Szigorúbb ESG-szabályokra számíthatnak az európai bankok, az európai bankok pénzügyi szabályozó hatósága (EBA) szerint a bankoknak rendszeresen és átfogóan kell mérniük az ESG-kockázatokat – írja a Bloomberg.
A legnagyobb amerikai bankok közül öt már kilépett a Net-Zero Banking Alliance (NZBA) nevű nemzetközi szövetségből. A lépés aggodalmat keltett a környezetvédők körében, akik attól tartanak, hogy az iparág eltávolodik a fosszilis tüzelőanyagok elleni küzdelemtől. Bár a bankok nyíltan nem ismerik el, a kilépések hátterében politikai szál is húzódik: Donald Trump visszatérésétől is tartanak - írja a Reuters.
Rendkívül mozgalmas év van a nagy európai iparvállalatok háta mögött, a versenyképesség megtartása, és a gyorsan változó világpiaci környezethez való alkalmazkodás jelentős kihívást jelentenek. Ugyanakkor a globális trendek által meghatározott folyamatok, mint az energiaátmenet vagy a mesterséges intelligencia terjedése továbbra sem vesztettek a lendületükből, és egyértelmű irányt mutatnak az olyan technológiai vállalatoknak, mint a Schneider Electric. A cég a hazai működőtőke-beáramlás és az ipari beruházások egyik nagy nyertese: minden harmadik jelentős ipari üzemben vagy logisztikai parkban a vállalat energiamenedzsment vagy épület-automatizációs rendszerei működnek. Folyamatosan bővül a 350 fős Global Supply Chain Hub, amely a régióban keres új beszállítókat annak érdekében, hogy rövidítse az ellátási láncait. Nem csak megrendelőként, hanem partnerként is szerepet vállal, technológiával és tudással támogatja a KKV-kat a hatékonyságnövelésben és a fenntarthatósági célok elérésében. Idén indult el, a hamarosan 100 fővel működő Europe Services Hub, amely globálisan támogatja a vállalat üzleti folyamatait. Májusban megkezdte a termelést a cég új, dunavecsei üzeme is, amely egyben bemutatótérként is funkcionál, hiszen minden olyan innovatív technológiát megkapott, amivel ma a vállalat rendelkezik. A Portfolio Veres Zsoltot, a Schneider Electric országigazgatóját kérdezte az idei év mérföldköveiről, egyetemi együttműködésekről, fenntarthatóságról, és arról, hogy mire számíthat egy KKV vezető, ha a vállalat beszállítójává szeretne válni.
A Mol tavaly nyáron vásárolta meg a Szarvasi Biogázüzemet, ahol évente 110 ezer tonna húsipari hulladékot, szerves trágyát és mezőgazdasági mellékterméket dolgoznak fel, amelyből 12,5 millió köbméter biogázt, illetve villamosenergiát állítanak elő. Mi az a szubsztrátum, hogyan alakul át a csirketrágya elektromos árammá, és mit kezd az üzem a gyártás során keletkező melléktermékkel, egyáltalán hogyan illeszkedik az új tevékenység a Mol stratégiájába? A Portfolio stábja Szarvason járt, ahol mindezekre megkaptuk a választ.
A hazai villamosenergia-rendszer kétségkívül rendkívül nehéz helyzetbe került, olyan mennyiségű naperőműves kapacitás ontja magából a napos órákban az áramot, amit sem elfogyasztani, sem elraktározni sem értékesíteni sem tudnak a szereplők. A fenntarthatatlan helyzetet látszólag csak az energiatároló-kapacitások szélsebes növelésével lehetne orvosolni, amelyre a hazai földrajzi jellemzők figyelembevételével két reális és viszonylag kiforrott megoldás létezik: az akkumulátoros-, illetve a hidrogéntechnológia. Mindkét megoldásnak van előnye és hátránya, így valójában nem is egymással versenyző, inkább egymást kiegészítő lehetőségekről van szó. Egy biztos: a hidrogén-elektrolizálók – ha a beruházáshoz TOTEX (teljes költség) szemlélettel közelítünk – a legtisztább és leghatékonyabb eszközei lehetnek a hosszútávú zöldenergia-tárolásnak, ráadásul a decentralizált energiaközösségek számára is optimális választások lehetnek. A hazai kompetenciák felépítése már folyamatos: a Pécsi Tudományegyetemen elindult a posztgraduális, tüzelőanyagcella- és hidrogéntechnológia-szakmérnök képzés. A Portfolio Kovács Gábort, a Messer hidrogén üzletág vezetőjét, Bakk Teodóra Diánát, a PTE Hidrogén Központ operatív igazgatóját és Dr. Bedő Zsoltot a PTE Hidrogén Központ igazgatóhelyettesét kérdezte a hidrogénben rejlő energiatárolási lehetőségekről, energiaközösségekről és a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium projektben folyó munkáról.
Az idén elfogadott ESG törvény jelentési kötelezettsége már most több, mint 2500 nagyvállalatra vonatkozik, de a beszállítói láncok szereplői, így a magyar kkv-k is egyre több adatbekéréssel szembesülhetnek megrendelőik részéről. Az ellátási láncok fenntarthatóvá tétele alapvető elvárássá vált, a szakértők szerint hamarosan a legtöbb hazai vállalkozásra kiterjedhetnek majd a követelmények. Az ESG beszámolók készítését a jogszabály értelmében úgynevezett ESG tanácsadók végezhetik: ezen végzettség megszerzésére indít háromféle képzést a Budapesti Corvinus Egyetem. Ásványi Katalin egyetemi docens, a képzések szakfelelőse beszélt a Portfolio-nak a 2025 februárjában induló programokról.
Jól teljesített az áruszállítási ágazat az idei első félévben, árutonna-kilométerben mért teljesítménye 2,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. A szektorális beruházások ugyanakkor közel 30 százalékkal visszaestek, a legversenyképesebb szereplők azonban továbbra is jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. A fenntarthatóság megkerülhetetlen szemponttá vált az ágazatban, ezért több más beruházás mellett a WIN Capital megháromszorozza elektromos kamion-flottájának méretét, és multimodális megoldásokat is kínál a megbízói számára. Hazai és nemzetközi akvizíciók, és közös vállalatalapítások sora jelzi, hogy a versenyképességük növelését a kapacitásbővítés mellett a szolgáltatási portfolió szélesítésével kívánják elérni. A digitalizáció a logisztikai iparágat sem kerüli el, a szereplők a közeljövőben már elektronikus fuvarlevél használatával végezhetik tevékenységüket, de a mesterséges intelligencia is egyre több feladatot vesz át.
Magyarországon - az EU többi országához hasonlóan -egy vállalat sem veheti félvállról a fenntarthatósági célkitűzések megvalósítását, és határozott lépéseket kell tenniük a CO2 lábnyomuk csökkentése érdekében. Nem minden cég tud azonban a saját telephelyén elegendő zöldáramot termelni, azt mindenképpen a piacról kell megvásárolnia, amit vagy hosszútávú zöldáram-vásárlási szerződéssel (PPA) vagy származási garanciák (GO) vásárlásával tud megtenni. A PPA-k a legtöbb esetben fix áron, konkrét, dedikált termelőktől juttatják el a megújuló forrásból származó energiát a vásárlókhoz, így minden az energia pontos eredetét és volatilis árképzést övező bizonytalanság megszűnik a vállalatok számára. A Portfolio Adriano Agostit, a GoldenPeaks Capital alapító elnökét kérdezte a konstrukció előnyeiről és az ország eddigi egyik legjelentősebb, évente 15 GWh zöldenergiát szolgáltató PPA szerződésének részleteiről, amit a Magyarországon több gyárat is működtető PACCOR tulajdonosával, a Faerch Grouppal kötöttek.
A hazai vállalatok 40 százaléka nem elég tájékozott az ESG kötelezettégekről, annak ellenére, hogy 2028-tól, vagyis alig 3 év múlva, már egészen biztos, hogy el kell kezdeniük ESG jelentéseket leadni, és ezzel párhuzamosan komoly reformokat kell végrehajtaniuk a működésükben. Annak érdekében, hogy az elkövetkezendő évek elégnek bizonyuljanak a felkészülésre, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a szektor vezető vállalkozásinak részvételével megalakította a szövetség energetikai szekcióját. Céljuk, hogy audittal, tanácsadással, mintaprojektekkel és konkrét beruházási tervekkel támogassák a vállalkozásokat, amelyekkel teljesíteni tudják a rohamosan közeledő kötelezettségeiket. Az energiaközösségek létrehozása, valamint az energiahatékonysági beruházások költségcsökkentése mind-mind hozzájárulhatnak a célok eléréséhez. A szolgáltatásokat akár személyesen, az ország többszáz VOSZ és Kavosz irodájában is igénybe vehetik a vállalatvezetők. A Kavosz ráadásul olyan finanszírozási megoldáson dolgozik, amely az audittól kezdve a megvalósításig, teljes spektrumában le tudja fedni a beruházások költségeit.
Az építőiparban a projektmenedzsment és műszaki ellenőrzés szerepe megkérdőjelezhetetlenül felértékelődött az elmúlt években. Az előregyártás, a nemzetközi projektek terjedése vagy a fenntartható kivitelezés mind olyan gyorsan változó területei a szektornak, amelyekhez alkalmazkodni mérnökként is kihívás, az ország első magasházáról, a 143 méter magas Mol-torony építéséről nem is beszélve. Magyarország egyik legnagyobb beruházása, a debreceni BMW gyár projektmenedzsmentjét is a CÉH zRt. végzi, de nevükhöz számos ikonikus műemléki épület felújítása is fűződik. A Portfolio háromrészes videósorozatának második epizódjában Kisgyörgy János, a CÉH zRt. vezérigazgató-helyettese és a projektmenedzsment iroda vezetője mutatja be a vállalat legnagyobb volumenű megbízásait, a feladatok sokszínűségét és azt, hogy hogyan lehet egyik hónapról a másikra egy 100 mérnököt számláló csapatot létrehozni Debrecenben.
A Panattoni, Európa legnagyobb ipari ingatlan befektetője ugyan csak 3 éve lépett be a hazai piacra, de már jelentős portfoliót épített fel. A beruházásokra nem önmagában fejlesztésként, hanem befektetési termékként tekint, úgy alakította ki a modelljét, hogy az intézményi befektetőktől egészen a városi vagyonkezelőkig minél több szereplő beszállhasson a projektekbe. Nemcsak a budapesti agglomeráció, hanem Kecskemét, Debrecen, Szeged, Pécs is vonzó lokáció a számukra, a fejlesztési területek kiválasztásánál a vasúti kapcsolatokat is vizsgálják. Bár jelenleg még az ESG követelmények teljesítése és a karbonlábnyom csökkentése okozza a legnagyobb kihívást a logisztikai szektor számára, a Temu térhódítása gyökerestől forgathatja fel néhány éven belül az európai e-kereskedelmet, és az azt kiszolgáló logisztikát is. A Portfolio Kemenes Lászlót, a Panattoni Hungary ügyvezető igazgatóját kérdezte a vállalat ingatlanberuházásairól, a befektetők által elvárt hozamszintekről és a kínai webshopok jelentette potenciális kihívásokról.
Az Európai Tanács elfogadta az ESG-minősítési tevékenységekről szóló új rendeletet. Az új szabályok célja, hogy a minősítési tevékenységek átláthatóbbá és összehasonlíthatóbbá váljanak az EU egészében - közölte az Európai Tanács közleményében.
A bázisállomások, köznapi nevükön az átjátszóállomások vagy tornyok látványa olyannyira a hétköznapjaink részét képezik, hogy hajlamosak vagyunk megfeledkezni a jelentőségükről: nélkülük leállna a mobiltelefon-szolgáltatás és mobilinternet-elérés is, arról nem is beszélve, hogy a robbanásszerűen fejlődő 5G technológia és AI terjedését is ezek biztosítják. Nem is akárhogyan: a magyar digitális infrastruktúra világ TOP5 országa közé tartozik. Bár az 5G a lakossági felhasználók számára nem hoz nagy változást, az iparban, mezőgazdaságban vagy szolgáltatóiparban sokkal inkább, az elterjedése akár ezermilliárd forint plusz bevételt is jelenthetne a nemzetgazdaságnak, igaz felhasználói oldalon sokat kell még fejlődnie a vállalatoknak. A tornyok ugyanakkor más szerepet is betölthetnek: a melléjük telepített napelemekből nyert zöldárammal elektromos autókat is lehet már tölteni, de a jövőben drónok leszállását, töltését is biztosíthatják. A Portfolio Budai J. Gergőt, a Vantage Towers Magyarország, mobil infrastruktúra szolgáltató vezérigazgatóját és igazgatóságának elnökét kérdezte a magyar digitális infrastruktúra fejlődéséről, az 5G technológiában rejlő potenciálról és arról, hogy milyen kihívásokat jelent egy nemzeti parkban tornyokat építeni, üzemeltetni.
Megjelent a Portfolio Business Podcast legújabb adása, amelyben a globális és hazai autóeladásokat, a luxusautóipari trendeket, illetve a Mercedes jelenlegi helyzetét elemeztük Szabó Andrással, a Mercedes Benz Hungária Kft. személyautó üzletágának értékesítési vezetőjével. A műsorban magyarázatot találtunk a vállalat profitjának csökkenésére és a lehetséges megoldásokra és az elektrifikációs törekvések halasztásának hátterére, de arra is, hogy miért lehetnek a kínai márkák sikeresek az európai piacon.
A vállalatcsoport jelentős mértékben támogatja az Európai Unió dekarbonizációs céljait, de úgy véli, hogy ezek eléréséhez széles körű technológiai megközelítés szükséges – árulta el Steffen Hoffmann, a Bosch csoport észak- és kelet-európai regionális elnöke, valamint az Egyesült Királyságért és Írországért felelős ügyvezető igazgatója a Portfolio mobilitás jövőjére vonatkozó kérdésére. A Bosch hisz a technológiai semlegességben, ezért az elektromos hajtásláncok mellett a hidrogéntechnológiára és a szintetikus üzemanyagokra is nagy hangsúlyt fektet. Jól látható tendencia, hogy a kínai gyártók egyre magasabb minőségű termékeket kínálnak az uniós piacokon, de a Bosch nem tart a tisztességes versenytől. Ma már szinte alig van olyan autógyártó, beleértve a kínaiakat is, akikkel a Bosch ne működne együtt. A „helyben a helyiért" (local for local) megközelítés erősítésével a Bosch lerövidíti ellátási láncait. Mivel a vállalatcsoportnak Magyarországon erős bázisa van, így ebből a folyamatból a hazai szervezet is profitálhat.
Amikor 2021 decemberében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentette a Növekedési Kötvényprogram (NKP) lezárását, cikkünkben a következőket fogalmaztuk meg a kötvénypiac előtt álló perspektívákról: „arra számítunk, hogy bár az NKP ebben a formájában meg fog szűnni, más formában azonban lesz utódja. A jegybank ugyanis már kommunikálta azt, hogy a zöldkötvény-kibocsátásoknak a jövőben prioritást kell élvezniük.” Bár konkrétumok még nincsenek, a téma szakértői úgy látják, hogy a kötvénykibocsátást tervező vállalatoknak már most érdemes elkezdeniük a felkészülést.
Az ESG-szempontok (Environmental, Social, and Governance) alkalmazásának hiánya komoly kihívást jelent a magyar ingatlanpiaci szereplők számára, mivel nincs egységes rendszer ezen kritériumok mérésére, de sokszor már a mérhetőséget biztosító adatok átláthatóságának és gyűjtésének feltételei sem teljesülnek. Mindez egyre sürgetőbb probléma, mert az iparágban a fenntarthatóság, az energiahatékonyság és a társadalmi felelősségvállalás mostanra alapvető elvárássá vált. Hogy pontosan hogyan lehetne ezen javítani, arról Barta Zsombor, a Greenbors Consulting alapító partnere, az RICS Magyarország elnökségének tagja beszélt.
Idén a permakrízis fogalmát, a folyamatos válság állapotának kezelését kellett megtanulniuk a cégvezetőknek - ismertette a KPMG 2024 CEO Outlook felmérés eredményeit a nemzetközi könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó vállalat hazai cégének vezérigazgatója, Rózsai Rezső a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferencián. Rózsai Rezső előadását követő kerekasztal-beszélgetésen a felmérés eredményeit hazai vállalatvezetők vitatták meg.
Az ESG követelmények egyelőre még csak a nagyvállalatokra vonatkoznak, de a beszállítói láncok szereplői, a magyar kkv-k ennek hatására egyre több adatbekéréssel találkozhatnak a megrendelőik részéről. Az ellátási láncok zöldítése alapvető követelmény, ezért a legtöbb hazai kkv-t záros határidőn belül utol fogják érni az ESG elvárások. Annak érdekében, hogy a magyar vállalatok felkészülten álljanak a kihívás útjába, megalakult az ESG Szövetség, amelynek célja, hogy a vállalatokat támogassa az átállás folyamatában, tanácsadással, érdekképviselettel, rendszerek kiépítésével tegye őket még versenyképesebbé. Krisán László, az ESG Szövetség elnökének, a KAVOSZ E-Green Zrt. igazgatósági tagjának előadása a Portfolio Energy Investment Forumon.
Az EU Fit for 55 kezdeményezése miatt az energetikai szektor talán minden másiknál is sokkal többet kell, hogy tegyen az elkövetkezendő években, elképesztő mértékű forrásokra van szüksége a célok teljesítéséhez. A cél megvalósításához évi 260 milliárd eurónyi előzetes beruházásra lesz szükség az energiaszektorban, Az európai hálózatok fejlesztéséhez az éves beruházásokat a jelenlegi 33 milliárd euróról 2050-ig 67 milliárd euróra kell növelni, ami napi szinten 185 millió eurót jelent. Az E.ON tervei között 34 milliárd euró hálózati beruházás szerepel az európai régióban, ami napi szinten 23 millió eurós kiadással jár. Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatójának előadása a Portfolio Energy Investment Forumon.