió szerint 2014-re akár 0,5-1 százalékos GDP-növekedést is eredményezhet az MNB szerint.
Kéthavi csúcs körülre emelkedett az utóbbi napokban a legfontosabb fejlett piacok 10 éves államkötvény hozama, miközben a japán hozam bő egyéves csúcsra ért. Sokrétűek az okok ezen hozamemelkedés mögött, de a hatások más piacokon csaknem egységesek: megállt, illetve vissza is fordult az a több hónapos-negyedéves hozamcsökkenési trend, amely egyrészt az eurózóna periféria országokat, másrészt például a feltörekvő kelet-közép-európai térséget jellemezte. Az eddig bekövetkezett kötvénypiaci mozgásokból messzemenő következtetéseket még nem érdemes levonni, de legalább a változások mögötti mozgatórugókat érdemes röviden bemutatni.
Az amerikai jegybank pénznyomtatási programjának jövőbeli befejezésével kapcsolatos piaci várakozások masszív változásokat okoztak az utóbbi hetekben többek között a dollár, illetve a nemesfémek piacán - derül ki az amerikai Határidős Tőzsdefelügyelet (CFTC) friss adataiból. A dollár likviditásbővülés jövőbeli megállása általános dollárerősödést okoz a legtöbb devizával szemben, illetve a spekulatív szereplők lényegében menekülnek a nemesfémek piacáról, mivel a pénznyomtatási program befejezése egyrészt az inflációs veszélyeket csökkenti, másrészt a dollár erősödése is hátrányos számukra.
A kereskedés elején még felfelé indultak a tengerentúli részvénypiacok, azonban a jegybank legutóbbi döntésének jegyzőkönyve megijesztette a befektetőket. Az ijedségnek esés lett a vége.
Nincs konszenzus az amerikai jegybankárok között abban, hogy mikortól lassítsa le az eszközvásárlások ütemét - derül ki a Fed legutóbbi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvéből. Néhányan azonban már júniusban hozzálátnának a pénzpumpa csökkentéséhez.
Bár az amerikai munkaerőpiaci helyzet javult valamelyest és a gazdasági lassulás irányába ható tényezők gyengültek valamelyest, de az idő előtti jegybanki monetáris szigorítás jelentős veszélyekkel járna - többek között ezt az üzenetet fogalmazta meg Ben Bernanke Fed-elnök a Szenátus összevont bizottsági ülésére készített beszédében. A piacok ebből azt szűrhetik le, hogy rövid távon még nincs itt a veszélye az eszközvásárlási program (QE3) leállításának, de az, hogy a gazdaság javuló fundamentumairól is beszél Benanke, közép távon megalapozzák ezt a kilátást. Az ülés későbbi részében Bernanke meglepően őszintén el is mondta, hogy a következő kamatdöntő ülések valamelyikén dönthetnek majd a "pénznyomda" visszafogásáról.
Egyre több a találgatás annak a kapcsán, hogy miként érhet véget az amerikai Fed mennyiségi lazítási programja. Bár a munkaerőpiacon kedvező trendet lehet látni, de ez egyes elemzők és gazdaságpolitikusok szerint még nem elegendő, és nem biztos, hogy maradandó. Többen már a nyárra elképzelhetőnek találják, hogy a Fed csökkenti a jelenleg havonta 85 milliárdos eszközvásárlási keretét. Más elképzelések szerint ugyanakkor az is lehetséges, hogy a Fed mindaddig fenntartaná jelenlegi keretek között futó programját, amíg az el nem éri a kívánt hatását és ezt követően hirtelen zárná azt le. A június 18-19-én soron következő Fed ülésen dőlhet majd el a kérdés.